Hiába kérik tesztelésüket a BKV-sofőrök

Belpol

A hazai és nemzetközi ajánlásokat figyelembe véve a közlekedési vállalat nem teljesíti a járművezetők tesztelési kérését. Miután a BKV nem engedte, védelmük érdekében a sofőrök önhatalmúlag választják le az utasoktól az első üléseket.

 

Azt kéri a BKV sofőrjeinek egy részét képviselő Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete (BTDSZ) Karácsony Gergely főpolgármestertől, hogy önkéntes alapon teszteljék a járművezetőket. "Nekik is van családjuk, ők is ki vannak téve a fertőzésveszélynek" – indokolta kezdeményezésük lapunknak Szabó István, a BTDSZ elnöke.

A BKV nem fogadta lelkesen a kérést. Mint megkeresésünkre közölték, jelenleg nem végeztetnek koronavírus tesztet. A társaság folyamatosan nyomon követi más cégek gyakorlatát, a magyar és nemzetközi ajánlásokat, ezek figyelembevételével alakítja ki mindenkori gyakorlatát. Amibe jelenleg nem fér bele a sofőrök tesztelése.

Rákérdeztünk a BTDSZ hetekkel korábbi kérésére is, hogy a járműveken függesszék fel az első ajtós felszállást, a sofőrfülkét kordonnal válasszák le az utastérről. A BKV azt közölte, folyamatosan napirenden tartják a kérést, de a végső szót a szolgáltatásait megrendelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hozza – hárította el hatáskör hiányában a választ a BKV. Ez a megjegyzés azonban változást mutat a BKV két héttel korábbi álláspontjához képest, akkor még napirenden sem volt, hogy esetleg teljesítsék.

"A vezetőfülke környezetének teljes leválasztása a pandémia őszi időszakában a járműveinken elkerülendő zsúfoltság miatt nem támogatott"

– tudatta a BKV és a BKK november 18-án.

Akkor a BKV a hatékony védekezést a járműveken elhelyezett tájékoztató matricákban látta, amelyeken felhívják az utasok figyelmét, hogy a kevésbé forgalmas időszakban hagyják el a vezetőfülke környékét. Ez ugyanakkor nem nyugtatta meg a sofőröket, akik közül többen a padlóról a vezetőfülkére ragasztották át a matricákat, illetve szalaggal zárták el az első két sor üléseit. Információink szerint a sofőrök magánakciója felháborodást okozott a cégnél, mindkét engedély nélküli óvintézkedést megtiltották a járművezetőknek.

A BTDSZ a debreceni, kecskeméti közlekedési cégek gyakorlatát követné, ahol felfüggesztették az első ajtós felszálást, az utasteret pedig leválasztották a vezetőfülke környékéről. A BKV ezzel szemben azon az állásponton van, hogy a kötelező maszkviselés és az autóbuszok vezetőfülkéjét az utastértől elválasztó plexifal megfelelő védelmet jelent a járművezetők számára. A társaság azt írta a Narancs.hu-nak, hogy a sofőröket képviselő szakszervezetekkel az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat megnyugtatóan lezárták

A BTDSZ elnöke viszont kérdésünkre cáfolta ezt; úgy fogalmazott, a BKV vezetésétől kapott írásbeli tájékoztatás alapján nem tudja sem megnyugtatónak, sem lezártnak tekinteni az egyeztetéseket. A BKV a kötelező hőmérőzésről szóló javaslatukról ugyanis még nem tudott dönteni, arra hivatkozva, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalására vár. A szakszervezeti vezető további egyeztetéseket tart szükségesnek.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.