Hová lett az MNB-alapítványok mérhetetlen ingatlanvagyona?

Belpol

Uniós hivatalnak tett ígéretet a kormány, hogy 2023-ra felszámolja az utolsóként megmaradt jegybanki alapítványt is. De mi lett az évek során összevásárolt mérhetetlen ingatlanvagyonnal?

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. március 3-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

Február elején derült ki az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat egyik jegyzőkönyvéből, hogy az európai uniós hatóságokkal folytatott sokévnyi vita után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) végleg fel kívánja számolni az alapítványait – illetve azt az egyet, amely az összevonások után mára utolsóként megmaradt. Az MNB-alapítványok ügye a 2010-es évek egyik ikonikus botránya volt, amikor 2016-ban kiderült, hogy kiknek juttattak kisebb-nagyobb összegű támogatásokat. A jegybank és a kormány akkori „érvelése” szerint az alapítványokba áttolt vagyon „elvesztette közpénzjellegét”; végül minden hatóság kimondta, hogy mégiscsak közpénzről van szó – nem kis részben a témában a Magyar Narancsba számos cikket író Böszörményi Jenő kitartó munkája eredményeként.

Az unortodox gazdaságpolitikát hirdető Matolcsy György vezette MNB eredetileg 2013–2014-ben hozott létre hat alapítványt a saját maga által „Pallas Athéné közgondolkodási programnak” nevezett projekt részeként (Pallas Athéné Domus Animae – PADA, Pallas Athéné Domus Mentis – PADMA, Pallas Athéné Domus Concordiae – PADOC, Pallas Athéné Domus Scientiae – PADS, Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány – PAGEO, Pallas Athéné Domus Innovationis – PADI). A hat alapítvány a jegybanktól összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyont kapott, ezt az összeget sajtóhírek szerint a forint árfolyamának alacsonyan tartásával az MNB a devizatartalék értékesítésének árfolyamnyereségéből halmozta fel. Több átszervezés és összevonás után mára mindössze egy alapítvány maradt állva, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME), amely azonban továbbra is gazdálkodik az egykor megkapott milliárdokkal.

Bár mára a kormány úgy írta át a törvényeket, hogy minden gond nélkül létrehozhat úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat”, amelyeknek könnyedén juttathat vagyont, az MNB-alapítványok létrehozásakor ez a jogszabály még nem létezett. Sőt 2006-ban az addig létező, a kormány, az Országgyűlés vagy az önkormányzatok által létrehozható közalapítványok intézményét is megszüntették a korrupciós kockázatok miatt. A hivatalosan a kormánytól függetlenül működő jegybank viszont a saját alapítványai létrehozásakor úgy érvelt – nem mintha ezt sokan elfogadták volna –, hogy közcélok támogatására létrehozhat alapítványokat, amelyek aztán (szerinte) tőle függetlenül működnek. Az MNB 2016-ra azután olyannyira belebonyolódott a történetbe, hogy Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára a parlament még egy törvényt is elfogadott az alapítványok gazdálkodásának titkosítására – jóllehet ez végül elbukott az Alkotmánybíróságon.

A jegybank az Európai Unióval is vitába került az érvelése miatt, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pedig 2014 óta hadakozik az MNB-vel amiatt, hogy a jegybanki alapítványok és cégeik vagyona beleszámít-e a jegybank mérlegébe. Az Eurostat legutóbbi jegyzőkönyve szerint ennek az eljárásnak a keretében kaptak arra ígéretet, hogy még 2020 végéig felszámolják mind az alapítványokat, mind a leányvállalatai­kat, a folyamat lezárását azonban a koronavírus-járvány miatt 2023 közepére halasztották.

Hol a pénz?

De mi lett azzal a 266,4 milliárd forintnyi közpénzzel, amit 2013–2014-ben csoportosított át az MNB az alapítványokba? És ha megszüntetik az alapítványokat, akkor mi lesz a vagyonnal? Az alapítványok – és a vagyonkezelőnek létrehozott saját cégük, az Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. – az elmúlt években rendre azt hangoztatta, hogy az alapítványok kötelesek megőrizni a rájuk bízott vagyont, azt nem költhetik el, csak befektethetik, és annak hozamát használhatják fel tevékenységük során. Az Optima legutóbbi közleménye szerint a 266,4 milliárd azóta 280,6 milliárdra nőtt a befektetéseknek köszönhetően, az idáig vezető úton azonban sokan jártak nagyon jól: nagy értékű ingatlanok cseréltek gazdát, mostanra pedig jórészt felfejthetetlen is lett a vagyon útja.

