Hiába kell jövőre nyelvvizsga a felvételihez, nem lett több a nyelvtanuló

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 17.

Belpol

Évente 18 ezer fiatal szorulhat ki a felsőoktatásból.

A jövőre tavasszal végző középiskolásoknak már mindenképpen középfokú nyelvvizsga kell ahhoz, hogy bejussanak a felsőoktatásba. Mégsem ugrott meg sem a nyelvi kurzusokra, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma, mondta a Magyar Nemzetnek a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke.

Azt is mondta Rozgonyi Zoltán, hogy az utóbbi időben országosan nem nőtt vizsgázók száma, sőt tavalyhoz képest talán még csökkent is.

A felvételi jelentkezés határideje február közepe, vagyis nincs sok ideje annak, akinek nincse meg a szükséges bizonyítványa.

Rozgonyi szerint a hátralévő öt hónap egyébként is kevés lenne, hogy áthidalják azt a szakadékot, ami az új követelmények és a tanulók többségének tudása között van.

Augusztus végén írtuk meg, hogy a kormány szigorítása miatt tízezrek bukhatják a felvételit, ugyanis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány.

A HÖOK becslésére hivatkozva azt írtuk, hogy az intézkedéssel évente 18 ezer fiatal szorulhat ki a felsőoktatásból. Az Oktatási Hivataltól kapott, a frissen felvett, tanulmányaikat szeptemberben kezdő hallgatókra vonatkozó adatsor is hasonló képet valószínűsít.

Íme a hivatalos adat: tízezerek bukhatják a felvételit a kormány szigorítása miatt

Az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány. Pedig jövőre már kötelező lesz. Nemrég nyomtatott kiadásunkban foglalkoztunk azzal, hogy egy 2014-es rendelet értelmében a következő tanévtől az egyetemi-főiskolai felvételihez kötelező lesz legalább egy középfokú (B2-es, komplex) nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű okirat, praktikusan emelt szintű nyelvi érettségi.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.