Hatályon kívül helyezte ma az Országgyűlés a "civiltörvényként" elhíresült 2017-es jogszabályt, amely hátrányos helyzetbe hozta a civil szervezeteket és megnehezítette a működésüket.
A jogszabályról az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban mondta ki, hogy jogsértő, februárban pedig az Európai Bizottság figyelmeztette a magyar kormányt, hogy ha nem hajtja végre sürgősen az ítéletet, ismét bírósághoz fordul, és pénzbüntetés kiszabását kezdeményezi.
A civilek azonban nem lélegezhetnek fel, ezzel egy időben ugyanis elfogadott a parlament egy új törvényt is, amit a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról névre kereszteltek. Ennek lényege, hogy a kormány az Állami Számvevőszék kezébe adja a legalább 20 millió forintos mérlegfőösszeggel rendelkező civil szervezetek (mínusz sportklubok, vallási és nemzetiségi szervezetek) gazdálkodásának ellenőrzését.
Ahogy azt április végi szerkesztőségi cikkünkben írtuk:
Könnyen lehet, hogy ezzel a változtatással még új lendületet is vesz a kormánykritikus civilekkel szembeni harc.
"Az uniós bíróság előtt elvérzett előző civiltörvény a legalább évi 7,2 millió forint külföldi támogatásban részesülő NGO-kat kötelezte arra, hogy „külföldről támogatott szervezetként” regisztrálják magukat. Ez kétségkívül alkalmas volt a civil szféra általános gyanúba keverésére, de túl sok gyakorlati következménnyel nem járt. A külföldről támogatott szervezeteket listázó állami honlapra nem volt kíváncsi a kutya se, ráadásul éppen azok tagadták meg a regisztrációt, akik miatt meghozták a törvényt (TASZ, Amnesty, Helsinki Bizottság), de őket sem érte ezért semmilyen szankció. Hátrányos megkülönböztetésről egyetlen esetben értesült a nyilvánosság, amikor az innovációs minisztérium felügyelete alatt működő Tempus Közalapítvány azért dobta vissza egy szervezet uniós projektjét, mert az nem volt hajlandó nyilatkozni arról, külföldről támogatott szervezetnek minősül-e."
A civilek így jogal tartanak attól, hogy az ÁSZ ellenőrzése elsősorban a kormány intézkedéseivel szemben kritikus szervezeteket érinti majd.
20 civil szervezet reagált is a törvény visszavonására. A Civilizáció Koalíció tagjai azt írják:
"A civil szféra az államnak partnere és nem ellenfele - még ha kritikus is vele szemben. A civil szervezeteket érintő jogszabályok megfelelő kialakítása csak a szférával való párbeszéd és érdemi egyeztetés útján történhet, és ehhez még most sincs késő. De az nem elfogadható, hogy az érintettek csak egy, a Parlament honlapjára éjszaka feltett szöveg alapján értesüljenek a rájuk vonatkozó új szabályokról! Ezért arra kérjük a magyar kormányt, hogy a törvényjavaslat elfogadása előtt folytasson érdemi konzultációt az érintett felekkel, így a magyar civil szervezetek képviselőivel."
Hozzáteszik, a civilellenes törvény 2017 óta a hatalom visszaéléseinek egyik szimbólumává vált. "Hatályon kívül helyezése fontos eredmény - de a valódi változást a hatalom civilekhez való viszonyának a rendezése jelentené. A mindenkori magyar kormány nem engedheti meg magának, hogy ellenségként tekintsen a saját állampolgáraira és Magyarország jobbá tételén dolgozó civil közösségekre, hiszen akkor tudunk jól működő országot építeni, ha egymást partnerként kezeljük."
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
