Hagyó Miklós portréja

Százból kilencvenkilenc

  • Somlyódy Nóra
  • Bogár Zsolt
  • 2007. augusztus 2.

Belpol

A fővárosi MSZP legbefolyásosabb személyisége. Nincs tíz éve, hogy belépett a pártba, s tavaly ilyenkor még egy volt az országgyűlési képviselők közül - legfeljebb szívós háttérmunkájáról ismerték. A Naranccsal két alkalommal beszélt, de ez sem volt elég, hogy széles körű üzleti és politikai kapcsolatait maradéktalanul feltérképezzük.

A Jászságban nőtt fel, a rendszerváltás évében került Budapestre. "A redemptusi jászok szívós és konok népség" - jellemzi tágabb közösségét. A Hagyók "mindig fölkaparták magukat", s azt is megemlíti, hogy a kuláksorba szorult família a nyolcvanas évekre a nagymama által kézben tartott gumiműhelyből és a tejgyári főművezető apa méhészetéből biztosította megélhetését. "Vezérfigura volt, csak győzni lehetett, ahol Miklós volt. Rendkívüli módon kitűnt az igazságérzetével" - idézi föl Szabó Józsefné tanítónő a kisiskolás Hagyót. A csermajori tejipariban a legjobb tanulók között feszített (ami maximum négyes átlagot jelentett). A jászberényi tejüzemben is kipróbálta magát, de másfél év után elege lett abból, hogy "a csizmaszag az csizmaszag".

A szegedi Kertészeti és Élelmiszer-ipari Főiskola üzemmérnök szaka a közösségi élet miatt emlékezetes neki: diákbizottsági szervezőmunkájának tulajdonítja, hogy 1989-ben átvették Budapestre, a Kertészeti Egyetemre. Főiskolai barátja számára ezeket az éveket a lakomák tették feledhetetlenné, melyekre Miklós irányításával szerezték be a pénzt, a disznót, a borokat, a bográcsig bezárólag mindent. "Mindenkivel gyorsan megtalálta a hangot, de ezt mindig az egész csoport érdekében használta fel" - jellemezte Hagyót. Pestre két táskával és kevés terepismerettel érkezett, huszonkét évesen. Az első lakásához egy eltartási szerződés segítette hozzá. Bár az egyetemet befejezhette volna két éven belül, csak 1998-ban szerzett menedzser szakirányon mérnöki diplomát.

1991-ben újsághirdetésre jelentkezve került a Wrigley Hungáriához. Az amerikai rágógumi-forgalmazó akkoriban ugyanúgy működött, mint a legtöbb multinacionális exportőr: alapított egy marketingcéget, amely gondoskodott az arculat kialakításáról, de a termék behozatalát és forgalmazását rábízta a piacot jól ismerő nagykereskedő cégre. A magas vámtételek miatt a Wrigley amúgy sem tudott volna versenyezni a feketepiac áraival, ahol a legtöbb rágó forgott, a jó hírnév védelme miatt pedig nem vállalhatta a közvetlen értékesítést.

Hagyó a Wrigley-nél "állványkihelyezéssel" kezdte, de röviddel később már a nyugat-magyarországi régió kiskereskedéseinek a felügyeletével bízták meg. Ma is kalandos korszakként emlékezik vissza arra, ahogyan a nagyanyjától kapott Trabanttal - amit a vagyonnyilatkozatába máig a nagy értékű vagyontárgyak rovatba vezet be - a Dunántúlt járta. A Wrigley kizárólagos magyarországi disztribútora a kilencvenes évek elejétől a Merlin Amerikai-Magyar Kft. volt, amely a külföldi beszerzéseket intézte. A Merlin Kft.-t (még Fortrade néven) egy panamai bejegyzésű offshore cég (Tradex Corp.) alapította, amely ezt megelőzően egy vámszabad területen működő, elektronikai készülékeket összeszerelő cégben (Noveco Kft.) jelent meg, amiben a Novotrade Rt. is érdekelt volt. Az elektronikai kft. ügyvezetője, Forgács Antal vámügynök fia 1992 júliusáig a Merlin Kft.-nek is kisebbségi tulajdonosa volt - ki gondolta volna ezek után, hogy mindebből egy jelentős élelmiszer-ipari kereskedőlánc születik?

