„A kislányom hat és fél éves, most kezdte az iskolát. Ez rengeteg pluszkiadással jár, új ruhákat kellett venni, tornaruhát, kinti-benti váltócipőt, tolltartót, ceruzát, aminek még a márkáját is meghatározták, mert a művészi élmény érdekében jó minőségű eszközöket kér az iskola. Ami rendben is van, de közben az elmúlt időszakban nagyon megemelkedett a zöldség és a gyümölcs ára, majdnem annyiba kerülnek, mint a hús. Nekünk nincs kertünk, nem tartunk állatot, nem művelünk földet. Tízezer forintot elviszek a boltba, és egy szatyorban hazahozom, két napra főzök belőle, és ha még veszek tisztítószereket is, elfogy a havi családi pótlék egy bevásárlás alatt” – meséli Rita, aki egy Budapest környéki településen él. Egy gyerek után 12 200 forint családi pótlékot kap havonta.
Jelenleg betegszabadságon van otthon, egyébként dajkaként dolgozik, a közalkalmazotti minimálbért kapja, amit néhány ezer forinttal megnövel a családi adókedvezmény. „Mást nem tudunk igénybe venni, mert nincs mind a kettőnknek bejelentett munkahelye, pedig dolgozunk, a párom Németországba járt ki, de a vírus miatt most nem mehet, ezért alkalmi munkákból él. Örülünk, hogy így is fent tudunk maradni. Mielőtt megszületett a kislányom, azt gondoltam, a családi pótlékból, ami mégiscsak neki jár, majd félreteszek neki, hogy legyen egy kis megtakarítása, mire nagykorú lesz. De ez az összeg néha egy pár cipőre sem elég.”
Nő a teher
Rita esete nem egyedülálló. A családi pótlék alacsony mivolta ma már nemcsak a legszegényebb réteget érinti hátrányosan, hanem azokat is, akiknek van munkájuk és fix havi bevételük. Az elmúlt időszak ráadásul még nehezebb helyzetbe hozta a családokat: az élelmiszerárak látványosan emelkedtek, a járvány miatt sokan veszítették el a munkájukat, a digitális oktatás pluszterheket rótt rájuk, ahogy a szeptemberi iskolakezdés is. „A családi pótlék a gyermekszegénység megelőzésének és leküzdésének, a gazdasági-társadalmi krízis elkerülésének fontos eszköze” – olvasható az Esély Labor Egyesület (ELE) és a Méltó Megélhetés Munkacsoport (MMMCS) közös petíciójában, amelyet a családi pótlék összegének megduplázásáért indítottak idén júliusban. A petíciót már majdnem 37 ezren aláírták, egyebek közt olyan indokokkal, hogy „a jelenlegi összeg jelképes csupán”.
Mivel a családi pótlék egységesen minden gyerekes családnak jár attól függetlenül, hogy a szülő dolgozik vagy sem, vagy hogy mennyi a jövedelme, a szakértők egyfajta gyereknek juttatott alapjövedelemként gondolnak rá. „A családi pótlék az egyik legfontosabb családpolitikai eszköz. Ez volt az első átfogó készpénzes juttatás, amit minden család megkapott, sok országban onnan számítják a családpolitika kezdetét, hogy megjelent a családi pótlék” – mondja Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. Magyarország úttörőnek számított ebben, családi pótlék ugyanis 1912 óta jár az állami alkalmazottaknak, 1938-ban a gyári munkásokra is kiterjesztették. A 60-as évekre pedig már minden munkavállaló szülőnek járt, igaz, 1975-ig a mezőgazdasági munkások alacsonyabb összeget kaptak. „A családi pótlék több egy egyszerű pénzbeli juttatásnál, történelmi és szimbolikus jelentősége is van – véli Szikra –, a szegénység enyhítésében pedig meghatározó a szerepe.” Összege azonban tizenkét éve változatlan: egy gyerek után 12 200 forint jár, ha egyedül neveli az egyik szülő, akkor 13 700 forint. Két gyerek esetén gyerekenként 13 300 forintot kap a család (egyedülálló szülő 14 800-at). A legmagasabb összeg akkor jár, ha tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevel valaki egyedül (25 900 forint).
Czirokné Kovács Nóra, a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület egyik alelnöke maga is érintett. 12 éves ikerfiai közül Artúr egészséges, Olivérnek viszont központi idegrendszeri sérülése van, ezért kerekesszékhez kötött. Az az összeg, amit a két gyerek után családi pótlék címen kap, egyáltalán nincs összhangban a pluszköltségekkel: Artúr után 13 300 forint, Olivér után 23 300 jár. Az Olivér miatti pluszkiadások viszont havonta 100 ezer forint körül mozognak, a legtöbb mozgásterápiák díjaira megy el.
