Halálesetek az egri kórházban: Nyomeltakarítás

publikálva
1999/4. (01. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Színtelen, szagtalan. Sterilizál, máskor terjed megállíthatatlanul, át a cső falán, egészen az emberi sejt belsejéig. Néha kromoszómaaberrációt okoz, máskor halált. Így jellemeztük korábban az etilén-oxidot, a sterilizáló gázt, amellyel szikéket, csipeszeket, fecskendőket fertőtlenítettek szerte a világon. Egerben is. Bár ott annyiban eltért az etilén-oxid térnyerése a máshol megszokottól, hogy a gázsterilizáló kezelői közül nyolcan, egytől egyig nők, daganatos megbetegedésben meghaltak. Félő, hogy mire kiderül a tragédia oka, néhányszor még felhúzzák a fekete lobogót a Markhot Ferenc Kórház bejárata fölé.

Színtelen, szagtalan. Sterilizál, máskor terjed megállíthatatlanul, át a cső falán, egészen az emberi sejt belsejéig. Néha kromoszómaaberrációt okoz, máskor halált. Így jellemeztük korábban az etilén-oxidot, a sterilizáló gázt, amellyel szikéket, csipeszeket, fecskendőket fertőtlenítettek szerte a világon. Egerben is. Bár ott annyiban eltért az etilén-oxid térnyerése a máshol megszokottól, hogy a gázsterilizáló kezelői közül nyolcan, egytől egyig nők, daganatos megbetegedésben meghaltak. Félő, hogy mire kiderül a tragédia oka, néhányszor még felhúzzák a fekete lobogót a Markhot Ferenc Kórház bejárata fölé.

"Mi, ellentétben az előző kormánnyal, dolgozunk", mondta a múlt vasárnap este a tévében Borókai Gábor kormányszóvivő. A Postabankot, a négyes metrót, a Nemzeti Színházat érintő rapid intézkedések mellett leglátványosabban talán Gógl Árpád egészségügyi miniszter ugrott be egy jó kis pablik relésnt ígérő közügybe: meghallgatta Heves megyei MSZP-s képviselőtársa parlamenti interpellációját a Markhot Ferenc Kórház áldozatairól, tájékozódott, vidékre utazott, intézkedett, javasolt, tette a dolgát. Arról igazán nem tehet, hogy bármennyire bőséges volt is akciójának médiakörítése, pont azok tartják eredménytelennek lépéseit, akik legilletékesebbek ebben az ügyben: a halott dolgozók özvegyei, árvái. Lássuk, mi történt az egri Markhot Ferenc Kórház koraszülöttosztályán két korábbi összeállításunk óta (Halálesetek az egri kórházban, Magyar Narancs, 1998. szeptember 22. és Ahogy a csövön kifér, Mancs, 1998. december 3.). Az tudniillik, hogy egyre kevesebb szó esik az etilén-oxidos gázsterilizálóról, még nem jelentheti azt, hogy ez a szerkezet ártatlan a dologban. A koraszülöttosztály nyolc halottjával valamikor valakinek el kell majd számolnia.

