Éjjeli riport

Utca nélkül

  • Vári György
  • 2011. december 2.

Belpol

Az ország közel húsz pontján virrasztottak az utca emberei azokért, akiket mostantól börtönbe csukhatnak, mert nincs hol lakniuk.

Tegnap óta 150 ezer forinttal vagy elzárással lehet büntetni azt, aki az utcán él. A frissen alakult  Börtön Helyett Lakhatást Állampolgári Hálózat több pesti és vidéki helyszínen éjszakai virrasztást

tartott, számítva azokra, akik nem akarják fedél nélküli embertársaikat börtönbe küldeni.

A legjobb szolidaritási programot a Dohány utcai zsinagóga előtti tér kínálta Tamás Gáspár Miklós telefonos szónoklatával, dobszóval és számos vallás képviselőjével. Megérkezésünkkor arról számolnak be a szervezők, hogy a hálózat mai sajtótájékoztatóján szintén vétkeztek a rendeltetésszerű köztérhasználat szigorú előírásai ellen a józsefvárosi önkormányzat épülete előtt, ugyanis bejelentés nélkül kiraktak egy asztalt. A rendőrség szerencsére éber volt: igazoltatta a két aktivistát, és várhatóan szabálysértési eljárást kezdeményeznek majd ellenük. Pár perccel a kezdés előtt 50-en lehetünk, a zenészek hangolnak, amikor a zsinagógával szemközti ház egyik lakója ablakán kiüvöltve biztosítja az egybegyűlteket mélységes utálatáról, ezt a forgalom és a dobok miatt csak száj- és ökölmozgásából lehet kikövetkeztetni. A jelenetre a Munkások Újságának videoriportot készítő Kalmár Szilárd főszerkesztő hívja fel a figyelmünket, és rögtön ad is egy példányt a lap nyomtatott változatából. A címlapon az a zuglói hajléktalan, aki a Papcsákék által eldózerolt viskóját siratja. TGM-et Langer Ármin szervező hívja fel, ő közvetíti a telefonos szónoklatot. Azt mondja, hogy minden emberi lény méltán tarthat számot egy sarokra, ahol megalhat, ahol elzárkózhat a külvilág elől, és amely megóvja a hidegtől és „a vadállatoktól”. Erős, egyszerű szavait spontán szavalókórus veszi ajkára, a néhány, magyarul nem tudó jelenlévő kedvéért angolul is.

 

 

hajlektalan


 

Fotó: ND

 

A következő felszólaló, Mérő Mátyás, a Krisna tudatú hívők képviseletében csatlakozott a rendezvényhez. Vallási megfontolásból, azaz nem tekinti politikai kiállásnak, hogy itt van. Még megvárjuk a hajléktalan homoszexuálisokról szónokló Dombos Tamás CEU-oktatót, és mielőtt még úgy vélnénk, hogy ez megint valami balos túlérzékenykedés, kiderül, hogy angolszász kutatások szerint jelentősen felülreprezentáltak a melegek az utcán élők közt. Vonzalmaikat elfogadni képtelen családjuk teheti őket az utcára, kényszerházasságaik végződhetnek könnyen így, és még az ellátórendszer is kilökheti őket magából, ahogy ez itthon is gyakran megtörténik. Az előadás után átnézünk a Gödörhöz, ahol a Kónya–Árok-féle Szolidaritás Mozgalom aktivistái virrasztanak jórészt, körülbelül hatvanan. Aztán megérkezik a születésnapos Bárdos Deák Ágnes, akinek a Gödörben lesz koncertje, ám mikor megtudja, mi végre a tüntetés, mikrofont és hangosítást kér, és elénekli a téren a Kontroll Csoporttól többek között a Ma háború van, holnap béke című számot. Fájóan aktuális. Ebben az országban, ebben az órában” Pécsett, Ózdon, Devecserben százak fagyoskodnak szolidaritásból. Itt kevesen vagyunk, de a járókelők érdeklődők és kedvesek, úgy tűnik, az utca embere nem támogatja az „utca emberének” porig alázását.

 

 

hajlektalan


 

Fotó: ND

 

Visszasétálunk a zsinagógához. Itt ihletetten prédikál pár tucat fős közönségének Szűcs Balázs református lelkipásztor arról a galileai csavargóról  – ha tetszik, akkor csövesről –, aki azért vált emberré, hogy osztozzon nyomorúságunkban. Beáll a csend, aztán a csendrendelet, csak a Gödörnél zajlik az élet. Tizenegy után végleg kiürül a Herzl Tivadar tér, a hírek szerint a régi Moszkván és a Bakáts téren kitartanak hajnalig. A vidéki helyszínekről is hazamentek már a szervezők szerint, Devecserről tudni a legtöbbet, az ottaniak, mint mondják, azért csatlakoztak, mert volt alkalmuk tavaly megtapasztalni a földönfutóvá válást. Hazafele próbáljuk ezt a gonosz törvényt megérteni. Egyedüli magyarázatnak az kínálkozik, hogy ez a minden tekintetben impotensnek bizonyult hatalom csak a legkiszolgáltatottabbakkal szemben képes már – legalább önmaga előtt – a határozottság, keménykezűség látszatát kelteni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.