Gyorsjelentés Budapestről, ahol az igazi meglepetés a Momentum szereplése

Belpol

A listák versenyét ugyan a Fidesz nyerte, de a két baloldali párt a Momentummal meggyőző fölényben van a fővárosban.

Budapesten alaposan átrendeződtek az erőviszonyok.

A kifejezetten magas (52,4 százalékos) részvételű választáson

  • a Fidesz-KDNP lista 41, 2 százalékot kapott (281 ezer voks),
  • a második Demokratikus Koalíció 19,78 %-ot (135 ezer szavazat),
  • szorosan mögötte 3. a Momentum (17,34 százalék, ami 118 ezer szavazatnak felel meg).
  • a hajdani nagypárt MSZP – amely a fővárosban 2010 előtt rendre tarolt – a Momentum szavazatainak alig több mint felét gyűjtötte (61 500, azaz 9 százalék)
  • az LMP a 3 százalékot sem érte el, a Kutyapárt és a fővárosban hagyományosan gyenge Jobbik is megelőzte.

A számok alapján néhány gyors következtetés:

  1. A Fidesz-ellenes választópolgárok továbbra is többségben vannak a fővárosban, hiszen csak a két baloldali párt és a Momentum együttesen 46 százalékot szerzett a Fidesz 41 százalékával szemben.
  2. A DK egyértelműen átvette az MSZP-től a legtámogatottabb baloldali párt pozícióját (ahogyan a teljes ellenzéki térfélen is, de most csak Budapestről van szó). Szimbolikus, hogy a szocialisták legendás fellegvárában, a XIII. kerületben a DK több mint másfélszer annyi szavazatot kapott, mint az MSZP. Az ún. rozsdaövezeti külső (III., IV., X., XVIII., XIX., XXI.) kerületekben a baloldali választók ugyancsak jóval nagyobb számban szavaztak a DK-ra, mint az MSZP-re.
  3. A Momentum Budapesten elképesztően nagyot kaszált – hogy mást ne mondjunk, az előbb említett XIII. kerületben a DK-val fej-fej mellett végeztek, továbbá olyan jobboldalinak elkönyvelt kerületekben, mint az I., a II. vagy a XII., a második legerősebb pártként jöttek ki az EP-választásból, mégpedig kifejezetten erős eredményekkel (mindhárom városrészben 21-21 százalékkal). Vagyis e budai kerületeknek a kiugróan magas országos részvételi adatokhoz képest is kiemelkedő aktivitásához a jelek szerint az Orbán-ellenes választók is alaposan hozzájárultak.
Cseh Katalin EP-listavezető örül a Momentum eredményének

Cseh Katalin EP-listavezető örül a Momentum eredményének

Fotó: Németh Dániel

 

A Momentumnál érdemes megjegyezni, hogy a budapesti adatok alapján azokban a kerületekben szerepelt átlagon felül, amelyekben

  1. hajdan, nagyon-nagyon régen az SZDSZ is (V., VI., VII. XIII., XIV. – utóbbi kivételével mindenhol a Momentum a második legerősebb 20 százalékon felüli támogatottsággal), és
  2. ahol feltehetően nagy számban élnek olyan mérsékelt jobboldali szavazók, akiknek az orbánizmus már vállalhatatlan, a baloldalra vagy a Jobbikra viszont még befogott orral sem szavaznának.

Ez utóbbi választói réteg megléte egzakt módon nyilván nehezen kimutatható (pláne egy órával az eredmények közzététele után) – de lehetséges magyarázatként ennyi talán megkockáztatható.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletes elemzéseket olvashatnak majd az EP-választás hazai, egyes tagállami és összesített uniós eredményeiről.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.