Interjú

„Ha nem a futsalcsapatot küldenék tárgyalni”

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, a Renew Europe frakció alelnöke az európai politikáról és pártja esélyeiről

Belpol

Eltörölné a vétójogot, csökkentené a bürokráciát az uniós intézményekben. A legaktívabb magyar EP-képviselő évek óta személyesen magyarázza el kollégáinak Brüsszelben, hogyan vágja vissza az Orbán-kormány a honi demokráciát.

Magyar Narancs: A felmérések alapján nehéz dolga lesz a Momentumnak június 9-én. Közelről hogy néz ez ki?

Cseh Katalin: Azt gondolom, az elmúlt öt évben elvégeztük az Európai Parlamentben azt a munkát, hogy tiszta lelkiismerettel állhassunk most a választók előtt. Sikerült újraértelmeznünk, mit jelent EP-képviselőnek lenni: ez nem kifizetőhely és parkolópálya a pártban kellemetlenné vált emberek számára. Egyedüli tárgyalóként voltunk ott a jogállamisági mechanizmusnál, elértük, hogy 40 mil­liárd euróval több közvetlen forrás került abba a kalapba, amelyből nem a kormányon keresztül osztják a pénzeket. Végigküzdöttük ezt az öt évet. Azt látom, ezt értékelik az emberek, és a következő hetek célja, hogy megértessük: a választás tétje az, hogy legyenek európai ellensúlyai az Orbán-kormánynak, és ennek mi vagyunk a garanciája.

MN: Ön volt az egyik legaktívabb EP-képviselő, de a szavazók jellemzően a belpolitikai teljesítményt értékelik az EP-választáson is. Nem dühös a pártjára?

CSK: Egy autokratikus rendszerben mindenkinek azon a terepen kell küzdenie, ami neki megadatik. Hálás vagyok azért, hogy a pártom jóvoltából az Európai Parlamentben dolgozhatok, és hálás vagyok az európai liberális frakciónak is, amelyet alelnökként szolgálhattam. Azt, hogy ott ülhettem olyan döntéseknél, ahol más magyarok nem nagyon ültek, a pártomnak köszönhetem. Magyarország nehezebb terep, de minden nehézség ellenére itthon is a legjobb szándékainknak megfelelően dolgozunk, és csak bízni tudok abban, hogy a következő években is tudom támogatni az EP-s munkámmal azt, hogy Magyarországon változzon a helyzet.

Az én munkamorálomnak és hozzáállásomnak nagyon megfelelő, hogy az Európai Parlament egy elképesztően meritokratikus terep. Ha valaki dolgozik, jelen van, vállalja az elveit, akkor itt előre lehet jutni. Az, hogy a Momentum túl tudott lépni a saját közjogi súlyán, és érdemben tudta formálni a szabadabb és erősebb Európát, óriási eredmény. Szomorú, hogy az elmúlt években nem zaj­lottak Magyarországon európai viták, a kormányzati kommunikációban leegyszerűsödött minden arra, hogy gendermigránsokat küldenek ide óvodásokat átoperáltatni, meg tücskökkel etetnének minket. Elképesztően hülyének nézik a választókat. Az, ami az EP-ben és az Európai Unióban történik, nekünk is sorskérdés. Az, hogy miként tudunk szereplők maradni az egyre inkább nagyhatalmi logika mentén haladó világban, hogyan tudjuk megerősíteni a közösségünket, hogyan tudjuk megvédeni magunkat, hogyan erősítjük a gazdaságot, nagyon nagy részben európai szinten dől el. Egy magyar képviselő most az EP-ben tud talán a legtöbbet tenni.

MN: Öt éve ön volt a Momentum listavezetője mint kifejezetten Európába készülő politikus, most pedig Donáth Anna. Miért?

CSK: Szép eredményeket tudtam elérni delegációvezetőként is, az egyik legbefolyásosabb képviselő lettem, de ez a választás Magyarországon belpolitikai szempontok alapján is zajlik. Teljesen helyénvaló, hogy a Momentum legkarakteresebb belpolitikai arca vezeti a listát, ő szimbolizálja azt, amit a közösségünk képvisel. Eddig is csapatmunka volt, ezt akarjuk folytatni.

MN: Igaz, hogy ha csak egy mandátum jön össze, akkor azt megosztják, időben elfelezve?

CSK: Van egy ilyen megállapodás, de remélem, hogy nem lesz aktuális.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.