A Merlin Kft. nemcsak rágót kínált, hanem több világmárkának (Kellogg's gabonapehely, Forster's sör, Chupa Chups cukorka) is megszerezte a forgalmazási jogát. Az árualap országos terítésére létrehozott egy nagykereskedelmi viszonteladói hálózatot, melynek kilenc városban volt telephelye, de tagjai cégjogi értelemben önállóvá váltak. 1993-ban a Merlin ügyvezetője, az izraeli-brit Joseph Yuval Rayner átcsábította Hagyót a Wrigley-től, és rábízta a pesti nagyker (Hungária Merlin City - HMC) vezetését, melyben még üzletrészt is kapott. Rayner igazi kelet-közép-európai szerencsevadász volt, ügyfele a Magyar Nemzeti Bank bécsi leánybankjának, a Central Wechsel- und Creditbanknak (CW Bank) (lásd keretes anyagunkat), és kapcsolatai feltehetőleg a magyar alvilágig értek. Noha üzletileg nem lett volna feltétlenül indokolt, a nem kizárólagos joggal forgalmazott termékekre is alakult egy külkereskedő cég (Peter Pan Kft.), és merlines mintára létrejöttek kis Peter Panok - ennek megfelelően Hagyó 1993-ban duplán ügyvezető lett (a HMC mellett a Peter Pan City Kft.-nél is - PPC).

A Hagyó-cégeknek a látványos felfutás után - a váratlan tulajdonosi döntések következtében - lényegében megszűnt a működésük. A HMC például 1993-ban nettó 531 millió, egy évvel később 297 millió forint értékű forgalmat bonyolított. A visszaesés oka "az árualapot biztosító kft.-tag (a Merlin) teljes érdektelensége, majd eltűnése" volt. (A HMC felszámolását végül Hagyó kezdeményezi a Nádor-ügyből ismert Szász András ügyvéd közreműködésével 1998-ban.) Kérészéletű volt a PPC is, melyben Rayner első felesége, az Izraelben élő Gát Andrea volt Hagyó üzlettársa. Itt a cégbíróság az idegen hangzás miatt kért névmódosítást, amire az ügyvezetés nem reagált. Hagyó szerint a működés ellehetetlenült, mert a tagok (Gát Andrea és ő) nem tudtak megegyezni az ügyvezető személyében. A másik ügyvezető a cégpapírok szerint Rayner volt.

Az első milliók

A későbbiekből kiindulva lesz világos, hogy a cégjegyzés mikéntje miért keltett ekkora feszültséget. Rayner 1994 novemberében megalapította a Merlin Peter Pan Rt.-t (MPP), mely a telephelyeket és a tevékenységet egy cégben koncentrálta, az pedig korántsem lehetett egyértelmű, hogy a Merlinek és Peter Panok kisebbségi tulajdonosait a végén kifizeti. Hagyó mindenesetre kibékült Raynerrel, hiszen az új cégben belkereskedelmi vezérhelyettes lett. Ahogy az MPP jött, úgy üresedett ki a másik két külkereskedő cég, és váltak az ügyvezetők elérhetetlenné. Az MPP egyiknek sem lett a jogutódja (a regionális nagykereknek sem), így azok esetleges veszteségeiért sem kellett felelősséget vállalnia. A készletek és berendezések tartozásként, apportként vagy üzletrészcsere útján azonban valahogy mindig átszivárogtak az új cégekbe. Noha Rayner ügyvezetőként vagy igazgatótanácsi (it) elnökként teljhatalommal járt el, az offshore háttér miatt a tulajdonosokra csak tippelni lehet, s a gyakori üzletrészcserék sem segítik a tisztánlátást.

Hagyó elmondása szerint az MPP-nél kizárólag belföldi kereskedelemmel foglalkozott, az import Rayner reszortja volt. Raynert 1997 őszén őrizetbe vették 121 millió forint értékben elkövetett rágógumi-csempészés vádjával, és 1999 februárjában első fokon három év két hónap börtönbüntetésre ítélték. (Miután ennek felét előzetesben letöltötte, szabadlábra helyezték, és elhagyta az országot.) Noha a Merlin Peter Pan Kft. és a Concord Distribution (CD) Rt. 1995. február 10. és 1997 szeptembere között összesen hetven alkalommal kezeltetett rágógumikból álló szállítmányokat, a vádirat ebből csak hat esetet vett figyelembe. Az első inkriminált vámárucsalás idején Hagyó már nem volt a cég alkalmazottja, és akkoriban lépett ki - a Hagyó bevallása szerint általa nem is ismert - Balogh György vámparancsnok is a felügyelőbizottságból.

