Budapesten alaposan átrendeződtek az erőviszonyok.
A kifejezetten magas (52,4 százalékos) részvételű választáson
- a Fidesz-KDNP lista 41, 2 százalékot kapott (281 ezer voks),
- a második Demokratikus Koalíció 19,78 %-ot (135 ezer szavazat),
- szorosan mögötte 3. a Momentum (17,34 százalék, ami 118 ezer szavazatnak felel meg).
- a hajdani nagypárt MSZP – amely a fővárosban 2010 előtt rendre tarolt – a Momentum szavazatainak alig több mint felét gyűjtötte (61 500, azaz 9 százalék)
- az LMP a 3 százalékot sem érte el, a Kutyapárt és a fővárosban hagyományosan gyenge Jobbik is megelőzte.
A számok alapján néhány gyors következtetés:
- A Fidesz-ellenes választópolgárok továbbra is többségben vannak a fővárosban, hiszen csak a két baloldali párt és a Momentum együttesen 46 százalékot szerzett a Fidesz 41 százalékával szemben.
- A DK egyértelműen átvette az MSZP-től a legtámogatottabb baloldali párt pozícióját (ahogyan a teljes ellenzéki térfélen is, de most csak Budapestről van szó). Szimbolikus, hogy a szocialisták legendás fellegvárában, a XIII. kerületben a DK több mint másfélszer annyi szavazatot kapott, mint az MSZP. Az ún. rozsdaövezeti külső (III., IV., X., XVIII., XIX., XXI.) kerületekben a baloldali választók ugyancsak jóval nagyobb számban szavaztak a DK-ra, mint az MSZP-re.
- A Momentum Budapesten elképesztően nagyot kaszált – hogy mást ne mondjunk, az előbb említett XIII. kerületben a DK-val fej-fej mellett végeztek, továbbá olyan jobboldalinak elkönyvelt kerületekben, mint az I., a II. vagy a XII., a második legerősebb pártként jöttek ki az EP-választásból, mégpedig kifejezetten erős eredményekkel (mindhárom városrészben 21-21 százalékkal). Vagyis e budai kerületeknek a kiugróan magas országos részvételi adatokhoz képest is kiemelkedő aktivitásához a jelek szerint az Orbán-ellenes választók is alaposan hozzájárultak.
|
A Momentumnál érdemes megjegyezni, hogy a budapesti adatok alapján azokban a kerületekben szerepelt átlagon felül, amelyekben
- hajdan, nagyon-nagyon régen az SZDSZ is (V., VI., VII. XIII., XIV. – utóbbi kivételével mindenhol a Momentum a második legerősebb 20 százalékon felüli támogatottsággal), és
- ahol feltehetően nagy számban élnek olyan mérsékelt jobboldali szavazók, akiknek az orbánizmus már vállalhatatlan, a baloldalra vagy a Jobbikra viszont még befogott orral sem szavaznának.
Ez utóbbi választói réteg megléte egzakt módon nyilván nehezen kimutatható (pláne egy órával az eredmények közzététele után) – de lehetséges magyarázatként ennyi talán megkockáztatható.
A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban részletes elemzéseket olvashatnak majd az EP-választás hazai, egyes tagállami és összesített uniós eredményeiről.