Pénzeltérítők címmel jelent meg nagy visszhangot kiváltó cikk a Magyar Narancs március 25-i számában. Írásunkban annak jártunk utána, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től (BGA Zrt.) 2020-ban „román nemzetiségi” címszó alatt nyertek pályázók milliókat, esetenként tízmilliókat honi református és katolikus templomok felújítására. A történtek nem csupán nehezen magyarázhatók, de diplomáciai szempontból kényesek is.
Megírtuk, hogy 35 millió forintot kapott román nemzetiségi pénzként címkézve a makói Szent István-plébániatemplom, miközben a Csongrád-csanádi városban nincs román katolikus közösség. Emellett 14 millió forintot egyedi támogatásként ugyanezzel a címszóval a mezőgyáni református templom. Ez azért érdekes, mert a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor ezen a valamivel több mint ezer lakosú Békés megyei kistelepülésen senki nem vallotta magát románnak. De jutott román nemzetiségi pénz a Hajdú-Bihar megyei Körösszakál református templomának renoválására, noha az ottani román közösség hívő tagjai a helyi ortodox templomba járnak. Végül a biharkeresztesi református templomra is a nemzetiségi támogatásból költöttek, holott az ottani románok döntő többsége görögkatolikus.
E cikkünkre Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára reagált a kormányközeli Magyar Nemzet április 3-i számában. Úgy nyilatkozott, az esetek mindegyikében a román nemzetiségi önkormányzatok kértek és kaptak támogatást nemzetiségi projektjeik megvalósításához a BGA Zrt.-től. Azt is mondta, az utóbbi időben a kormány jelentősen megemelte a magyarországi nemzetiségek támogatását. Soltész szerint a Magyar Narancs „kormányt támadó cikkében (…) azt sugallta, hogy a kormány a románok pénzéből vesz el”.
Aztán a hazai román és a bukaresti diplomácia felé kacsintva, demonstratívan és aligha cikkünktől függetlenül, Soltész április 12-én a csaknem kizárólag románok lakta Békés megyei Méhkerékre utazott, ahol sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a helyi ortodox templom felújítására szánt összeget megnégyszerezik.
Két katolikus templom és egy tűzoltó egyesület
A BGA Zrt. tavalyi egyedi döntések nyomán született nemzetiségi támogatási listáját tovább elemezve három újabb érdekes esetre akadtunk.
A szegedi Szent Rókus Plébánia 50 millió forintot nyert, míg a debreceni Szent László Domonkos Plébánia 14 milliót.
Mindkét nyertes pályázat címe ugyanaz volt: „A helyi nemzetiségi közösségek hitéletében jelentős szerepet betöltő templom felújításának támogatása”. Emellett ugyancsak a BGA Zrt.-től egyedi nemzetiségi támogatás révén „Nemzetiségi célú beruházási, felújítási és karbantartási tevékenységek 2020. évi költségvetési támogatása” címen 1 millió forintot kapott a pálházi önkéntes tűzoltó egyesület. (A Zemplénben található Pálháza az ország legkisebb városa, lakossága mintegy 1000 fő.)
Szeged: a lengyel kapcsolat
Mindhárom nyertessel hetekkel ezelőtt felvettük a kapcsolatot, levélben érdeklődve a részletekről. Ám választ csak a szegedi Szent Rókus Plébánia vezetőjétől, Kretovics László plébánostól, pápai prelátustól kapott a Narancs.hu. A Délmagyarország online kiadásának egy márciusi cikke szerint a templom felújítása jelenleg is folyik. Ám arról nem olvasni, hogy a BGA Zrt. által megítélt 50 milliós összeg mennyiben segíti a felújítási munkákat, mert ezt meg sem említik benne. Ahogy azt sem, hogy a folyó munkálatoknak mekkora az összköltsége. Mindennek tisztázására, illetve arra kértük a plébánost, tájékoztasson arról, mely szegedi nemzetiségi közösségek hitéletében tölt be jelentős szerepet szegedi Szent Rókus Plébánia és miként. Milyen formában, milyen gyakorisággal, milyen együttműködés formájában?