"Miután megváltunk egymástól 1995 környékén, javarészt a saját lábamra álltam, nemzetközi cégeknél voltam üzletviteli tanácsadó" - meséli lapunknak. A görög tulajdonú M.A.N. Tradingnél piacra vitte az első folyékony szappant, a Soap dropst, 1998-ban a lengyel Maspexnél pedig a La Festa italporokat és a Kubu répaitalt. Ennél a cégnél ismerte meg a lengyel származású, tolmácsként dolgozó Csecserits Beátát, aki később kislánya édesanyja lett. Csecserits a Maspexnél gyorsan emelkedett a ranglétrán: 2001-ben igazgató volt, 2004-ben pedig ő vezényelte le a fúziót a legrégibb magyarországi görög céggel, a citromleveiről elhíresült Olympos Kft.-vel. Hagyó a M.A.N. Tradingnél együtt dolgozott Demetris Thomasszal, az Olympos későbbi igazgatójával, de állítja, hogy a Maspex- Olympos házassághoz semmi köze, hiszen "akkor már rég másutt dolgoztam".

Hagyó a tanácsadói munka mellett elkezdte írni a doktoriját egykori professzora, Lakner Zoltán mellett. Több közös publikációjuk is született "a kis és közepes méretű élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások túlélési lehetőségei" témában, amihez az ország háromezer üzletében végeztek felméréseket. Hagyó Lakner szerint "gyakorlatias, életközeli gondolkodásával" emelkedett ki évfolyamtársai közül. Az OTDK-dolgozatáért különdíjban részesült (mivel a speciális téma nehezen volt beilleszthető az akadémiai kutatásokba), de a doktori befejezése még várat magára.

1999 decemberében vezérigazgató-helyettesnek hívták a Concord Hungária Rt.-hez (CH, később Asix). "A tulajdonosokat képviselő Bódis István (2000. márciustól it-elnök) kért meg, hogy menjek vissza a céghez." Vissza - noha a CH nem jogutódja a Concord Distribution Rt.-nek, amire a Merlin Peter Pan Rt.-t 1996 májusában átnevezték. Vannak ugyan átfedések: például egy ideig a közös székhely és több ingatlan, miután az MPP vidéki telepei 1995 augusztusában a CH egyik alapítójához (Merlin O.Z. Kft.) kerültek. Ugyanakkor a cégpapírok szerint nincs már ott Rayner, a CD veszteségét sem örökli a CH, amely a Rayner elleni eljárás megindulásakor csak 200 milliónál tartott, de mire 2001-ben felszámolták, meghaladta az 1,4 milliárdot.

Hagyó 1999 decembere és 2001 márciusa között volt a CH-nál és lett helyettesből vezérigazgató. Szerepét a Narancsnak "krízismenedzseri"-ként jellemezte, mivel a Wrigley ekkor állt át önálló forgalmazásra, és emiatt a CH-nak jelentős veszteségekkel kellett számolnia. Elmondása szerint leépítette az értékesítési hálózatot, a raktárakat, az autós kiszállítási rendszert, és megpróbálta új termékekkel betömködni a lyukakat. Az ő munkáját is dicséri a CH első teljes évének hihetetlen, 4,2 milliárdos bevétele.

Akkoriban a CH volt a legnagyobb hazai forgalmazója a Bomba nevű osztrák energiaitalnak. 1999-ben a piacvezető, üdítőként regisztrált Red Bull forgalmazási engedélyét a magas koffeintartalom miatt az OÉTI nem hosszabbította meg, így a Bomba benyomult a piaci résbe. A sikeren felbuzdulva Hagyó is előállt egy saját recepttel: a Debrecenben német szirupból gyártott Jumpból a csúcsidőszakban havi 3-400 ezer üveg fogyott, s ezzel a Bombával nagyjából egyenlő arányban osztozott a piacon. Az üzlet másfél év után kifulladt: 2000 augusztusában Schüssel osztrák kancellár közbenjárására viszszaengedték a szintén osztrák Red Bullt, amely aztán letarolta a konkurenciát.