Jár nekik parkolási kártya, de csak akkor használhatják, ha a gyerek velük van. „Ha például érte megyek az iskolába – mondja Nóra –, sokszor el kell magyaráznom a parkolóőrnek, hogy nem csalok, hanem a kisfiamért jöttem. Jogosultak vagyunk még közgyógyellátásra, amit akkor használunk fel, ha valamilyen segédeszközre van szüksége Olivérnek. Lakhatási támogatásra egyszeri 300 ezer forint jár, ami nem kevés, de ha egy kerekesszék miatti átalakításra gondolunk, nem is sok. Az első emeleten lakunk, nincs lift, Olivért kézben kell levinnünk. Egy lépcsőlift milliós költség, ahhoz képest az egyszeri 300 ezer forint nem sok.” Nóráék ráadásul szerencsésnek mondhatók, hiszen mindkét szülő dolgozik, és nem az ápolási díjból élnek.
Utóbbiakon ugyanis a családi adókedvezmény sem segít, mert azt csak a bérjövedelem után lehet igénybe venni, az ápolási díj pedig nem az. A kormány álláspontja szerint bár a családi pótlék összegét 2008 óta nem emelték (nem igazították az inflációhoz sem), jelentős segítséget kapnak a családok, hiszen sok az alanyi jogon járó juttatás. Legutóbb Novák Katalin, aki októbertől államtitkárból családügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszterré avanzsál, fejtegette ezt a Mandinernek adott interjújában. Példaként említette a gyerekek ingyen tankönyvét és étkeztetését, az Erzsébet-táborokat, sőt ide sorolta azt is, hogy nőtt a gyesre jogosultak köre, a kismamák pedig nyelvvizsgát és KRESZ-vizsgát tehetnek ingyen. „Ezek mind alanyi jogon járó juttatások, csak nem családi pótlékban, hanem tankönyvben, étkeztetésben, táborozásban, élményekben, lehetőségekben kifejezve.”
Csak a munka!
A terepen dolgozók ezt másképp látják. „Mi múlik a családi pótlékon? A normális étkezés, a plusz vitaminforrások, a beiskolázás, meg az, hogy a gyereknek van-e játék a polcán vagy internet a szobában, hogy részt tudjon venni a digitális oktatásban” – mondja Jász Krisztina szociológus. Ő Ágon dolgozik közösségszervezőként, és úgy látja, ott a koronavírus miatt még nagyobb szükség volna a megemelt családi pótlékra, az otthoni munkavégzéssel és a digitális oktatással ugyanis nagyon elszabadultak a gyerekes családok költségei – nem beszélve az egyedülálló szülőkről vagy azokról, akik elveszítették a munkájukat. Ugyanezt érzékeli Bogdánné Tímea, aki számos Nógrád megyei településen jelen van közösségszervezőként. „Sok család a családi pótlékból és a gyesből, jobb esetben a közmunkából él. A járvány miatt még rosszabb a helyzet: nincs munka, aki külföldön dolgozott, nem tud kimenni, a feketemunka és alkalmi munka piaca is haldoklik, a mezőgazdasági munkáknak is kezd végük lenni, jön a tél, tüzelőt kellene venni. Itt már reggelente elég hideg van, akinek van tüzelője, a fürdéshez már begyújt.” A tüzelő is drága, aki meg tudja venni, arra is sok pénze elmegy, illetve gyógyszerre, ha valaki megbetegszik a családban. „Feltöltős villanyórával próbálnak spórolni, és azzal, hogy nem kapcsolják be a mosógépet, csak kiöblítik a ruhát és az udvaron, a jó időben gyorsan megszárad. De ahogy jön a hideg, már ezt sem lehet megspórolni, ki kell centrifugálni a ruhákat, különben sosem száradnak meg.” Tímea szerint ezek a családok nem tudják érvényesíteni a családi adókedvezményt sem, hiszen sokan közmunkások vagy nincs állandó bejelentett munkahelyük. „Sok családban dolgoznak a szülők, nincs sok gyerek, nem is halmozottan hátrányos helyzetűek, inkább átlagosnak mondhatók. És ők is érintettek, ők sem boldogulnak úgy, ahogy szeretnének. Nem kell ahhoz szegénynek lenni vagy szegregátumban élni, hogy szükségük legyen a dupla családi pótlékra. Ez bárkivel előfordulhat.”
