György Péter felbontotta szerződését Baán Lászlóval a „kopaszok” miatt

  • narancs hu
  • 2016. augusztus 5.

Belpol

Az ELTE BTK egyetemi tanára kiszáll a projektet előkészítő szakmai munkából, s nem ad több tanácsot Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának és a projekt kormánybiztosának.

A Liget-projekt egyik legrégebbi szakmai támogatójának lett elege, az ELTE BTK egyetemi tanára kiszáll a projektet előkészítő szakmai munkából, s nem ad több tanácsot Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának és a projekt kormánybiztosának sem.

A Magyar Narancs július közepén megjelent számában hosszú interjút közöltünk György Péterrel a Liget-projektről. Akkor már hetek óta ment a balhé a Ligetben, több erőszakos összetűzésre került sor a homályos céghátterű őrző-védő csoportok és a Ligetvédők között, volt már csonttörés és gyomros, a készenléti rendőrség pedig több alkalommal is nagy erőkkel volt jelen a helyszínen, sokak szerint összejátszva a Tóth Csaba vezette biztonságiakkal.

György Péter akkor azt mondta: „Az egy dolog, hogy ami a Ligetben van most, az vállalhatatlan számomra, de múzeumot sem lehet így csinálni. Sejtelmem sincs, hogy kerülhetnek oda, nem is tudom, hogyan fogalmazzak, ilyen eszelős őrültek biztonsági emberek képében. Nem tisztem ezen gondolkozni, de ez mindenképpen töréspont, és csak remélni tudom, hogy a helyzet megváltozik. Ha nem, akkor valóban föl kell állni. Nemcsak nekem, onnantól maga a projekt esik szét.”

Ugyanakkor az interjúban György Péter azt is elárulta, hogy egy éve hivatalosan is Baán László tanácsadója, ezért a munkájáért anyagi juttatásban részesül. Ez a munka elmondása szerint a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria múzeumszakmai ügyeire vonatkozik, de „sokat beszélgettek” a Liget-projektről is.

A Narancs legfrissebb számában György Péter most egy publicisztikája végén teszi egyértelművé, hogy szerződést bont Baán Lászlóval és visszalép tanácsadói feladatától, a Liget-projekt munkálatai a „részvétele nélkül” folynak tovább. Az ok a Ligetvédők ellen tűrhetetlenül fellépő, „a szó hagyományos, jogilag rendezett értelmében biztonsági szolgálatoknak nem tekinthető, kriminálisan viselkedő és ténykedő csoportok” jelenléte. További részletek a csütörtöktől kapható Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.