Hagyó egyébként az első "komolyabb" millióit a Jumphoz köti: privát cégének, a Wirtass Kft.-nek, amely gyártotta és forgalmazta az italt a Concord disztribúciós hálózatán keresztül, 2000-ben 225 millió forint volt az árbevétele. Hagyót a CH-nál (és Asixnál) eltöltött másfél éve alatt a CW Bank-követelések kezelésével is foglalkozó Bódis több olyan cégbe is meghívta felügyelőbizottsági tagnak (Candy Man Kft., Körúti Bérház), amelyek tulajdonosait ő képviselte Magyarországon. "Mindkét esetben csak néhány hónapig voltam tag, ezalatt egyik testület sem ülésezett, és a tisztségért sem kaptam díjazást" - mondta erről a Narancsnak Hagyó.

Bele a pártba

Ez idő tájt már egyre inkább a politika kötötte le a figyelmét. Az Asix Rt.-nél 2001 márciusában feladta posztját, melyet unokatestvére, Gábor János örökölt (ő korábban Szegeden volt a Peter Pan területi igazgatója). Amikor Demetris Thomas egyik cégének segített bevezetni a Chipita croissant-t és a Bake rollst, már zajlott a 2002-es parlamenti választási kampány. Tanácsadói cége, a Wirtass Kft. üzleti bevételei ezt követően logikus módon csökkentek. Az egyetlen nagyobb tétel 2003-ban az a 165 milliós, Honvédelmi Minisztériummal szembeni követelés, melyet a CH-ban is érdekelt Peshawar Kft. engedményezett a részére, és amiből 125 milliót az adós abban az évben kifizetett.

Elmondása szerint Hagyó Miklós szinte az utcáról lépett be az MSZP-be 1998 szeptemberében. "Nagy hatással volt rám Horn Gyula. Közösségi embernek tartom magam, és rájöttem: annál jobban érdekel a politika, mint hogy négyévente elmenjek szavazni" - mondta. Bár több forrásunk is úgy emlékszik, hogy már korábban felajánlotta segítségét a pártnak, ő ezt cáfolta. Lakóhelyén, a XII. kerületben kezdett politizálni, ahol az egyéni körzetekben az MSZP-nek eddig nemigen termett babér. A hegyvidéki szocialisták velejét a csillebérci akadémiai bázist belakó KFKI-s műszaki értelmiség adta; erős volt a pártelit és a BIT befolyása is. Itt kezdett politizálni Bakonyi Tibor, a BIT későbbi elnöke, aki Hagyó belépésekor a párt nem hivatalos budapesti pénztárnoka volt.

Budapest jelenlegi főpolgármester-helyettesét az akkori kerületi pártelnök, szintén KFKI-s Lippényi Tivadar vette fel, aki nyitott volt a fiatalok integrálására. Hagyót 2000-ben ifjúsági kvótán választották be a kerületi elnökségbe. Forrásaink érzékeltették, hogy Tüttő Katával (az Ifjú Szocialisták Mozgalom elnöke) és Élő Norberttel (Nagy Sándor szakszervezeti vezető unokaöccse, a Trend / Prognózis Rt. vezérigazgatója) egyfajta véd- és dacszövetséget alkottak a kerületben. Tüttőt az önkormányzati, Élőt a parlamenti, Hagyót leginkább a pártmunka érdekelte. Hagyó akkori ambícióiról lapunknak csak annyit mondott: ügyelt arra, hogy részt vegyen a közösség életében. Bevallása szerint előre legfeljebb a kerületi elnökségig látott - és 2002-ben a tagság beteljesítette álmait.