Az alapítványokhoz került vagyont saját közléseik szerint először állampapírba fektették, közel 200 milliárd forintnyit vásároltak belőle, egy részét ráadásul közvetlenül az Államadósság Kezelő Központtól, ezzel gyakorlatilag a magyar államadósságot finanszírozva. Az ilyen, úgynevezett elsődleges állampapírvétel azonban az uniós monetáris finanszírozás megsértése – az MNB ugyanis hiába állította, hogy az alapítványai jogilag függetlenek tőle és ezért rájuk nem vonatkozik a monetáris finanszírozás tilalma, az EU ezt nem volt hajlandó elfogadni. Az alapítványoknak az uniós szabályok miatt meg kellett szabadulniuk az állampapíroktól – az ezekben tartott vagyont 2018 második felére sikerült csak ledolgozniuk, addigra bankbetétekbe (részben a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás akkor még működő Növekedési és Hitelbankjában, részben a Mészáros Lőrinchez közeli MKB-ban), vállalati kötvényekbe és nagyrészt ingatlanokba csoportosították át.

?tadt?k a fel?j?tott L?nyay-Hatvany Vill?t

 
A Lónyay–Hatvany-villa
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az MNB-alapítványok leglátványosabb tevékenysége kétségtelenül az ingatlanokban érhető tetten: 2018 szeptemberében közel 100 milliárdos ingatlanvagyon felett rendelkeztek, számos ikonikus épületet kaparintva meg. Az ingatlanvagyontól azonban azóta hivatalosan szintén sikerült megszabadulni: a 2021. év végi állás szerint az egyetlen megmaradt alapítvány mostanra névleg mindössze 4,5 milliárdnyi ingatlanvagyonnal rendelkezik. A korábbi értékes ingatlanok egy részén túladtak, egy részüket kiszervezték más cégekbe, és csupán egy töredéküket hasznosították ténylegesen. De mi lett a nagy tervekkel és az épületekkel?

Az alapítványok egyik első szerzeménye volt a Várnegyedben lévő Csónak utca 1. szám alatti úgynevezett Hatvany–Lónyay-villa, amelyet még 2014 novemberében vásárolt meg 3,42 milliárd forintért az MNB az alapítványai számára azzal a céllal, hogy ott konferencia- és rendezvényközpontot alakítsanak ki. A villát végül az Optima egy leánycégétől az állam vette meg 2020 szeptemberében, majd néhány hónappal később továbbadta a Batthyány Lajos Alapítványnak (az alapítványról lásd korábbi cikkünket: Közpénz Konrád ezüstjei, Magyar Narancs, 2020. július 16.). A jobboldali alapítvány mellett jelenleg egy étterem működik az épületben.

Tényleges bevételt szerezhettek ugyanakkor az alapítványok a volt Luxus Áruház épületéből, az úgynevezett Kasselik-házból, amelybe 2015-ben vásárolták be magukat közel 5 milliárd forintért azzal az indokkal, hogy a helyiségek bérbeadásából finanszírozzák az alapítványok doktori programjait – 2019-ben azonban végül 5,8 milliárd forintért német és francia befektetőknek adták el a tulajdonjogot.

Bár az alapítványok nagy tervekkel vágtak bele egy Váci úti ingatlanfejlesztésbe is, végül attól is megszabadultak: a Váci út 160–168. szám alatti, Reno Udvar néven is ismert egykori csavargyári területet 17,2 milliárd forintért vette meg az Optima 2016-ban azzal a céllal, hogy lakásokat és irodákat építtessen. Sőt az eredeti tervek egy új „Brexit-negyedről” szóltak, mondván, a Brexit elől menekülő cégek fognak beköltözni az új irodaházakba. Egy időben még egy 90 méter magas toronyház megépítése is szóba került, de 2020 elejére a kínai Chi Fu Befektetési Csoporthoz került az alapítványok többségi részesedése – papíron 3 milliárd forintot nyertek is az üzleten.

