Hálapénz az egészségügyben: Zsebészet

  • Kecskeméti József
  • 2000. március 30.

Belpol

Egy év alatt minimum 24, maximum 42 milliárd forint hálapénzt fizetnek a betegek az orvosoknak, illetve az egészségügy többi szereplőjének - állítja a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés tavaly év végi tanulmánya. A legmagasabb ára a szívműtétnek van (közel 50 ezer forint), míg a vérnyomásmérésért fizetendő (becsült) összeg 90 forint. A Magyar Orvos Kamara elnöke szerint a felmérés hibái ellenére is mutatja, hogy korántsem oly gyakori és oly mértékű a paraszolvencia adása, mint ahogyan az a köztudatban él.
Egy év alatt minimum 24, maximum 42 milliárd forint hálapénzt fizetnek a betegek az orvosoknak, illetve az egészségügy többi szereplőjének - állítja a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés tavaly év végi tanulmánya. A legmagasabb ára a szívműtétnek van (közel 50 ezer forint), míg a vérnyomásmérésért fizetendő (becsült) összeg 90 forint. A Magyar Orvos Kamara elnöke szerint a felmérés hibái ellenére is mutatja, hogy korántsem oly gyakori és oly mértékű a paraszolvencia adása, mint ahogyan az a köztudatban él.

Negyvenkétmilliárd forint. Ennyit fizet(het)tek ki a betegek egy esztendő alatt az egyébként ingyenes állami egészségügyi ellátásban. Igaz, ez csak makroszintű becslés; a Tárki tanulmányának szerzői is igen tág határok közé lőtték be a hálapénz éves összegét (24, illetve 42 milliárd forint). A két véglet közötti legvalószínűbb értéknek a

harminchárommilliárd forintot

tartották a felmérés készítői. Ennek jelentékeny részét, mintegy 29 milliárd forintot az orvosok kapták, a fennmaradó részen az egészségügy többi szereplője osztozott.

Becslések szerint ez az összeg bő másfélszerese az orvosok hálapénz nélküli nettó jövedelmének. Az utóbbi egyébként igen alacsony. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvos Kamara (MOK) elnöke a MaNcsnak kifejtette: ügyeletekkel együtt az orvostársadalomban az átlagos bruttó bér 85 ezer forint. Mindez azt jelenti, hogy a doktorok órabére mindössze 200 forint körül alakul. Miközben a kormányzat a köztisztviselői életpályát jelentékeny pluszjuttatásokkal kívánja vonzóbbá tenni (ahol egyébként a fizetések az uniós átlag 30-40 százalékát is elérik), az orvosok csupán az Európa fejlett részén megszokott fizetés egy tizedét viszik haza havonta.

Az persze nem lehet cél, hogy erre hivatkozva legalizáljuk a paraszolvenciát. A felmérés szerint az orvosok döntő többsége (80 százalék) úgy véli, hogy a hálapénz szükséges rossz. A lakosság szintén így látja: a megkérdezettek fele teljesen, további közel egyharmada pedig inkább igaznak érzi a fenti kijelentést. Ezt erősíti az az adat, miszerint a lakosság kétharmada nem ítéli el erkölcsileg a paraszolvenciát elfogadó orvosokat. Talán nem meglepő, hogy az orvostársadalom még megértőbb önmaga iránt: 82 százalékuk úgy látja, hogy amíg az állam nem fizeti meg az orvosokat, addig azok joggal teszik zsebre a hálapénzt, s csupán elenyésző töredékük (4 százalék) ítélte el ezt a magatartást.

Tény ugyanakkor, hogy

az orvoskamara vitatja

a felmérés megbízhatóságát. Kupcsulik Péter szerint a tanulmány indirekt kérdések sorozatából áll. Számos kérdés arra irányul, hogy más orvos mennyit kap (és nem a sajátját kell bevallania), vagy hogy hányszor kap paraszolvenciát egy évben egy orvos. Megfigyelhető: amikor másoknál kell megtippelni a hálapénz mértékét és gyakoriságát, mindig többet feltételeznek. A sebészek például magukról úgy nyilatkoztak, hogy tíz beteg közül hattól kapnak hálapénzt, míg a többi szakma képviselői a sebészeknél ezt az arányt jóval felülbecsülték. A belgyógyászok szerint ez a mutató 7,7, míg a pszichiáterek szerint 8,1.

Az orvosok szerint a háziorvosnak minden negyedik beteg ad pénzt, a páciensek viszont úgy gondolják, hogy minden ötödik; az elmúlt 13 hónapban ez a mutató 26 százalékos. Ez - mármint a jelentős eltérés a bevallott és a feltételezett gyakoriság között - minden orvosi foglalkozásra igaz.

