Hiába kell jövőre nyelvvizsga a felvételihez, nem lett több a nyelvtanuló

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 17.

Belpol

Évente 18 ezer fiatal szorulhat ki a felsőoktatásból.

A jövőre tavasszal végző középiskolásoknak már mindenképpen középfokú nyelvvizsga kell ahhoz, hogy bejussanak a felsőoktatásba. Mégsem ugrott meg sem a nyelvi kurzusokra, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma, mondta a Magyar Nemzetnek a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke.

Azt is mondta Rozgonyi Zoltán, hogy az utóbbi időben országosan nem nőtt vizsgázók száma, sőt tavalyhoz képest talán még csökkent is.

A felvételi jelentkezés határideje február közepe, vagyis nincs sok ideje annak, akinek nincse meg a szükséges bizonyítványa.

Rozgonyi szerint a hátralévő öt hónap egyébként is kevés lenne, hogy áthidalják azt a szakadékot, ami az új követelmények és a tanulók többségének tudása között van.

Augusztus végén írtuk meg, hogy a kormány szigorítása miatt tízezrek bukhatják a felvételit, ugyanis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány.

A HÖOK becslésére hivatkozva azt írtuk, hogy az intézkedéssel évente 18 ezer fiatal szorulhat ki a felsőoktatásból. Az Oktatási Hivataltól kapott, a frissen felvett, tanulmányaikat szeptemberben kezdő hallgatókra vonatkozó adatsor is hasonló képet valószínűsít.

Íme a hivatalos adat: tízezerek bukhatják a felvételit a kormány szigorítása miatt

Az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány. Pedig jövőre már kötelező lesz. Nemrég nyomtatott kiadásunkban foglalkoztunk azzal, hogy egy 2014-es rendelet értelmében a következő tanévtől az egyetemi-főiskolai felvételihez kötelező lesz legalább egy középfokú (B2-es, komplex) nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű okirat, praktikusan emelt szintű nyelvi érettségi.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.