Hagyó a párt szélesebb nyilvánossága számára először 2000 szeptemberében tűnhetett fel a Szövetség az Európai Magyarországért (SZEM) szóvivőjeként, amely Horn Gyulát próbálta viszszacsempészni az aktív közéletbe. A kérészéletű mozgalmat Schmuck Andor szervezte, aki annak idején a Xénia Láz Egyesülettel robbantott. (Mint emlékezetes, a Xénia-sorozatban reklámozott IQ energiaital miatt a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított az MSZP-s Máté László pártpénztárnok privatizálta szolnoki tejüzemmel, a WÉS Rt.-vel szemben.) Tudomásunk szerint ez volt az első közös akciójuk, de Hagyó az ötletembernek más projektekben is komoly hasznát vette. Mint elmondta, Schmuckot 1999-ben Fásy Ádám mutatta be neki a Fásy által rendezett szépségversenyen, melyre Hagyó a Jumppal volt hivatalos. Schmuckkal azóta is barátok, aminek legnyilvánosabb fejezete, hogy 1999-2000-ben együtt vezették a motorsportszövetséget. Hagyó gyakran Schmuck Smartján hagyja el a Városházát.

Hagyó 2002-ben eredetileg Jászberényben szeretett volna indulni egyéni országgyűlési képviselőként. A családban a papa és az öcs is itt politizált: előbbit, az idősebb Miklóst négyszer választották újra (egyszer az FKGP, egyszer a Fidesz támogatta), Tamás pedig a jászberényi Fideszben eltöltött évek után másfél éve köszönt le a terézvárosi Fidelitas éléről. (A párt korifeusai állítólag megüzenték neki: ezzel a névvel nem futhat be pártkarriert.) A báty a maga baloldali elhajlását azzal magyarázta, hogy korán elkerült otthonról, és másképp szocializálódott 12 évvel fiatalabb öccsénél, aki egyházi iskolákba járt. Az ifjabb Miklósnak szülővárosában nem sikerült az áttörés, "a megyei elvtársak összezártak". Ebben nem kis szerepet játszhatott Szekeres Imre, a Jászság legbefolyásosabb pártpolitikusa. Ám végül - többek meglepetésére - Hagyót befutó helyre tették az MSZP országos listáján.

Hagyó többféleképpen próbált integrálódni a pártba. Jó kapcsolatokat ápolt a fiatal szocialisták vezető tisztségviselőivel: Tüttő Katát még a kerületből ismerte, de jóba lett Tóbiás Józseffel, a Fiatal Baloldal (FIB) elnökével, majd Újhelyi István Fibisz-elnökkel és Zuschlag János alelnökkel. A kapcsolatépítés a megyei szintig lement. Hagyót úgy ismerték, mint "Róbert bácsit az Asix Rt.-től", akire egy helyi rendezvény megszervezésénél éppúgy lehet számítani, mint amikor 300 küldöttet kell utaztatni egy malmői találkozóra. "A legrosszabb esetben küldött egy kisteherautónyi Jumpot" - emlékezett egy ifjúszoci egy 2000-es esetre. Hagyó a párt szervezeti struktúráját kihasználva is megpróbált előbbre jutni: hozzálátott az ellenzéki időkben haldokló országos karitatív tagozat területi alapú újjászervezéséhez. A tagozatalakítás az MSZP-ben bevett módja a karrierépítésnek, a vezetők automatikusan bekerülnek az országos választmányba. Nagyon rövid idő alatt minden fontos szocialista politikust megismert, de mindig kíváncsi volt a helyi szervezetek háttérembereire is. A tagozat legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó akciója a 2005-ös erdélyi árvízkárosultak megsegítése volt.

Ifjútörök motor

2002 után alakult az olyan fiatal szocialista politikusokat tömörítő Mozaik Klub, akik országgyűlési képviselőként, területi pártvezetőként vagy köztisztviselőként már bizonyítottak, és nagyobb befolyásra törekedtek. Noha a Mozaikhoz illett volna a generációs, elvi alapú politika meghirdetése, közös programot nem tett le az asztalra. Az általunk megkérdezettek szerint ennek az volt az oka, hogy a cél a tagok politikai pozíciójának javítása volt. Hagyó a kérdésünkre még azon szoftdefiníciónkat is visszautasította, miszerint a Mozaik "laza érdekszövetség" lenne; szerinte csupán egy baráti kör volt, amely egységesen szólalt meg napi témákban. Hagyó szerint ő csak egy volt a huszonvalahány fiatal közt, noha többen is - köztük Botka László szegedi polgármester - a csoport motorjának, koordinátorának nevezték. A Mozaik a 2003-2004-es EP-kampány idején ért a csúcsra: Medgyessy Péter miniszterelnök lényegében már velük kampányolt. A csoport a 2004-es kormányfőválasztás kérdésében megosztott volt, a többség végül támogatta Gyurcsányt, és a változáshangulatra felülve szépen befarolt a gyámjukat váltó nyertes jelölt mögé.

