Hitt a racionalitás erejében és mindenekelőtt az emberben – így búcsúztatta Gyurcsány Ferenc Vágó Istvánt

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. május 18.

Belpol

Nyilvános megemlékezést tartottak a Szent István parkban.

Nyilvános megemlékezésen búcsúztatták el a közelmúltban elhunyt Vágó István újságírót, televíziós műsorvezetőt, DK-s politikust csütörtökön a fővárosi Szent István parkban. Az online is közvetített eseményen Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke és Verebes István színész, rendező, dramaturg, műsorvezető mondott beszédet.

Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: kitűnő embertől búcsúznak, akit a legtöbben televíziós személyiségként ismertek meg. Zenész volt, nyelvzseni, szkeptikus, és utolsó éveiben politikus, valahol az amatőr és a hivatásos politikai lét határán. Vágó István sokrétűen homogén volt, szellemi, intellektuális, erkölcsi, közéleti értelemben egyetlenegy fordulat, cikk-cakk, elhajlás nem fedezhető fel a pályáján – mondta a DK elnöke, hozzátéve, Vágó István kilenc nyelven beszélt, érzelmes, kíváncsi, impulzív, szenvedélyes volt.

Vágó István 37 évig televíziózott, és ezalatt a műveltségi vetélkedők első számú műsorvezetője lett és maradt. Kvízmesternek hívták, amit ő, mint „kifejezést kifejezetten utált” – emlékeztetett Gyurcsány Ferenc, majd arról ebszélt, ateista volt, de mégis hitt.

Hitt abban, hogy van különbség jó és rossz között, hitt az emberi méltóságban, a szabadságban, a racionalitás erejében és mindenekelőtt hitt az emberben.

A DK elnöke kitért arra is, hogy a műsorvezető 1994-től sokszor az SZDSZ környékén tűnt fel, de nem volt a párt tagja. Amikor „egyre sűrűbb lett a magyar közélet levegője 2010 után, akkor érkezett hozzánk.” Nélküle más lesz, elveszik egy szín, egy mosoly, egy gesztus, egy tekintet – mondta beszéde végén Gyurcsány Ferenc.

A volt pályatársak, kollégák nevében beszélő Verebes István arra hívta fel a figyelmet, hogy Vágó István minden róla készült képen mosolyog, mert vidám, jóhangulatú ember volt. A vidámsága, a felkészültsége, az alapossága, ahogy az információkat begyűjtötte, óriási előnyökkel bírt atekintetben, hogy soha nem lehetett rajtakapni nemtelenségen. Verebes István arról is beszélt, barátságuk nem egyetértésen alapult, mert sok mindenben nem értettek egyet. Abban azonban nagyon egyetértettek, hogy az embernek, morális tartásának, de legalábbis annak szándékának, feddhetetlennek kell lennie, főleg, ha nyilvánosság előtt szerepel. Verebes úgy fogalmazott: az a három dolog, amely „maszattalanná tette a barátságunkat”, a humor, a jómodor és a tisztesség volt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.