Kupcsulik számára mindez azt igazolja, hogy a paraszolvenciának sem a mértéke, sem a gyakorisága nem oly nagy, mint ahogyan az a köztudatban él. A "hálapénzlistát" egyébként a szülészek vezetik: ők az orvosok szerint 85, a lakosság szerint 92 százalékos gyakorisággal jutnak pluszbevételhez munkájukkal.

Persze nemcsak a paraszolvencia gyakorisága, hanem az

összege is fontos,

amely több tényezőtől is függ. Ezek között a szakterület a legfontosabb az orvostársadalom megítélése szerint, ezt követi a beosztás és a hírnév. Érdekesség, hogy az orvosok több mint fele szerint a rámenősség ugyancsak sokat nyom a latban. Ez az attitűd a gyermekorvosok körében a leggyakoribb. A teljesítmény és az, hogy valaki milyen régen van a pályán, kevésbé befolyásolja a paraszolvencia nagyságát.

A hálapénzzel kapcsolatban többféle magatartást tanúsít az orvostársadalom. Az orvosok fele mérlegel a hálapénz elfogadásakor. Gyógyíthatatlan betegtől, vagy akkor, ha úgy érzi az orvos, hogy nem tudott segíteni, számos alkalommal nem fogadnak el pénzt. A felmérés szerint ugyancsak mérlegelik a felajánlott összeg elfogadását, ha a beteg láthatóan anyagi gondokkal küszködik. A doktorok 5-10 százalékra becsülik azon kollégáik arányát, akik megkövetelik a paraszolvenciát, míg 6-7 százalékra azokét, akik sosem fogadnak el hálapénzt. Egy korábbi kérdésre viszont a megkérdezett orvosok 87 százaléka mondta azt, hogy zsebre teszi a felajánlott összeget; ez a becslések szerint

a szülészeten és a szívsebészeten

a legmagasabb. Egy szívsebészeti beavatkozás jelenlegi becsült ára 48 700 forint. Ha az elvégzett műtétek után fizetne az egészségbiztosító (OEP), akkor az orvosok szerinti kívánatos összeg 65 ezer forint lenne. Szülés levezetésekor 19 300 forintnyi hálapénzt becsült az orvostársadalom. A kívánatos honorárium (OEP-finanszírozás esetében) itt is magasabb: 22 700 forint. A sor végén a vérnyomást mérő orvos kullog a maga 90 forintnyi (becsült) hálapénzével. (Lásd mellékelt táblázatainkat.) Az mindenképpen érdekes, hogy mind a doktorok, mind a lakosság ugyanazt a sorrendet állította fel az egyes beavatkozások "árait" megbecsülve.

Kupcsulik Péter e ponton érzi a tanulmány egy másik hiányosságát. Véleménye szerint meglehetősen esetleges az egyes beavatkozások kiválasztása. Mint elmondta, nem érti, milyen alapon került be a vizsgálat körébe a vakbél- vagy az epeműtét, és miért nem szerepel például a gyomorműtét. Az is kérdéses, érvelt Kupcsulik, hogy mennyire őszinték az orvos kollégák, hiszen a hálapénz felett állandóan ott lebeg a megadóztatás Damoklesz kardja. (Olyan vélekedést is lehet hallani, hogy az orvosi jövedelmekbe beépítenék a hálapénzt.)

Az érdekesség szintjén érdemes kitérni egy veresegyházi kísérletre is, amely a Misszió Egészségügyi Központban zajlik. A pilótaprojektben azt vizsgálják, hogy milyen hatása lehet annak, ha az egészségügyben megszokott zárt kasszák helyett nyitottat használnak. Azaz - például - a gyógyszerezésen megtakarított összeget átcsoportosíthatják a járóbeteg-rendelés finanszírozására. A program egy éve tart, és 20 000 embert vontak be a vizsgálatba. Matejka Zsuzsanna kiemelte: ez alatt az idő alatt teljesen megszűnt a hálapénz adása. Az ügyvezető igazgató ezt a környezetnek, az egészségügyi komplexum minőségének tudja be. Kupcsulik Péter szerint viszont korai lenne a veresegyházi projektről véleményt mondani, mert ehhez meg kell várni a program költséghatékonysági vizsgálatát és értékelését.

