Gyógyszerhamisítás - Recept nélkül

  • Jászberényi Sándor
  • 2009. október 15.

Belpol

Noha márciusban a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) sajtókampányba kezdett, amelyben felhívja a lakosság figyelmét, hogy óvakodjanak a hamis gyógyszerektől, a helyzet tovább romlott. A hamisításnak már magyar halálos áldozata is van.
Noha márciusban a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) sajtókampányba kezdett, amelyben felhívja a lakosság figyelmét, hogy óvakodjanak a hamis gyógyszerektől, a helyzet tovább romlott. A hamisításnak már magyar halálos áldozata is van.

"Az emberiségnek két nagy találmánya volt: a kerék és a Viagra. Az utóbbi megadta a férfiaknak, hogy amíg valakinek vérkeringése van, addig erekciója is. Ma már csak a hülyék impotensek" - mondja Laci egy kávézóban, majd nejlonszatyorból mindjárt elő is ránt egy csomag Viagrát. 7500 forintot kér érte, a gyógyszertári ár felét. A doboz eredetinek tűnik, egyetlen szépséghibája van: a márkanéven kívül minden felirat arab. Laci egy cseppet elbizonytalanodik az értelmi képességeimről, amikor a használati utasításról kérdezem. "Felviszed a lányt a lakásba, kis csókolózás után elnézést kérsz, és kimész a mosdóba. Ha izgulsz, csak egyet, ha büntetni akarsz, két tablettát veszel be - jön a válasz. - Ha nem működik, akkor kapsz másikat. Mondjuk ez ritkán fordul elő, de én garanciát adok az ügyfeleknek."

Kifizetem a 7500 forintot, és máris egy csomag 25 milligrammos arab Viagra boldog tulajdonosa vagyok. Laci Egyiptomból rendelte a gyógyszert, heti rendszerességgel érkezik hozzá a szajré levélben. "Nem veszélyes ez?" - kérdezem. "Miért lenne az? - kérdez vissza a fiú. - Senki sem ér rá feltúrni az ember magánlevelezését. Egyébként már több mint két éve csinálom. Ekkor ment haza az egyiptomi spanom az egyetemről. Egyiptomban pedig a több feleség miatt a Viagra vénymentes, és negyedannyiba kerül, mint bárhol Európában."

Elbeszélgetünk a vevőkörről is. Gyakorlatilag a társadalom minden rétege. Ha közös ismeretségi helyünkön, a kocsmában rákérdezek, úgy emlegetik, mint a "gyémántos Lacit", a férfilelkek gyámolítóját és a feleségek legjobb barátját. Nem számít, hogy nem bevizsgált az áruja, még mindig jobb, mintha orvossal kellene felíratni. Olcsóbb is.

Orosz rulett

"Nemcsak Viagrával, de a szintén potencianövelő Cialisszal és minden olyan gyógyszerrel üzletelek, ami ma itthon csak vényre kapható vagy egyáltalán nem beszerezhető. Kivéve droggal. Senkinek nem adok el klasszikus drogokat, és ha valami nem működik, akkor kicserélem" - ismerteti Laci az üzletszabályokat.

De vajon miért ekkora a kereslet a hamis gyógyszerekre? Tamási György urológus szerint ennek több összetevője van. Természetesen a legfontosabb, hogy sokkal olcsóbb, de például a Viagra esetében az is számít, hogy Magyarországon még mindig tabu merevedési zavarokról beszélni. Ráadásul az urológiai vizsgálat, ami a recept felírását megelőzi, egyáltalán nem kellemes. Ezért sokan inkább az interneten rendelnek, illetve a Lacihoz hasonló "vállalkozókat" keresik fel, és gyakran akkor sem hívnak orvost, amikor már baj van, a komoly mellékhatásoktól szenvednek. "Volt olyan páciensem, aki az éjszaka közepén hívott fel azzal, hogy nem akar lanyhulni - meséli a doktor. - "rákon múlt, hogy nem szenvedett maradandó károsodást."

"Nemrég meghalt egy férfi szívelégtelenségben Pécsett egy nyilvánosházban. Bár a rendőrség nem közölt bővebb információkat az esetről, annyit tudunk, hogy a férfinál hamis kínai Viagrát találtak - mondja Székely Krisztina, a HENT szóvivője, aki szerint a hamisgyógyszer-fogyasztó voltaképpen orosz rulettet játszik. A nemrégiben alakult testület nyomozást nem folytat, elsődleges feladata a közvélemény informálása és a lobbizás a szigorított ellenőrzési rendszerért. Aggodalmuk nem légből kapott: a WHO már 2007-ben felhívást tett közzé a rohamos ütemben terjedő gyógyszerhamisításról, ekkor az éves statisztika szerint 1500-an buktak le az EU-ban, ez a szám évről évre körülbelül húsz százalékkal növekszik.