Hagyóról a Mozaik Klubbal kapcsolatban írták le először, hogy az MSZP-közeli nagyvállalkozó-mumus Leisztinger Tamást és Puch László pártpénztárnokot "köti össze". A főpolgármester-helyettes mindkét feltételezést alaptalan városi legendának nevezte. Bár többen tudni vélték, hogy Bakonyi Tiboron keresztül - aki jóban volt Leisztingerrel, a felesége volt több cége könyvelője - már korábbról ismerhette a nagyvállalkozót, Hagyó a Narancsnak azt mondta, hogy csak 2002 őszén, az önkormányzati választások éjszakáján mutatták be neki. "Nincsenek közös üzletek, a viszonyunk személyes. Együtt szoktunk például focizni, túrázni." Hagyó azt a közkeletű szóbeszédet is cáfolta, hogy Puchhal együtt dolgozott volna, és hogy a Köztársaság téren - egyesek szerint 2002 és 2004 között, mások szerint 2005-ben néhány hónapig - egymás mellett lett volna a szobájuk: "Néhány éve Puch László pártpénztárnok szobájától nem messze (két irodával odébb) volt egy munkaszoba és tárgyaló, melyet néhány hónapig együtt használtunk." Talán emiatt terjedt el, hogy Hagyó ambicionálta, hogy átvenné a helyét. De, mint a Naranccsal megosztotta, soha nem vállalt jelölést pártkongresszuson, így pártpénztárnokit sem; legutóbb az országos elnökségi tagságra való jelölést sem fogadta el.

Hagyót 2006-ig lényegében senki nem kapcsolta volna az MSZP-elithez. Tehetséges háttérember volt. Állítása szerint nem szeret igazán szerepelni, rivaldafényben állni. Egy közeli munkatársa nem is nagyon értette, hogy miért nem maradt meg szürke eminenciásnak. 2004-ben kezdett szerveződni a Budapest 23 Mozgalom, amely lényegében a Mozaik fővárosi klónja lett. Hagyó ennek sem állt az élére, de forrásaink megint csak őt tartották a szerveződés motorjának. Miután az Országgyűlésben mindössze egyetlen önálló indítványt jegyzett az első ciklusa alatt, azt mondják, "volt ideje a pártmunkára". Orientációját jelzi, hogy 2006-ban nem az országos, hanem a fővárosi lista 12. helyéről került az Országgyűlésbe.

A 2006-os fővárosi önkormányzati lista még arról tanúskodott, hogy a Gy. Németh Erzsébet frakcióvezető, Hunvald György erzsébetvárosi polgármester és Somlyódy Csaba budapesti pártpénztárnok fémjelezte régi gárda kiegyezett a Hagyó, Horváth Csaba és Steiner Pál polgármester vezette "ifjútörökkel". Nagyjából fele-fele arányban kerültek be a két csoport emberei a szocialista frakcióba, de a főpolgármester-helyettesi posztok számának szűkítésén látszott, hogy a teljes régi szocialista városvezetés (Schiffer János, Vajda Pál) távozik. Miután kijött az egyfős koalíciós többség, Demszky a Hagyó-féle csapattal fogott össze a város kormányozhatóságának megteremtésére. Ennek az ára először Gy. Németh félreállítása volt, az ítéletet Demszky hajtotta végre. Aztán következett Hunvald György, aki elbukta a frakcióvezetőséget Steiner Pállal szemben. A legcsúnyábban Molnár Gyula, az MSZP volt budapesti elnöke járt, aki 2005 őszén még Budapest miniszterelnöki különmegbízottja volt, egy évvel ezelőtt pedig szuperhelyettesi posztról ábrándozott. Eltaktikázta magát; Hagyó a háttérben szerényen meghúzódott, és Demszky inkább őt választotta. A februári fővárosi küldöttgyűlésen Molnár elvesztette a budapesti pártelnöki posztot is, és a Hagyó-kör által támogatott Burány Sándor kispesti pártelnök győzött.