Szikra Dorottya úgy látja, az, hogy tizenkét éve nem változik a családi pótlék összege, a Fidesz ideológiájának egyik központi elemével, a munkaalapú társadalommal magyarázható. „Az összes ellátást, juttatást, ami nem a munkához kötött, elsorvasztják. Csakúgy, mint az államszocialista időkben, a szociálpolitikának aktivizáló szerepe van, munkavállalásra ösztönzi az embereket. Az ideológiai motívum nagyon erős, felülír mindent, azt is, hogy családbarát kormányzás van, vagy hogy a válságok alatt megnő a gyerekszegénység.”
A társadalomtudós szerint azért nem szüntetik meg a családi pótlékot, mert a Fidesz-kormány „tanult a szocialista és liberális kormányok hibáiból, így jól tudja, hogy a családi ellátások megszüntetése óriási politikai veszteséggel jár. Azzal, hogy nem törlik el a családi pótlékot vagy nem csökkentik az összegét, egy ellenzéki pártnak is nehezebb dolga van, ha ezt az ügyet akarja a zászlajára tűzni.”
Márpedig minden általunk megkérdezett szakértő vagy terepen dolgozó azt mondja, a családi pótlék összegét emelni kell. „Én azok közé tartozom, akik szerint univerzálisnak kellene maradnia a juttatásnak, nem venném el a gazdagoktól, a jelentőségét növelném, miközben az adókedvezmény súlyát csökkenteném” – mondja Szikra és hozzáteszi, ahol a szülőknek milliós fizetése van, ott nem számít, hogy 12 vagy 24 ezer forintot kapnak-e. Ám ahol mindkét szülő közmunkás, vagy például a vendéglátásban, turizmusban dolgoztak, de a koronavírus miatt bedőlt a vállalkozásuk, elveszítették a munkájukat, ott szó szerint életmentő lenne az összeg emelése. „Elhúzódó gazdasági válság jön, amitől a családi pótlék megduplázásával legalább a gyerekeket meg lehetne valamennyire védeni.”
Jász Krisztina szerint egy könnyen osztható, jól ismert szociális transzfert kellene biztosítani most a családoknak. Hosszú távon érdemes lenne elgondolkodni a családi pótlék sávossá tételén, de most az összeg megduplázása gyors változást eredményezne. „Annyiba kerülne nagyjából, mint a családi adókedvezmény, vagy mint amennyit a lélegeztetőgépekre költött az állam. A GDP 1 százaléka, 300 milliárd forint. Csak rá kellene bólintania a kormánynak.”
Helyette a kormány a csokkal, a babaváró hitellel, a négygyermekes anyák szja-mentességével vagy a családi adó- és járulékkedvezménnyel tölti meg a családpolitikát. Ez azonban azokat a gyerekeseket segíti, akik foglalkoztatottak – a kedvezmény a bruttó munkabért csökkenti és így kisebb összeg után kell szja-t fizetni. Egy gyereknél havi 10 ezer, két gyereknél 20 ezer, három vagy több gyereknél pedig 33 ezer marad a családoknál (gyerekenként).
Szikra Dorottya elmondta, hogy amikor 2011-ben kiterjesztették a családi adókedvezményt, sokan nem tudták a teljes összeget érvényesíteni, mivel alacsony jövedelemmel rendelkeztek. 2014-ben aztán a kedvezményt kiterjesztették a járulékokra is, s így már az alacsony jövedelműek is jobban élhettek vele. „Amikor viszont megyünk bele egy válságba és az emberek önhibájukon kívül elveszítik az állásukat, nem jó irány, ha olyan ellátásra támaszkodunk, amely a foglalkoztatáshoz és a kereset mértékéhez kötött” – mondja Szikra. Hozzáteszi: egyáltalán nincs az adókedvezmény ellen, de a gazdasági válságban nem jó megoldás a családok jövedelemvesztésére, hiszen „hiába ösztönzi a kormány a foglalkoztatást különféle adókedvezményekkel, ha nincs munka, ha tömegesen bocsátják el az embereket. A munkanélküliség ráadásul a tartalékokkal nem rendelkező, alacsony iskolázottságú rétegeket érinti a legsúlyosabban most is, csakúgy, mint az előző válságban. Így megfelelő állami támogatás hiányában az ő gyerekeiket sújtja majd leginkább a szegénység.”