A bőség zavara

Az alapítványoknak mindig sikerült valamivel megindokolniuk az ingatlanszerzéseiket, ugyanakkor az ügyletekben komoly szerepet játszottak rejtélyes hátterű ingatlan- és magántőkealapok is, és végül több alapítványi ingatlan is ilyen alapoknál kötött ki. Decemberben már írtunk arról, hogy a Matolcsy Ádám barátjaként is ismert Száraz István korábbi érdekeltségébe tartozó, és a Válasz Online által a „Matolcsy családdal »rokonítható« alapkezelőnek” nevezett, 2017-ben létrehozott Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. ma már 12 alapot kezel, amelyek több ügyletben is feltűntek Matolcsy Ádám baráti körének cégügyeiben (lásd: Aranyifjak, strómanok, Magyar Narancs, 2021. december 16.). Az egykori alapítványi ingatlanok sorsát vizsgálva is feltűnő, hogy az ingatlanbefektetési és magántőkealapok ezekben is szerepet játszottak.

A hírekbe az utóbbi hetekben a jegybankelnök fia által használt (állítása szerint alkalmanként bérelt) villaként került be a svábhegyi Mátyás király út 44. szám alatti épület. A villát 2015 februárjában vette meg az egyik alapítvány nettó 1 milliárd forintért, hivatalosan azért, hogy ott képzési és tudományos kutatási központot hozzon létre. 2019 novemberében azonban a tulajdoni lapja szerint a villát eladták a Seven House Ingatlanhasznosító Kft. nevű cégnek. A Seven House 2019 novemberében a Mátyás király úti villa mellett az MTA II. kerületi volt Központi Kémiai Kutatóintézetét is megszerezte – a Pusztaszeri úti ingatlant 2015-ben vásárolta meg az MTA-tól az MNB, majd adta tovább az alapítványainak, amelyek végül eladták a Seven House-nak. Ez utóbbi cég is az alapítványok érdekeltsége volt, egy Andrássy úti épülettel, az úgynevezett Hétház tömbbel együtt vették 14,9 millió euróért 2017-ben azzal az indokkal, hogy így egy biztonságos hozamtermelő ingatlanra tesznek szert, és „a nemzeti vagyont is gyarapítják”. Csakhogy 2019 októberében az alapítványok a Seven House Kft.-n és vele együtt az Andrássy úti épületen is túladtak, a Pusztaszeri úti, Andrássy úti és Mátyás király úti ingatlanok új tulajdonosa pedig az a Garda Ingatlanfejlesztő Alap lett, amelyet ekkor a letelepedésikötvény-bizniszben is érintett Földvári Gábor alapkezelője kezelt. Azóta a Garda, a Mátyás király úti villa és a Seven House cég is a Száraz-féle Quartzhoz és az általa kezelt más alapokhoz került.

A Hétház tömböt és a Pusztaszeri úti ingatlant külön-külön cégekbe szervezték ki, ezek viszont végül visszakerültek az MNB alapítványainak érdekeltségébe. Az Optima vagyonkezelő által alapított Optimum Ventures Magántőkealap ugyanis 2020 nyarán döntő, 61,49 százalékos részesedést vásárolt a Globe Trade Center (GTC) nevű, eredetileg lengyel ingatlanfejlesztő társaságban. Az Andrássy út 40–42.-t birtokló cég tavaly szeptemberben, a Pusztaszeri úti tömböt tulajdonló pedig idén februárban lett a GTC-é.

A Kálmán Imre utcai volt Iposz-székházat 2013-ban vette meg az MNB 571 millió forintért, majd adta tovább az alapítványainak. Az épület végül az alapítványi cégeken, a már ismert Garda és más ingatlanalapokon keresztül mostanra az Infoparkban is érdekelt SkyGreen Buildings Kft.-hez vándorolt, azután a Tiborcz István barátjaként ismert Szécsényi Bálint-féle Equilor által kezelt két magántőkealapnál kötött ki (Sky I. és Sky II.). De a SkyGreen Buildings lett a tulajdonosa az Úri utca 72. szám alatti épületnek is, amelynek alagsorában volt a világháború előtt az MNB trezorja, és amelybe a 2015-ös megvételekor szintén alapítványi központot terveztek. Az épületet közel 800 millióért vették meg az alapítványok, költséges felújítása után pedig tavaly szeptemberben cserélt tulajdonost, miközben a kecskeméti egyetem és az alapítvány közös projektjeként egy fenntarthatóságra fókuszáló tudományos központ működik benne.