Mindent vitt

A régiek a tisztújításon minden kulcspozíciót elveszítettek, a budapesti elnökség megtelt fővárosi szinten ismeretlen káderekkel. A legtöbb kerület megmondóemberei "újtörökök" lettek, Teréz-, Erzsébet- és Józsefváros mellett már csak "- és Újbuda tudott ellenállni a politikai újhullámnak.

Hagyó több szempontból is új stílust hozott a fővárosi szocialista politikába. Míg korábban az "élni és élni hagyni"-nak is volt terepe, hozzá kapcsolják "a győztes mindent visz" elv érvényre jutását. Forrásaink egyöntetűen célorientált, konok, nagy munkabírású, remek tárgyalóképességű embernek írták le, aki becsvágyó, és okkal büszke arra, hogy mindent a nulláról ért el. A mozaikos generáció eszének tartják: nélküle a fiataloknak nem lennének olyan erős pozícióik, mint ma. Úgy tudjuk, Hagyó a kormányzati köröket is megdöbbentette azzal, hogy a tanácsi, KISZ-es, BIT-es, liberális történelmi rétegekből építkező fővárosi szocialista közeget milyen gyorsan egyneműsítette. Míg Gyurcsány központosítási kísérlete a pártalapszabály módosításakor megbukott, Hagyó ügyes személyzeti politiká-val keresztülvitte a saját elképzeléseit - mondják róla fővárosi körökben.

Az érintett a neki tulajdonított szerepet megkérdőjelezi, hangsúlyozva, hogy a párton belüli összes személyi döntést testületi határozat legitimálja. "Mit képzelnek, hogy odaszólok, X. Y.-t válasszák meg? A saját goodwillemre vigyázok. Kereskedőként is ez volt a legfőbb értékem. Legfeljebb abban segítek, hogy bemutatok embereket egymásnak. Ebben a pártban mindig éltek legendák, úgy látszik, körülöttem is vannak." Az viszont már nem a legenda része, hogy főpolgármester-helyettesként olyan helyekre is elmegy (lásd a BKV-jegyellenőrök törzsgárdaülése), ahol elődje sosem járt. "Leginkább ma is az emberek között szeretek lenni" - mondja erre.

Egy kormányközeli forrásunk szerint Hagyó az MSZP "emelkedő csillaga". "Ha nem bukik meg a város üzemeltetésével, később fontos szerepe lehet. Különösen bátor volt, ahogy nekiment a közműcégeknek." (A főváros működtetéséről lásd keretes írásunkat.) "A politikát úgy látom, mint egy nagy puzzle-t: a végén szeretnék látni egy képet. Csak úgy kell rakosgatni, hogy amikor kirakunk kilencvenkilencet, lehet, hogy a végén a századik nem passzol. De elégedettnek kell lenni, nem szabad arra az egyre koncentrálni" - foglalta össze politikusi szemléletét Hagyó.

Azon állandóan ismétlődő kérdésre, hogy vajon kinek az embere is lehet, ma már egyre többen azt mondják: Hagyó saját magát találta ki. Többfelől is megerősített értesülésünk szerint amikor Gyurcsány a választások után ellátogatott a fővárosi MSZP-hez, a koalíció fontosságát hangsúlyozandó utalt arra is, hogy a következő ciklusban nem feltétlenül a mostani szocialista helyettesek közül kerül ki a 2010-es jelölt. Noha Hagyó a Narancsnak is azt állította, hogy neki nincsenek főpolgármesteri ambíciói, az akkori összejövetelen állítólag csak annyit jegyzett meg a kormányfő által mondottakra: "Nana!"

