Belga temetés Eltemették Belgiumban azt a két kislányt, akiket egy szadista banda rabolt el és gyilkolt meg. A liege-i Saint Martin székesegyházban tartott gyászmisén a belga kormány részéről Stefaan de Clerck igazságügy-miniszter és André Flahaut, a közügyek minisztere vett részt, a gyászoló családok kérésére azonban II. Albert királyt nem képviselte senki, mivel az uralkodó a gyerekek tavaly nyári elrablása óta nem válaszolt a segítséget kérő levelekre. A két kislány gyilkosát a belga rendőrség letartóztatta; a banda tagja több más gyerekgyilkossággal is gyanúsítható, két előző áldozata miatt például az Interpol már hónapokkal ezelőtt kérte a cseh rendőrség segítségét. A hatalmas közfelháborodást kiváltó ügy kapcsán a belga hatóságok a bírálatok kereszttüzébe kerültek, mivel hanyagságukkal sok esetben a gyilkos kezére játszottak.
Szigorúan a feketegazdaság ellen Kiss Péter munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány tovább folytatja a feketegazdaság elleni küzdelmet és szigorítja a munkaügyi ellenőrzéseket. A parlament szeptember 9-én tárgyalja meg az erről szóló törvénytervezetet, amely hatósági jogkört ad a munkaügyi ellenőrök kezébe: ha ugyanis a törvényhozás áldását adja az elképzelésre (és az Alkotmánybíróság sem emel vétót később), akkor az ellenőrök ezentúl akár karhatalmi eszközökkel is megakadályozhatják az illegális foglalkoztatást. A szabálysértők ezenkívül az eddigi 50 ezer forint helyett 3 millió forintos bírságot is fizethetnek. A minisztérium négyszázra akarja emelni a munkaügyi ellenőrök számát, így a mostani 15-20 ezer munkaadóval szemben 60-70 ezer vállalkozást, céget ellenőrizhet az állam - törvényesen.
Nyíri megy Kuncze Gábor belügyminiszter szeptember 1-jei hatállyal menesztette dr. Nyíri Sándor rendészeti helyettes államtitkárt, és utódául dr. Kacziba Antalt, az ORFK eddigi bűnügyi főigazgatóját nevezte ki. Értesülésünk szerint a BM-ben az elmúlt hetekben többször felmerült Nyíri felmentése. Kuncze pártjában, az SZDSZ-ben nagy port kavart Nyíri kinevezése, azóta is támadták, szemére vetve pártállami múltját. Nyíri volt 1974-75-ben az MSZMP KB politikai munkatársa, 1978-tól Szíjártó Károly legfőbb ügyész helyettese; a rendszerváltás után a BM-be Boross Péter belügyminiszter vette maga mellé tanácsadónak. Értesülésünk szerint azonban az SZDSZ is elismeri, hogy Nyírinek voltak "demokratikus érdemei": 1989-ben ő képviselte a legfőbb ügyészséget Nagy Imre rehabilitációs perében.
Karl jön A miniszterelnök - meghatározott időre - kormánymegbízottat nevezett ki az energiaár-emelések ellenőrzésére Karl Imre személyében. A 39 éves MSZP-s politikusnak, a parlament gazdasági bizottsága alelnökének, volt BIT-es pénztárnoknak az a feladata, hogy másfél-két hónap alatt felülvizsgálja a Magyar Energia Hivatal által készített jelentést a villamosenergia-árak emelésének előkészítéséről. (Az elemzés hírek szerint közel 40 százalékos áremelést javasolt.) Az ügy hátteréhez tartozik, hogy a kormány elvetette a javaslatot, és "az ország érdekeit szem előtt tartva" őszről januárra halasztotta a tervezett energiaár-emelést. Úgy látták ugyanis, hogy a szolgáltatók indokolatlan költségeket akarnak a fogyasztókra hárítani.
Perel a Népszabadság A Magyar Narancs értesülése szerint a Népszabadság Rt. rágalmazás miatt pert indított a Budapest Business Journal című lap ellen, amely több napilapról, így a Népszabadságról is azt állította: bevett gyakorlat, hogy hirdetők PR-cikkeket "vásárolhatnak", és azokat a hirdetéseknél szokásos (x) jel nélkül közlik. (A BBJ cikkét Bújtatott reklám: Kolumnisták címmel a Narancs augusztus 8-i száma is közölte; lapunkat azonban nem perlik, mert két hétre rá közöltük Lengyel L. László ügyvezető igazgató helyreigazítását.) Lengyel kérdésünkre megerősítette a hírt, és elmondta: a BBJ valótlan dolgokat állított, amellyel súlyosan megsértette a Népszabadság jó hírnevét. A BBJ egyébként szintén közölte a helyreigazítást, de Lengyel szerint nem a megfelelő formában.
Privát nyugdíj A japán kormányfő felajánlotta egy olyan program finanszírozását, amely magánnyugdíjalapokat hozna létre Kelet-Európában, a sikeres chilei mintára. Chile 15 éve privatizálta nyugdíjrendszerét, több mint 25 milliárd dollárt halmozva fel. A magyar Pénzügyminisztérium szakértője, a nyugdíjreform tervezetét előkészítő bizottság koordinátora egyébként úgy látja: a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer hazugságon alapul, mivel a növekvő járulékok miatt az emberek átverik az államot, amely erre kénytelen adót emelni. Gere Ádám a Népszavának elmondta: be kellene látni, hogy alacsonyabb adó- és járulékteher mellett az emberek hajlamosabbak többet befizetni. "Ha a tb-befizetések egyharmadát egymással versengő cégek kezelnék, az azt jelentené, hogy nagyobb hozamhoz jutnának a befektetők" - mondta Gere.