Az Ybl Vízház (más néven Várkert Kioszk vagy Várkert Kaszinó) is egy Quartz által kezelt ingatlanalapnál kötött ki végül. Az épületet 2016-ban vette meg több cégen keresztül az egyik alapítvány mintegy 3,2 milliárd forintért, a tulajdonos Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. viszont 2020 januárjában a Blue Ingatlanfejlesztő Befektetési Alaphoz került, amelyet akkor még az Equilor kezelt, 2021-ben viszont szintén a Quartzé lett. Az épületben jelenleg Ybl Kreatív Ház néven működik kulturális központ, valamint a Felix nevű, a fideszes vezető politikusok által igen kedvelt étterem. Az éttermet üzemeltető cég tulajdonosa egy időben szintén az alapítványi vagyonkezelő volt, de jelenleg Matolcsy Ádám egy barátja, Pintér Máté cégének érdekeltsége.

 
A Mátyás király úti tuszkulánum
Fotó: Németh Dániel

Rejtélyes „nemzeti” tőkések

Magyarra lefordítva: az MNB-alapítványoknak megvett ingatlanok egy része 2019-től olyan ingatlanfejlesztési alapokhoz kerültek, amelyekről nem tudjuk, hogy pontosan kiknek a pénzét is kezelik, kiknek vannak bennük befektetéseik, és hogy az elvileg értékteremtés és -őrzés címszóval megvett épületek végül kiknek hoznak hasznot.

A céges átszervezésekkel, tulajdonbeli változásokkal, valamint a magán- és ingatlanfejlesztő alapok bevonásával az alapítványi vagyon útja így jórészt követhetetlenné vált. Az átszervezésekkel párhuzamosan fokozatosan csökkenni is kezdett az alapítványok ingatlanvagyona, miközben a befektetési jegyekben tartott összegek emelkedtek – vagyis az alapítványok ekkor már nem közvetlen tulajdonosként voltak jelen az ingatlanpiacon, de az is lekövethetetlen, hogy ki gazdagodik az ingatlanok tulajdonosváltásaiból.

A GTC-biznisszel viszont az Optima csak tovább erősítette amúgy is erős jelenlétét az irodapiacon; hiába nem jött ugyanis össze a Brexit-negyed, Debrecenben is vettek irodaházat (amely végül szintén a GTC-nél kötött ki), a Millenáris-irodaházak is az alapítványok érdekeltségébe tartoztak (bár végül ezek is a SkyGreen Buildingsnél landoltak), de a Krisztina körúti volt Telekom-székház is az MNB utolsónak megmaradt alapítványa érdekeltségébe került egy alapkezelő, a Wallis-alapító Veres Tibor-féle Arcadia Befektetési Alapkezelő és egy ingatlanalap (Boreasz) megszerzésével. A terjeszkedés folytatódik: tavaly a GTC érdekeltsége lett több Váci úti irodaház, az Ericsson és az Evosoft székháza, valamint a Hegyvidék Bevásárlóközpont is. Így ha tartani kívánja az MNB az Eurostatnak beígért alapítványi és cégfelszámolást, kérdés, hogyan fogják majd elpasszolni az egyre hízó portfóliót.

Érdekes konstrukcióval szabadultak meg ugyanakkor az alapítványok több ingatlanuktól is. Az emblematikus Postapalotáért gyakorlatilag kétszer is fizetett az MNB: az épületet 2016-ban a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima leányvállalata vette meg 22,3 millió euróért, azaz mintegy 7 milliárd forintért. Ahogy a HVG korábban megírta, a cég az alapítványoktól kapott kvázi kölcsönből vette meg a Postapalotát, a további mintegy 7 milliárd forintnyi felújításra pedig úgy volt pénze, hogy az alapítványok kezességével vett fel rá hitelt, végül a felújított épületért 2018-ban az MNB 45,3 millió eurót, vagyis mintegy 14 milliárd forintot fizetett ismét, ezúttal az alapítvány cégének.

Gyakorlatilag ugyanez történt az Úri utca 21.-gyel is. A régi budai városháza épületét 2014-ben 1,85 milliárd forintért vette meg az MNB az MTA-tól (annak a Nyelvtudományi Intézete, utóbb a Collegium Budapest működött az épületben), majd miután ingyen továbbadta az egyik alapítványának, pénzt adott a rekonstrukcióra, és végül 2019-ben 8,7 milliárdért egy cégén keresztül visszavásárolta. Ezt az épületet kivételesen tényleg a PADME használja, az épület Bölcs Vár néven üzemel: van benne könyvesbolt, az alapítvány programjait is ott tartják, és elvileg helyet ad az alapítvány szponzorálta doktori programoknak is (lásd erről keretes írásunkat).

