Hazudott a kaposvári önkormányzat

  • - vgy -
  • 2012. augusztus 15.

Belpol

Számos ponton sértett törvényt a Kaposvári Közgyűlés Szabó Máté ombudsman szerint tavaly, a Toldi gimnázium és általános iskola bezárásakor. Például úgy, hogy a megyei önkormányzatnak nem mondott igazat.

A napokban jelent meg az ombudsmani hivatal honlapján az állásfoglalás, amely kimondja, hogy a Szita Károly vezette kaposvári közgyűlés törvényt sértett, amikor a tavalyi nagy iskolabezárási hullám idején megszüntette a Toldi Lakótelepi Gimnázium és Általános Iskolát. (A bezárásokról és az egy évvel későbbi állapotokról szóló cikkeinket lásd itt és itt.)

Szabó Máté ombudsman szerint az eljárás során az iskolát fenntartó önkormányzat nem biztosította a közoktatási törvényben előírt véleményezési jogot az általános iskolai részt magába olvasztó jogutód iskola diákjainak és szüleinek, de még a tanárok közül sem mindenkinek. Sőt még azok számára sem tették lehetővé teljes körűen az információkhoz való hozzáférést, sem a véleményük kialakításához törvényben előírt 15 napnyi időt, akiket hajlandók voltak egyáltalán megkérdezni. Többnyire ők sem ismerhették meg a megszűnést kimondó, végül elfogadott előterjesztést, hiába volt kész már egy hónappal a végső döntés előtt.

 

Az érintettek nélkül


Az érintettek nélkül

 

Kikérték viszont Szitáék a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleményét (a kamara szerint csökkenteni kell a gimnáziumi kapacitást), amelynek viszont semmi köze nem volt a kérdéshez, véleményezési jog a törvény szerint nem illette meg. A tájékozódáshoz fűződő jog sérelmére vonatkozóan az ombudsman visszaigazolta a szülők és az ügyben szintén az alapvető jogok biztosához (továbbá – eredménytelenül – az ügyészséghez) forduló LMP kezdettől fogva hangoztatott véleményét is.

A megyei önkormányzattól kért ugyan szakvéleményt a kaposvári önkormányzat, ehhez viszont állításukkal ellentétben nem csatolhatták a közoktatási szakértő véleményét, mert – mint a jelentés megállapítja – nemhogy a vélemény nem született meg akkor, amikor a megyei önkormányzathoz fordultak, de még a szakértőt sem kérték fel munkája elvégzésére, a döntéshozók tehát egyszerűen hazudtak az ügyben. Ez a hiányosság azonban a jelek szerint nem zavarta a megyei önkormányzatot, annak humánerőforrás-bizottsága így is jóváhagyta a megszüntetést. Az ombudsmani hivatal nem kapott választ arra a kérdésre, hogy az addigra már megszületett közoktatási szakértői vélemény valamely más úton eljutott-e a bizottsághoz.

Igaz, a szakértői anyag túl sokat nem segített volna abban, hogy árnyaltabb véleményt alakíthasson ki a bizottság, az ugyanis a jelentés szerint „nem tartalmaz utalást arra, hogy a szakértő az átszervezéssel érintett intézményt, illetve annak tervezett jogutód intézményeit, az ott folyó közoktatási tevékenységet ismerte-e…, például járt-e a helyszínen”.

A szülők a számos nyílt jogsértés ellenére is hiába fordultak a közgyűlési döntések törvényességi ellenőrzését ellátó megyei kormányhivatalhoz, ők ugyanis mindent rendben találtak. (Amint már régebben megírtuk, a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetője több cikluson keresztül Kaposváron Szita Károly alpolgármestere volt, a hivatal oktatási főosztályvezetőjének férje pedig a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke.

Az állásfoglalás megállapítja, hogy a fenntartói magatartás révén a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz fűződő jog sérült, például azzal, hogy a megyei kormányhivatal érdemi vizsgálat nélkül utasította el a szülők beadványát. A már több mint egy éve megszüntetett iskola ügyében nem javasol intézkedést az ombudsman, úgy tűnik, nem lát módot az eredeti állapot helyreállítására. Annak érdekében viszont, hogy a jövőben mindez ne ismétlődhessen meg, felszólítja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, vizsgáltassa ki, miért nem végezte el a feladatát a Somogy Megyei Kormányhivatal, és „megállapításai alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket”.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.