A gyenge forint ellehetetlenítheti a gyógyászati segédeszköz-ellátást

  • narancs.hu
  • 2020. április 9.

Belpol

Magasabb a beszerzési ár, mint amennyit az egészégbiztosító és a betegek fizetnek érte.

A túlnyomórészt importra épülő hazai gyógyászati segédeszköz-ellátás hatósági áron történik, az eszközök jelentős részét pedig 17 éve ugyanazon az áron tudják csak értékesíteni a helyi vállalkozások – írta meg az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) csütörtöki közleménye alapján az Index.

Ezek az eszközök (például kötszerek, sztómazsákok vagy a cukorbetegek tesztcsíkjai) rengeteget drágultak az elmúlt közel két évtizedben, miközben most a forint is drasztikusan gyengül. A szervezet közleménye szerint ez gyakorlatilag ellehetetleníti a betegellátást, mivel sok esetben többe kerül beszerezni ezeket az eszközöket, mint amennyit az értékesítők kaphatnak érte (azaz az egészségbiztosító és a betegek együtt kevesebbet fizetnek, mint amennyiért a viszonteladók beszerzik őket).

Magyarországon több mint egymillió ember szorul ilyen eszközökre – közülük sokan nyugdíjasok vagy fogyatékossággal élő személyek. A gyse-ellátás szakmai szervezetei ezért azt kérik, hogy az április 7-én bejelentett gazdasági intézkedéseket sürgősen egészítsék ki a gyógyászati segédeszköz ágazatban alkalmazott hatósági árak korrigálásával.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.