A New Deal vége Az USA-ban a jövőben megszűnik a támogatások rászorultsági elve, csökkennek a juttatások, és az egyes szövetségi államok maguk döntenek a szociális segélyezésről. Clinton elnök ugyanis feladta ellenkezését, és korábbi két vétója után aláírta a hatvan éve New Dealként ismert jóléti segélyrendszer felszámolásáról szóló törvényt, amelyet a republikánus többségű kongresszus dolgozott ki. Az eredeti egészségügyi reformtervétől erősen eltávolodó Clinton most azt mondta: tömeges méretekben finanszírozhatatlanná vált a juttatásokon alapuló, kiszolgáltatott életformát biztosító rendszer; ugyanakkor elismerte: az intézkedések leginkább a szegénysorban élő gyerekeket sújtják. Sok demokrata attól tart, hogy a lefaragások nyomán több millióan kerülhetnek ki a szociális védőhálóból a szegénységi küszöb alá. Az elnök egyébként - a fiatalok védelmében - aláírta a cigaretta hirdetését és árusítását szigorító rendeletet is.
Népszerű milíciák A tavalyi oklahomai robbantás ellenére töretlenül népszerűek a fegyveres kormányellenes milíciák az Egyesült Államokban (amelyeknek csak kis része szélsőjobboldali vagy rasszista). A Freedom Network News című lapnak milicista vezetők elmondták, hogy a tavaly április 19-i, 168 halálos áldozatot követelő szélsőjobboldali merénylet óta hétszeresére, egyes jelentések szerint negyedmillióra emelkedett aktivistáik száma. A Los Angeles Times legutóbbi felmérése szerint egyébként a megkérdezettek 16 százaléka szimpatizál a milíciákkal, 3 százalékuk erősen támogatja őket.
Heroinügy: ki a felelős? A kormány részese a kábítószer-kereskedelemnek - állították a Kereszténydemokrata Néppárt vezetői, utalva arra a nagy vihart kavart ügyre, hogy 1994. július 14-én egy lefoglalt heroinszállítmány egy részét, 388 kilót, ismeretlen felelősök nem semmisítettek meg, hanem a tiszavasvári Alkaloida gyárban morfinná, kórházakban használatos gyógyszerré alakítottak - az ENSZ engedélye nélkül. Az egy nappal a Horn-kormány hivatalba lépése előtt történt ügyben az ORFK vizsgálatot rendelt el; feltételezhető, hogy a kormányváltás "ex lex" időszakában középszintű vezetők önállósították magukat. A KDNP-s Surján László, az előző kormány népjóléti minisztere visszautasította Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár nyilatkozatát, amelyben az az akkor távozó kormányt, illetve magát Surjánt tette felelőssé a botrányért, elismerte azonban, hogy pártja "indokolatlanul éles" hangnemet ütött meg a sajtótájékoztatón.
Morze
A német védelmi miniszter szerint Magyarország, Lengyelország és Csehország 1999-ben a NATO tagja lesz. Volker Rühe elmondta: a tárgyalások megkezdéséről jövő év első felében döntenek.
Genfben eredmény nélkül zárultak le a három éve tartó tárgyalások a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról. Irán és India még azt is megakadályozta, hogy a kudarcról jelentés készüljön az ENSZ-nek.
Moszkvában nyolc ember meghalt, amikor kiégett egy kaszinó biliárdterme és bárja. A tűzvészt valószínűleg gyújtogatás okozta.
Pokolgép robbant egy moszkvai zsinagóga épülete mellett. Senki sem sérült meg; a zsidó közösség antiszemita merényletnek nevezte a robbantást.
Négyévi börtönre ítélték Hamburgban a 43 éves Gary Lauck amerikai neonácit, az USA-ban legális NSDAP/AO vezetőjét, aki hosszú éveken át tiltott propagandaanyagokat - köztük terrorcselekmények előkészítéséről szóló útmutatókat - juttatott Németországba.
Dél-Afrikában a Nelson Mandela vezette ANC képviselői beismerték: az apartheid ellen vívott harcukban időnként maguk is megsértették az emberi jogokat. Gerillaharcukban civileket is megöltek és saját soraikból is kivégeztek legalább 34 embert.
Burundiban több mint hatezer embert öltek meg a szemben álló erők a Buyoya-féle július 25-i puccs óta - állítja az Amnesty International, emlékeztetve arra, hogy a tuszi exelnök az erőszakhullám befejezését ígérte.
Egy chilei emberi jogi bizottság további 899 emberről derítette ki, hogy meghaltak vagy eltűntek a Pinochet-féle junta évei alatt. A vizsgálat szerint a diktatúra éveiben, 1973 és 1990 között 3200 embert öltek meg.
Lengyelországban 1997 januárjától beszüntetik a rákkeltő azbeszt felhasználásával készülő termékek előállítását, főként a tetőfedő lemezét, amelyből eddig évente 25 millió négyzetmétert gyártottak.