A PADME fő célkitűzése a honlapja szerint elvileg az „értékteremtés”, „a szellemi tőke gyarapítása – oktatás, kutatás, innovatív vállalkozások támogatása –, valamint a történelmi épületek felújítása”. Tény, hogy az alapítványi projektek keretében több, korábban leromlott állapotban lévő épületet is felújítottak, de a munkák kiosztásánál igencsak megszaladt egyes cégeknek, így például a Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozó Somlai Bálint Fülöp cégének, a Raw Developmentnek, vagy Szíjj László érdekeltségeinek. Bár 2016-ban kiderült, hogy az addigi hat alapítvány hiába működött közpénzből, soha nem írt ki közbeszerzést, a Közbeszerzési Döntőbizottság akkor arra jutott, hogy az alapítványok által létrehozott cégek piaci alapon végzik a tevékenységüket, ezért nem is tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Az alapítványok onnantól kezdve írtak ki ugyan közbeszerzéseket, az alapítványi vagyonnal gazdálkodó Optima és a cégei egyáltalán nem.

A PADME legújabb projektje a Szentháromság téri egykori úgynevezett Diplomataház, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő végül szintén versenyeztetés nélkül adott el az alapítványnak 2020-ban 1,6 milliárd forintért. Az 1970-es évek építészete egyik emblematikus alkotásának lebontása után az alapítvány az 1944 előtt ott állt házat kívánja újjáépíteni, ami komoly tiltakozást váltott ki az építészek körében. Az épületbe jelen állás szerint szintén konferencia-központot terveznek, bár az eddig tapasztaltak alapján az igazi kérdés inkább az, hogy végül kinél köt ki az értékes ingatlan.

A PADME tevékenysége

Az egyetlen megmaradt jegybanki alapítvány kimondott célja a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, kutatások elősegítése, szakmai és anyagi támogatása. A támogatásával működik egy ideje a Budapesti Corvinus Egyetem és a kínai Fudan Egyetem közös MBA programja, a Pécsi Tudományegyetemen a Geopolitikai Doktori Program, a Corvinus Geopolitikai Doktori Programja és a győri Széchenyi István Egyetem Transzdiszciplináris Doktori Iskolája. Az alapítvány ösztöndíjakat is ad, 2017-ben nagy port kavart, hogy fideszes politikusok és MNB-dolgozók is több százezres ösztöndíjakat kaptak az alapítványok támogatta képzések elvégzéséhez. Legutóbbi, 2020-as beszámolója szerint ugyanakkor a legnagyobb kiadás az alapítvány büdzséjében az „egyéb cél szerinti támogatások”, erre 500 millió forint ment el. Amiről a beszámoló csak annyit közöl, hogy „kiemelt programok és a lakossági elérést biztosító egyéb támogatott szervezetek, intézmények” pénzeléséről van szó.

Nagyrészt az alapítványoknak köszönheti a Kecskeméten ma már Neumann János Egyetem néven futó intézmény is a felfutását: 2016-ban a szolnoki és a kecskeméti főiskola egyesülésével még Pallas Athéné Egyetem néven alakult meg az MNB-alapítványok hathatós segítségével, és jegybanki alapítványok hozták létre a campusfejlesztésre létrehozott Kecskeméti Duális Oktatási (Kedo) Zrt.-t is mintegy 12 milliárdból. Az egyetem alapítványi tulajdonba kerülésével ez utóbbit 2020 októberében el is adták a Neumann János Egyetemért Alapítványnak. A helyi közgazdászképzést ugyanakkor továbbra is támogatja a PADME.

A jegybanki alapítványoknak alapításukkor kimondott céljuk volt a közgazdászképzés és a közgazdasági tudományág megújítása, a Matolcsy György-féle tanok, valamint az unortodox, alternatív közgazdasági szemlélet terjesztése. Kiadtak HUG címen egy geopolitikai folyóiratot is, és még ma is működik a Pallas Athéné Books könyvkiadó, amelynek kínálatában Matolcsy, a kabinetfőnökének vagy más MNB-dolgozóknak a munkái mellett számos Távol-Kelettel, Kínával, Japánnal, Dél-Koreával foglalkozó kiadvány található, továbbá vezetéselméleti, menedzsmenttel, mesterséges intelligenciával, geopolitikával foglalkozó művek.

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.