Nem csak rágó

A virágkorát a rendszerváltás előtt élő CW Bank az MNB önálló részvénytársasága volt, amely küldetése szerint a KGST-országok között devizában zajló áruforgalmat finanszírozta. Segítségével megkerülhető volt azonban a COCOM-lista is (a fejlett amerikai technológiának a nemkívánatos államokba való eladását elrendelő tilalom), és nem szalonképes országokkal is kereskedelmi kapcsolat létesült; politikai rendszerek, mozgalmak jutottak rajta keresztül támogatáshoz. A németek máig meg vannak győződve arról, hogy a CW-n keresztül folyt ki a Stasi-vagyon egy jelentős része. A szovjet rendszer összeomlásakor exponenciálisan növekedett a rossz hitelek aránya, melyekből a Kelet-Európában tevékeny Rayner-cégekre is jutott. A cikkünkben szereplő Merlin Peter Pan Rt. 1995-ben 5,7 millió dollár kölcsönt kapott, amiből 2,7 milliót sosem adott vissza. Rayner ezekben az években együttműködött Zeno Meierrel, a Magyarországon is ismert svájci vagyonkezelővel, aki több mint 50 CW-ügyfél vagyonát kezelte (jobbára áttekinthetetlenné téve a hitelek útját). Együtt ügyvezették a Dovinvest Kft.-t, amely a Rózsakert Bevásárlóközpontot építette. Ezenkívül Meier az Anapurna Kft.-t is hárommillió dollár hitelhez juttatta 1996-ban, itt a jelzálogként felajánlott Szt. István körút 11. alatti ingatlan "tűnt el" (magyarországi "közös" kft.-ik: Anapurna/Körúti Bérház, Dovinvest, Merlin O.Z., Peshawar, Varanasi). Hagyó egyébként a CW-hitelek felvétele idején nem volt tisztségviselője az említett cégeknek, és később sem tűnt fel bennük Meierrel vagy Raynerrel egy időben. Viszont az utóbbi két férfi megjelenése sejteti, hogy nem csak rágóra és egyéb élelmiszerfélére ment ki a játék.

(Ajánlott irodalom: Földvári Zsuzsa: Csődbank a Kärtnerstrassén.)

 

Városmenedzser

Hagyó Miklóst elsöprő többséggel, mindössze kilenc ellenszavazattal választotta meg főpolgármester-helyettesnek a Fővárosi Közgyűlés. Gyakorlatilag Demszky Gábor gazdasági helyettese lett, hozzá tartoznak a városüzemeltetési, vagyon- és környezetgazdálkodási, a sport- és a közép-magyarországi regionális feladatok, valamint az uniós ügyek. Belépője markánsra sikerült: a BKV élén Antal Attilára cserélte Aba Botondot. Később elmulasztotta, hogy a többi közműcég élére pályázatot írjon ki, pedig megígérte. A kinevezésekre jellemző, hogy 1.) a cégvezetők hetekig görcsben voltak, mert Hagyó nekiment szent teheneknek is; 2.) ahol váltott (a cégek kevesebb mint felében), oda igyekezett hozzáértő, több nyelven beszélő vezetőket találni, akiknek a piaci színvonalhoz igazodó fizetéseket kínált; 3.) száz körüli it- és fb-poszt szabadult fel, melyek elosztásában megállapodott Demszky jobbkezével, Mesterházy Ernővel. De míg korábban az it-ben kizárólag szakértők ültek, most egy-két pártkatona is becsúszott.

Hagyó a területét szoros felügyelet alatt tartja, egy javaslat sem mehet be úgy a bizottságok elé, hogy azt előtte ne szignózta volna. A képviselők is panaszkodnak, mert gyakran "xeroxmelegen" kapják meg az előterjesztéseket. Hagyó komoly problémának tartja, hogy nincs erős szakmai kontroll, a hivatal általában változtatás nélkül futtat át magán ügyeket. Tulajdonosként szorosabb ellenőrzést gyakorolna a fővárosi cégek felett, és jobban belelátna a stratégiai döntési folyamatokba. Kabinetje 13 fős, melyet a feladatkörének megfelelő referatúrarendszerben alakított ki. Czeglédy Gergő (Oláh Lajos, majd Molnár Gyula munkatársa) vezeti az irodát, a Deutsche Bankból érkezett Mihály József tárgyal a cégekkel, és az MSZDP egykori kampányfőnöke, Lelovics Ottó a kommunikációs igazgató. Hagyó bevont egy külsős ügyvédi irodát is, amelyet az ezredforduló óta a Bódis-féle cégek is gyakran igénybe vettek.

Figyelmébe ajánljuk