"Hol a kormány fegyvere a pandémia ellen?"

Belpol

Hosszú idő után újra elővette az ellenzék a parlamentben a sikertelen járványkezelést.

A parlament hétfői ülésnapján leginkább a DK és az MSZP képviselői hozták szóba a fertőzöttek magas számát, a nem nyilvános járványadatokat és az elégtelen intézkedéseket. Oláh Lajos (DK) napirend előtti felszólalásában egyre aggasztóbbnak nevezte a járványhelyzetet. Úgy vélte, az új delta variáns ha nem is okoz sokkal súlyosabb lefolyású megbetegedést, jóval fertőzőbb a korábbiaknál. Szerinte egyértelmű, hogy a védőoltás fontos és hatásos de korántsem elegendő a védekezés tekintetében. Felszólalásában kérte, hogy a kormány tegye nyilvánossá egyebek között azt, hogy hányan haltak meg, vannak karanténban, milyen oltást kaptak. Emellett engedélyezzék a média részére, hogy a Covid-osztályokról, kórházakról valódi képet tudjanak mutatni a lakosságnak. 

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára elképesztőnek nevezte, hogy „a baloldal még mindig pártpolitikai ügyet próbál csinálni a koronavírus elleni védekezésből”, és nem kezelik nemzeti kérdésként. Szerinte az elmúlt másfél-két évben is így jártak el, amikor „az oltásellenes kampány élére álltak”, illetve amikor „a keleti vakcinák ellen lázítottak”. Az államtitkár szerint a járvány ellen nem a bezárások és a korlátozások jelentenek alapvetően megoldást (ezt egyébként nem is mondta senki az ellenzék részéről), hanem az oltás. Mint ismertette, Magyarországon a beoltottak száma most fogja elérni a hatmilliót, több mint 5,7 millióan a második, 1,5 millióan a harmadik vakcinát is megkapták, az oltottak visszabetegedési aránya pedig egy százalék alatti. Arról ugyanakkor nem tett említést Orbán Balázs, hogy az EU-s oltottsági adatokhoz képest hazánk le van maradva.

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője arról beszélt, vannak az országban néhányan, akik „a védekezésen és annak költségein nyerészkednek”.

Megemlített egy 3,1 milliárd forintos covidteszt-beszerzést, valamint annak a 16 ezer lélegeztetőgépnek a megvásárlását 300 milliárd forintért, amelyekből aztán 1600-at használtak fel ténylegesen, a többit havi 90 millió forintért őrzik raktárakban.

„Eladni pedig nem tudtak közülük, csak adományozni” – mondta. Hozzátette, a 16 ezer lélegeztetőgépet darabonként annyiért vették meg, mint amennyibe egy műtüdőkezelést biztosító gép kerülne, amiből alig van az országban.

Az Orsz?ggy?l?s plen?ris ?l?se

 
Harangozó Tamás, az MSZP képviselője napirend előtt szólal fel
Fotó: MTI/Kovács Attila  

Az MSZP-s képviselő felszólalására Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára válaszolt. A kormányt fényezve úgy fogalmazott, ha emberéleteket kell megmenteni, a világ legtávolabbi országába is elmennek és bármennyiért megveszik a kézfertőtlenítőt, a maszkot, a teszteket, a lélegeztetőgépet, a műtüdőt és bármi mást. Amikor pedig van elég a tízmillió magyar embernek, igyekeznek a határon túliakon is segíteni. Szerinte valóban túlbiztosította magát Magyarország, de ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője is helyeselte. Hozzátette, a baloldal azonban az egészben csak az anyagiasságot tartja fontosnak, és folyamatosan változik az álláspontjuk, amivel arra utalt, hogy korábban egyszer kevesellték, másszor sokallták a lélegeztetőgépek számát.

A járványügyi védekezés nemcsak napirend előtt, hanem a hétfői ülésnap többi részében is visszatért. Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő szerint a kormány nem teljesíti törvényben előírt kötelességét, és nem válaszol a járványhelyzetre vonatkozó kérdésekre. Az írásban benyújtott 12, többek között az oltottakra, kórházban ápoltakra vonatkozó kérdését szóban is megismételte, és azt firtatta,

mi indokolta például azt, hogy a vadászati világkiállítás felmentést kapott a korlátozások alól.

Rétvári Bence erre úgy reagált: a kormány célja, hogy minél szélesebb körben adjanak tájékoztatást a járvány kezdete óta. November 1-jétől a munkáltatók előírhatják a védőoltást, a közösségi közlekedésben kötelező a maszk viselése, az egészségügyi intézményekben látogatási tilalmat vezettek be, és Magyarország az unión belül elsőként biztosította a harmadik oltás felvételének lehetőségét. Ezen felül is minden más adatról tájékoztatást adtak Rétvári szerint. 

Bangónéhoz hasonlóan a nyilvánosság tájékoztatását hiányolta a DK-s Bősz Anett is. A képviselő szerint azokban a társadalmakban volt a legjobb a járvány kezelése, ahol a kormányzat felelős polgárként tekintett az emberekre, akikkel információkat osztott meg, és egyéni felelősségvállalásra kérte őket. A magyar emberek azért vesznek komolyan tévhiteket, mert a kormány nem adott nekik konkrét szakmai vagy tudományos igénnyel írt válaszokat semmire.

Rétvári Bence válaszában kiemelte, Európa számtalan országában sokkal kritikusabb a járványhelyzet mint bármikor. Komolyságra van szükség szerinte, az ellenzék nyitásról szóló összevissza beszéde, az általuk „emberkísérletnek” nevezett kínai vakcina ellen benyújtott petíció ugyanakkor nem ezt szolgálta. „A magyar járványkezelést a WHO főigazgatója is elismerte” – jegyezte meg. 

Az Orsz?ggy?l?s plen?ris ?l?se

 
 
Rétvári Bence válaszol
Fotó: MTI/Kovács Attila
 

Bangoné Borbély Ildikó még egy alkalommal, az azonnali kérdések órájában is a koronavírus-járvány kezeléséről kérdezett. "Hol a kormány fegyvere a pandémia ellen?" - tette fel a kérdést. Emlékeztetett, Magyarországon tavaly december 27-én adták be az első koronavírus elleni oltást, azóta mintegy hatmillióan kaptak vakcinát. Szerinte a szakma mindennap „kiabál” és további intézkedéseket sürget, a miniszterelnök mégis azt nyilatkozza, hogy a kormány nem tud több embert meggyőzni az oltásról.

„Hány embernek kell még meghalnia, hogy meghallják, amit a szakma kér?”

– kérdezte. 

Erre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, a fegyver mindazok vállában van, akik beadatták az oltást, hiszen ők élvezik a lehető legnagyobb védettséget. Közös felelősségnek ítélte minél több ember meggyőzését a vakcina szükségességéről. Mint mondta, átlépte a hatmilliót az első oltásban részesülők száma, de a két oltás is mintegy fél évig ad védettséget erre hivatkozva a harmadik vakcina felvételére kérve az embereket. A kormány és az egészségügy mindent megtesz az emberek életének védelméért, ugyanakkor etikátlan az emberek halálát politikai eszközként felhasználni. (Ez az érvelés azért érdekes, mert Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptember elején még azt mondta, a halálozások számát kell nézni, mert Magyarország emberéletekben méri a védekezés sikerét.) „Mindenkinek a saját felelőssége az oltás felvétele” – mondta még Gulyás Gergely. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.