„Valóban kaptunk 50 000 000 forintot, és azt templomunk felújítására fordítjuk. Nem közöltem a fél világgal, hamarosan, kb. három hónap múlva publikus lesz. Akkor lesz majd értelme a tájékoztatásnak, mivel éppen most dolgozunk a padló felújításán. Június elejére talán elkészül. A felújításhoz szükséges összeg legalább háromszorosa lenne a kapott támogatásnak” – írta portálunknak címzett válaszában a pápai prelátus. Hozzátette, a hívek 30 éves gyűjtése árán sikerült elérni, hogy a templom külseje már megújult. Majd így folytatta: „Ami a lengyelek jelenlétét illeti, nekem több mint harminc éves kapcsolatom van velük. Nyilván hitéleti szempontból jönnek el hozzánk. Az elmúlt ősszel itt állítottuk fel a lengyelek közt nagy tiszteletnek örvendő gróf Teleki Pál szobrát. (…) Még a lengyelekről annyit, hogy a rendkívüli állapot idején itt otthonra leltek, én voltam a közösség lelkipásztora sokak nagy örömére, és némelyek botránkozására.” (Gyulay Endre nyugalmazott püspök vezetésével 1981-ben, a lengyelországi hadiállapot idején ebben a templomban gyűltek össze azok a többségében magyarok, valamint lengyelek, akik segíteni akartak Lengyelországnak.)
Hogy ez a negyven évvel ezelőtti, a lengyelországi hadiállapot és a hazai egypártrendszer körülményei közötti segítség miben nyilvánult meg, nem derül ki. Ahogy az sem világos, hogy a lengyelek által becsült Teleki szobrának felállítása milyen, a helyi nemzetiségi közösségek hitéletében jelentős szerepet betöltő funkcióval rendelkezik. Szegeden működik lengyel nemzetiségi önkormányzat. A legutóbbi, 2011-es népszámlás adatai szerint Szeged akkori 180 ezer lakosából 142-en vallották magukat lengyelnek vagy lengyel gyökerűnek. Ez csak tízezred százalékban kifejezhető arány a megyeszékhely teljes népességéhez képest.
Debrecen és Pálháza nem válaszolt
Ugyancsak megkerestük a debreceni Szent László Domonkos Plébániát, ami BGA Zrt.-s nemzetiségi támogatásként 14 millió forintot kapott a templomfelújításra. Ám választ mostanáig nem kaptunk. Mivel a nyertes pályázat címében szerepelt, hogy a helyi nemzetiségi közösségek hitéletében jelentős szerepet tölt be templom, utánanéztünk, mely nemzetiség(ek) jöhet(nek) szóba. Az ország második legnépesebb városában nyolc nemzetiségi önkormányzat működik az etnikai kisebbségnek számító romák mellett. Így Debrecenben van bolgár, görög, ukrán, ruszin, román, valamint lengyel, örmény és német nemzetiségi önkormányzat. A felsorolásból kiderül, hogy ezek közül az első öt aligha jöhet szóba egy katolikus templom felújítása esetében, tekintettel arra, hogy a bolgárok, a görögök, az ukránok és a románok túlnyomó többsége görögkeleti, a ruszinok pedig legfőképpen görögkatolikus vallásúak. Emellett igen kevés olyan ember van a cívis városban, aki örménynek, lengyelnek vagy német gyökerűnek vallja magát.
Még ennél is nagyobb talány, mit is jelent a pálházi önkéntes tűzoltó egyesület esetében, hogy a BGA Zrt.-től egyedi nemzetiségi támogatásban részesülve 1 millió forintot kaptak „nemzetiségi célú beruházási, felújítási és karbantartási tevékenységek 2020. évi költségvetési támogatása” címen. Náluk az iránt érdeklődtünk, hogy
a tűzoltó egyesület milyen nemzetiségi célokat tud érvényesíteni felújítási és karbantartási tevékenységként.
Két héttel ezelőtt az egyesülettől vezetője, Nagy József telefonon arról biztosított, hogy válaszolnak felvetéseinkre, ám ez máig sem történt meg.
Pálházán egyébként a város honlapja szerint szlovák és ruszin nemzetiségi önkormányzat, illetve szlovák nemzetiségi általános iskola működik. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 5,7 százaléka szlováknak, 3 százaléka ruszinnak vallotta magát.
