Három év alatt 5 milliárd forint értékben vásárolt festményeket az MNB egy cége

  • narancs.hu
  • 2023. július 12.

Belpol

Összesen 546 képzőművészeti alkotást vásároltak eddig össze.

A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos leányvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. 2020-ban kezdett műalkotásokat vásárolni, 2021 április végéig nettó 3,8 milliárd forint közpénzt költöttek el 730 festményre. Az atlaszo.hu adatigénylésére válaszolva most azt közölték, hogy azóta, idén április végéig további 546 alkotást vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért.

A lengyel születésű, de Magyarországon élő Tomasz Piars alkotásaiból vették a legtöbbet az elmúlt két évben: összesen 29 darabot 13,1 millió forintért. A második helyen darabszám szerint Kusovszky Bea áll, akinek 27 képét vette meg az MNB-Ingatlan Kft. összesen 20,5 millió forintért. A harmadik helyezett pedig Csáji Attila, akinek 25 művéért 80 millió forint közpénzt fizettek ki 2021 augusztusában.

A portál a képek tárolási helyéről is érdeklődött. Kiderült, hogy az összesen 546 festményből május elején 309 darab raktárban, 109 az MNB Budai Központban (Krisztina krt. 55.), 91 az MNB Felügyeleti Központban (Krisztina krt. 6.), 25 Veszprémben, a Folyékony időszeletek című saját kiállításon, 6 Kaposváron, a Csiky Gergely Színház és Kulturális Központ kiállításán bérletben és szintén 6 db a Budai Várban, az Úri u. 21. szám alatt volt.

A 6 darab képnek helyt adó Úri utca 21. szám alatti ingatlan régen a budai városháza volt, melyet Matolcsy György jegybankelnök és csapata néhány éven belül kétszer vett meg, csak közben jelentősen felverte az árát saját maga számára – ahogy erről lapunk korábban beszámolt

Az Átlátszó arról is beszámolt, hogy Az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott listában az a legérdekesebb, hogy rengeteg olyan vásárlás szerepel benne, amelyekről eddig semmilyen hivatalos információt nem tettek közzé. A Közbeszerzési Értesítőben nem jelentek meg ezek a tételek, vagyis nyilvános eljárás nélkül szerezték be a legtöbb képet. 546 festményből csak 56 darab (10,2 százalék), és a rájuk elköltött 1,2 milliárd forintból csupán 266,4 millió (22,2 százalék) jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.

Az MNB alapítványok mérhetetlen ingatlanvagyonáról lapunk korábban részletesen beszámolt. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.