Ráadásul a MOK elnöke úgy véli: a hálapénzt nem előnyszerzés okán adják a betegek, hanem azért, mert érzékelik, hogy az orvosokat rosszul fizetik meg. A már említett uniós arányok mellett az is figyelemre méltó, hogy más, szintén döntési helyzetben lévő szellemi dolgozók az orvosok fizetésének három-négyszeresét keresik. Az Európai Unióban kialakult gyakorlat szerint az orvosoknak magasabb a fizetése, mint az egyéb szellemi tevékenységet végzőknek. Azt pedig, hogy a doktorok

döntési helyzetben

vannak, kár lenne tagadni. A rosszul megfizetett orvos nem tud megfelelően koncentrálni döntésének mikéntjére - mondta Kupcsulik. Jelenleg úgy működik az egészségügy, hogy meghatároznak egy összeget, aztán az vagy elég, vagy nem.

Miközben a társadalmi-gazdasági produktum elérte a tíz évvel ezelőtti szintet, az egészségügy financiális potenciálja a felére esett vissza. Jelenleg egy betegre évente 280 dollár jut, egy állampolgár pedig évente átlagban 4000 forintot fizet be a társadalombiztosításnak. Az egészségügyi reform során ennél az összegnél jóval nagyobb pénzt kellene az egészségügybe invesztálni. Kupcsulik Péter szerint a reform keretében a kormánynak először a forrásoldalt kell rendeznie, ezután jöhet a struktúra átalakítása. Jelenleg viszont a reform "sorrendje" egyelőre bizonytalan. Azt hinni, hogy a magánosított egészségügy olcsóbb lesz, dőreség. Az orvosi kamara elnöke szerint a privát egészségügy bizonyosan drágább lesz. Ámbár lehet, hogy jobb is.

Kecskeméti József

Tiszta forrásból

A tanulmány szerzői több felmérés eredményeire is támaszkodtak. A lakossági adatok zömmel egy, szintén a Tárki által készített 1999-es felvételből származnak; ez 1392 főre terjedt ki. A mintavétel két lépcsőben történt: először településmintát, majd lakossági címlistát gyűjtött az intézet. A megmaradt alanyokat életkor, iskolai végzettség és nem szerint súlyozták. Az orvosokra vonatkozó megállapítások egy 1006 fős mintán alapultak. A háziorvosok részesedése a mintában 34 százalék volt. Kiválasztásukkor nem voltak tekintettel arra, hogy rendelkeznek-e szakvizsgával. A fennmaradó hányadot a kórházakban dolgozó szakorvosok adták. A szakorvosok között a belgyógyászok a teljes minta 28 százalékát, a sebészek az egyötödét tették ki. A gyermekorvosok 8, míg az elme-ideg szakorvosok 11 százalékkal szerepeltek a vizsgálatban.

Az orvosok által kívánatosnak tartott árak, ha az egészségbiztosító beavatkozásonként fizetné a honoráriumot
Átlag Jelenlegibecsült hála- pénzárak (Ft)
Ha éjszaka kijön az ügyeletes orvos 2 930 763
Nőgyógyászati rutinvizsgálatért (szakrend.) 2 643 1 231
Ha az orvos vérnyomást mér 540 90
Nőgyógyásznak szülés esetén 22 75719 340
Ha injekciót adnak (rendelőben) 625 146
Gyógytornásznak egy foglalkozásért 2 182 400
Egy sugárterápiás kezelésért 3 447 1 064
Ha betegállományba kiírják (de nem beteg) 457 2 083
Vakbél- vagy epeműtétnél műtő orvosnak 17 001 8 879
Gyermek-háziorvosnak, aki havonta rendszeresen kijár 7 853 1 951
Gyermekorvosnak, ha házhoz jön, és kötelező védőoltást ad 1 890 730
Egy gyógymasszázsért 1 484 682
Egy mandulaműtét esetén 9 775 5 301
Szívműtétet végző orvosnak 64 596 48 750
Röntgenvizsgálat esetén 2 099 72
Forrás: Tárki
A "Hány forint hálapénzt ad általában egy beteg...?" kérdésre adott válaszok statisztikai mutatói a lakosság körében
Átlag (Ft)
...ha éjszaka kijön az ügyeletes orvos 857
...nőgyógyászati rutinvizsgálatért (szakrendelőben) 860
...ha az orvos vérnyomást mér 64
...nőgyógyásznak szülés esetén 10 982
...ha injekciót adnak (rendelőben) 206
...gyógytornásznak egy foglalkozásért 461
...sugárterápiás kezelésért 840
...ha betegállományba kiírják (de nem beteg) nincs adat
...vakbél- vagy epeműtétnél műtő orvosnak 6 001
...gyermek-, illetve háziorvosnak, aki rendszeresen kijár havonta 1 640
...gyermekorvosnak, ha házhoz jön, és kötelező védőoltást ad 606
...gyógymasszázsért 530
...mandulaműtét esetén 3 561
...szívműtétet végző orvosnak 28 967
...röntgenvizsgálat esetén 134
Forrás: Tárki

Figyelmébe ajánljuk