A leállított nyomozás

"Az egész kavarás a koraszülöttosztály költöztetésével csak porhintés, elő kellene venni azokat a jelentéseket, amik a gázsterilizálóról készültek a kilencvenes évek közepén", dühöng Kriván István, a szeptemberben elhunyt főnővér özvegye. Felesége a koraszülöttosztály hetedik halottja volt. "Utolsó kívánsága az volt, hogy a nyomozást, amit kollégái halála miatt elkezdett, fejezzem be." Kriván szeptember végén húszmillió forintos kártérítési keresetet nyújtott be a Markhot Ferenc Kórházzal szemben, mert szerinte a helytelenül használt etilén-oxidos sterilizáló működtetése miatt halt meg a felesége negyvenöt éves korában. "Megmondtam én ezt a miniszternek is, amikor itt járt, meg amikor vitáztunk a Napkeltében. Gógl Árpád azt mondta, hogy őt másképp tájékoztatták." Kriván január elején megtudta, hogy az Egri Városi Ügyészség megtagadta a nyomozást az ügyében: Szajlai Józsefnek, a városi ügyészség helyettes vezetőjének indoklása szerint ugyanis nincs közvetlen okozati összefüggés a koraszülöttosztályon használt gázsterilizátor és a megbetegedések között, ezt támasztja alá az orvosok és szakértők bevonásával lefolytatott vizsgálat. Kriván ügyvédje, dr. Magyar Elemér lapunknak elmondta: panaszt tett az elutasítás miatt a Heves megyei főügyészségen, "olyan dokumentumokat, használati utasítást szereztem be a gázsterilizálóról, melyekből kiderül: ezt a műszert nők nem is kezelhették volna. Ha e mellé odatesszük azokat a szakértői véleményeket, amelyek az első vizsgálatkor, kilencvenháromban készültek, akkor egyértelműen bizonyítható a készülékkel dolgozó nővérek veszélyhelyzete." (A szakértői jelentés részletei december 3-i számunkban olvashatók.) Az ügyvédnek tudomása van egy jegyzőkönyvről, ami a kórház vezetőinek 1993. július 23-i megbeszélését rögzíti. Az eszmecserén az egy nappal korábban kézhez kapott jelentésről, az ápolónők citogenetikai vizsgálatának eredményéről tárgyaltak. A szorgos jegyzőkönyvvezető még Tasi István igazgatóhelyettes kérdését is megörökítette: a többiek, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet (OMÜI) vezetői vajon értesítették-e a sajtót? Ennél a momentumnál azonban fontosabb dr. Ungváry György professzor (az OMÜI főigazgató-főorvosa) kilencvenháromban elhangzott mondata: "Egy esetleges kártérítési eljárásnál a bíróságon igennel kell felelnie a munkahelyi ártalom vonatkozásában." Magyar Elemér úgy véli, ezen dokumentumok ismeretében az illetékeseknek nem lehet alapos indokuk a nyomozás megtagadására.

Kriván István lezárt, ám vélhetően nem véglegesen befejezett ügye mellett elkezdődött egy másik jogi procedúra is, mégpedig az Egri Munkaügyi Bíróságon. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) 36 kórházi dolgozót képvisel a precedensértékű ügyben, amitől azt remélik, hogy a bíróság foglalkozási ártalomnak minősíti a koraszülöttosztályon történteket. Ebben az esetben kártérítési követeléssel élhetnének a betegek, illetve az elhunytak hozzátartozói. A pertől az EDDSZ eláll, ha a kórház elismeri a "vétkesség nélküli" kártérítési felelősségét, ellenkező esetben az érdekképviselet kezdeményezi független orvosszakértők bevonását, mert szerintük az eddig szakvéleményt adók az ügyben érintett szervezeteknél és intézeteknél dolgoztak.

Egri porvidék

"A boncolóorvosok szállóigéje: a holtak tanítják az élőket. Azt mondják, nekünk az a dolgunk, hogy adjuk meg a tiszteletet a halottaknak azzal, hogy végére járunk ennek a rejtélyes ügynek", szólt Gógl Árpád hallgatóságához az egri művelődési házban december elején. A miniszter javaslata, hogy a vizsgálat lezárultáig a kórház zárja be az újszülöttosztályt, az intézmény igazgatóját is meglepte. A kiköltöztetés után - amihez az ÁNTSZ megyei tisztiorvosi engedélyére is szükség van - a koraszülöttosztály átmenetileg az új kórházi szárny második és harmadik emeletén, a nőgyógyászaton kap helyet. Emiatt érzi úgy Kriván István, hogy porhintés az egész, és félrevezetik a minisztert, hiszen felesége "nem a patakparton lévő koraszülöttosztályon dolgozott, ahol a legtöbben megbetegedtek, hanem egy másik épületben lévő gázsterilizáló mellett. Beszélnek itt radonos ivóvízről, meg rossz helyre épült osztályról. Ez mind azért van, hogy a kórház kibújjon a felelősség alól." A főnővér özvegye állítja, nem hagyja abba a pereskedést meg a nyomozást, míg ki nem derül, hogy a gázsterilizáló miatt kellett feleségének és felesége munkatársainak meghalniuk.

Pálinkás Szüts Róbert

publikálva
1999/4. (01. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra