Gyorsan összedobott a kormány még tizenegy alapítványt az egyetemeknek

  • narancs.hu
  • 2021. július 1.

Belpol

 Ha már alapítványi fenntartásba kerülnek, kell hozzájuk fenntartó is – csaphatott valaki a homlokára odafent.

Összesen tizenegy egyetemhez hozott létre fenntartói alapítványt a kormány, a magyar állam nevében eljárva –írja a hvg.hu, a szerdán megjelenő Magyar Közlönyre hivatkozva.

A tizenegy intézmény fenntartó alá helyezésérőlmár április végén döntött az Országgyűlés, a törvények augusztus 1-jén hatályba lépnek, de mint a hírportál nemrég felhívta a figyelmet, az alapítványoknak eddig semmi nyomuk nem volt.

A kormány ezt most pótolta: egy szerda este közzétett kormányhatározattal létrehozták az alapítványokat, és az intézmények fenntartói jogát, mint vagyoni értékű jogot átruházták rájuk. A határozatot Orbán Viktor hagyta jóvá-

Induló vagyonként összesen 6,6 milliárd forintot kaptak, és eltérő összegben további juttatásokról is döntött a kormány.

A forrásokat így osztották fel:

 

a Budapesti Gazdasági Egyetem részére 570 000 000 forint,

b) a Debreceni Egyetem részére 1 350 000 000 forint,

c) a Dunaújvárosi Egyetem részére 450 000 000 forint,

d) a Magyar Táncművészeti Egyetem részére 300 000 000 forint,

e) a Nyíregyházi Egyetem részére 450 000 000 forint,

f) az Óbudai Egyetem részére 570 000 000 forint,

g) a Pécsi Tudományegyetem részére 1 350 000 000 forint,

h) a Semmelweis Egyetem részére 1 350 000 000 forint,

i) a Szegedi Tudományegyetem részére 1 350 000 000 forint,

j) a Testnevelési Egyetem részére 450 000 000 forint,

k) a Tokaj Hegyalja Egyetem részére 300 000 000 forint

 

Az alapítványok létrehozásával lehetővé válik, hogy az alapítói jogok gyakorlására kijelölt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kinevezze a kuratóriumok elnökeit és tagjait, akiket a továbbiakban már ő vagy egy következő kormány illetékes tagja sem válthat le, mert a törvény szerint a jövőre nézve „az alapítói jogok teljes körének gyakorlására” ezeket a testületeket jelölik ki.

A kormány intézkedett a szintén áprilisi törvény alapján az egri Eszterházy Károly Egyetem átadásáról a katolikus egyháznak, egyúttal 5,5 milliárd forintot adott az átvevő egri főegyházmegye közelebbről meg nem határozott „folyamatban lévő beruházásainak folytatására” -teszi hozzá a lap.

(Képünkön a Szegedi Tudományegyetem épülete látható.)

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.