György Péter felbontotta szerződését Baán Lászlóval a „kopaszok” miatt

  • narancs hu
  • 2016. augusztus 5.

Belpol

Az ELTE BTK egyetemi tanára kiszáll a projektet előkészítő szakmai munkából, s nem ad több tanácsot Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának és a projekt kormánybiztosának.

A Liget-projekt egyik legrégebbi szakmai támogatójának lett elege, az ELTE BTK egyetemi tanára kiszáll a projektet előkészítő szakmai munkából, s nem ad több tanácsot Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának és a projekt kormánybiztosának sem.

A Magyar Narancs július közepén megjelent számában hosszú interjút közöltünk György Péterrel a Liget-projektről. Akkor már hetek óta ment a balhé a Ligetben, több erőszakos összetűzésre került sor a homályos céghátterű őrző-védő csoportok és a Ligetvédők között, volt már csonttörés és gyomros, a készenléti rendőrség pedig több alkalommal is nagy erőkkel volt jelen a helyszínen, sokak szerint összejátszva a Tóth Csaba vezette biztonságiakkal.

György Péter akkor azt mondta: „Az egy dolog, hogy ami a Ligetben van most, az vállalhatatlan számomra, de múzeumot sem lehet így csinálni. Sejtelmem sincs, hogy kerülhetnek oda, nem is tudom, hogyan fogalmazzak, ilyen eszelős őrültek biztonsági emberek képében. Nem tisztem ezen gondolkozni, de ez mindenképpen töréspont, és csak remélni tudom, hogy a helyzet megváltozik. Ha nem, akkor valóban föl kell állni. Nemcsak nekem, onnantól maga a projekt esik szét.”

Ugyanakkor az interjúban György Péter azt is elárulta, hogy egy éve hivatalosan is Baán László tanácsadója, ezért a munkájáért anyagi juttatásban részesül. Ez a munka elmondása szerint a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria múzeumszakmai ügyeire vonatkozik, de „sokat beszélgettek” a Liget-projektről is.

A Narancs legfrissebb számában György Péter most egy publicisztikája végén teszi egyértelművé, hogy szerződést bont Baán Lászlóval és visszalép tanácsadói feladatától, a Liget-projekt munkálatai a „részvétele nélkül” folynak tovább. Az ok a Ligetvédők ellen tűrhetetlenül fellépő, „a szó hagyományos, jogilag rendezett értelmében biztonsági szolgálatoknak nem tekinthető, kriminálisan viselkedő és ténykedő csoportok” jelenléte. További részletek a csütörtöktől kapható Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.