Magyarországon a gyógyszerek körülbelül öt százalékát teszik ki a hamisítványok, főleg az életmód-gyógyszereknek - potencianövelőknek, antidepresszánsoknak, fogyasztószereknek és szteroidoknak -, illetve az antibiotikumoknak van piaca. "Hamis gyógyszert nálunk nem lehet a patikában és a drogériákban kapni a szigorú ellenőrzés miatt" - állítja Székely. - A legtöbb pancsolt gyógyszer az internetes vevőszolgálatok vagy külföldi "magánexport" révén kerül az országba.

Mivel nincs minden államra kötelező érvényű, egységes gyógyszerpolitika, vannak olyan országok, ahol szinte egyáltalán nincs vényrendszer, vagy a hatóság nem veszi komolyan a gyógyszergyártást. Jelenleg szinte minden hamis készítmény a Közel-Keletről (főként Szíriából és Egyiptomból), Indiából, illetve Kínából érkezik Európába.

A hamisított szerek természetesen igen veszélyesek, hiszen semmit sem lehet tudni összetevőikről. Jobb esetben egyáltalán nincs bennük hatóanyag, de előfordulhat az is, hogy túl sok "kraftot", illetve szennyezett összetevőket tartalmaznak.

Labor helyett betonkeverő

A veszélyforrások variációinak száma végtelen. A hamisítók nem finnyásak. Szó sincs steril, laboratóriumi körülményekről: a sufnikban készülő tablettákra betonkeverőkben kerül a bevonat, a készterméket padlóra terítve szárítják. Előfordul, hogy a hatóanyagokat haszontalan, emberi fogyasztásra alkalmatlan anyaggal pótolják, s főleg téglaporral színezik, de találtak már krétaport és kábítószert is a pirulákban. De a hamisítók haladnak a korral, komoly nyomdatechnika áll mögöttük, így a csomagoláson található gyógyszerbiztonsági elemek felismerése is egyre nehezebb. A szállítás során akad példa leleményes megoldásokra - amikor játék állatokba, hangszóróba rejtik az árut stb. -, de egyre több sima poggyászban is találnak a vámosok nagy mennyiségű hamis készítményt, mely a tengeren jut el a nyugat-európai kikötővárosokba, majd onnan terítik - immár kiskereskedelmi kiszerelésben.

A magyarországi helyzetet bonyolítja, hogy míg a gyógyszertárak és a legális gyógyszerárusító helyek folyamatos ellenőrzését törvény írja elő, addig ha például egy konditerem büfépultja alatt Magyarországon nem forgalmazott szteroidot találnak, az árust maximum 50 ezer forintra büntetheti az ÁNTSZ.

A gyógyszerhamisítás természetesen a gyógyszergyárakat is érzékenyen érinti. Rékassy Balázs, a Viagrát gyártó Pfizer közkapcsolati igazgatója elmondta, hogy például a világon forgalmazott Viagra 60 százaléka hamisítvány. Emiatt csak Magyarországon a Pfizer vesztesége egymilliárd forint körüli, így nem csoda, hogy a cég a fő támogatója a HENT-nek, részt vesz a vám- és pénzügyőrség szakembereinek kiképzésében, és nemzetközi labort is működtetnek a gyanús minták elemzésére.

Dacára annak, hogy a HENT márciusi kampánya idején megalakult az érintett intézmények és a hatóságok zökkenőmentes együttműködését koordináló Magyar Gyógyszerrendészeti Csoport, a helyzet súlyosbodása várható, mivel nálunk még nem jelent meg az ún. "paralel kereskedelem", mely Nyugat-Európában a hamis gyógyszer rendszerbe kerülésének leggyakoribb oka. Az EU-s piaci törvények ugyanis - mint minden árunak -, a gyógyszereknek is szabad kereskedelmet biztosítanak, vagyis ha olcsóbban kapható egy már engedélyezett készítmény valamelyik tagállamban, nincs akadálya, hogy egy másik tagállamba exportálják. Ez azért lehet veszélyes, mert az export előtt a készítményeket át lehet csomagolni és fel is lehet bontani annak érdekében, hogy az adott állam nyelvén is olvasható legyen a használati utasítás. Ám gyakran előfordul, hogy ilyenkor kerül hamis gyógyszer a dobozokba.

Székely Krisztina szerint Magyarországon a szereknek ma még csak az internetes kereskedők, illetve a dílerek az első számú forrásai, ám a párhuzamos kereskedelem engedélyezése után jelentősen nőhet annak az esélye, hogy a hamis készítmények a gyógyszerellátó rendszerben is fel fognak bukkanni.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.