"Aki fizikailag képes az eskü elmondására, annak meg kell tennie"

Belpol

Mi történik, ha egy képviselő nem tud részt venni az Országgyűlés alakulóülésén? Vagy éppenséggel – amiképp ezt a Momentum tervezi a parlamentet is leuraló NER-szabályok elleni tiltakozásul – nem hajlandó ott lenni? Ezt igyekszünk körüljárni Milánkovich Andrással, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Alkotmányjogi Tanszékének tanársegédével.

magyarnarancs.hu: Szimbolikus lehet az alakuló ülésről történő távolmaradás, viszont az ottlétnek nagyon gyakorlatias okai is vannak.

Milánkovich András: Az alakuló ülés feladata, hogy megteremtse az Országgyűlés működésének kereteit a soron következő ciklusra. Egyebek mellett: ott igazolják a mandátumokat, leteszik a képviselők az esküt, és ami nagyon fontos, ekkortól gyakorolhatják a képviselői jogaik teljességét. Abban a pillanatban szűnik meg az előző Országgyűlés és a kormány megbízatása. A fordulópont az eskütétel. Ezt követően bejelentik a frakciók megalakulását, megválasztják a parlament tisztségviselőit és létrehozzák a parlamenti bizottságokat is.

magyarnarancs.hu: Hány embernek kell letennie ahhoz az esküt a megválasztott 199 képviselő közül, hogy a parlament elkezdhesse a munkáját? Van meghatározott arányszám?

MA: Nincs. Vitás kérdés, mert ezt az „apróságot” nem mondja ki egyértelműen a szabályozás, de tarthatónak látszik az az értelmezés, hogy annyi az Országgyűlés létszáma, ahány képviselői mandátumot már igazoltak. Ehhez azonban az alakuló ülésen szükségszerűen kell lennie korelnöknek, nyolc korjegyzőnek (ők a legfiatalabb képviselők), akik a megbízólevelek meglétét, érvényességét ellenőrzik, plusz öt másik képviselőnek, akik a korjegyzőkéét.

magyarnarancs.hu: Tehát e tekintetben lényegtelen, hányan maradnak távol az alakuló ülésről?

MA: A parlamenti munkában az esküt tett képviselők vehetnek részt. Az alakuló ülésen is ez veendő figyelembe, többek közt amikor megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit, továbbá elvégeznek mindent, amit a rendelkezések aznapra feladatukká tesznek.

magyarnarancs.hu: Amíg a mandátum birtokosa nem tesz esküt – ami persze nemcsak politikai okból történhet, hanem például azért is, mert mondjuk beteg az illető –, addig nem tekinthető képviselőnek?

MA: De igen. Nem az esküje időpontjától lesz képviselő, hanem azzá vált már, amikor megválasztották. Ám eskütétele nélkül e jogait lényegében nem tudja gyakorolni. Ugyanakkor például – sőt már korábban, hivatalos jelöltté válása pillanatától – megilleti a mentelmi jog.

magyarnarancs.hu: Milyen országgyűlési procedúra révén lesz a képviselő „teljes jogú”?

MA: A megválasztott képviselők előzetesen benyújtják a választási szervek által számukra kiállított megbízólevelüket a köztársasági elnöknek. Az alakuló ülésen a Nemzeti Választási Bizottság, aztán a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámol a választások lezajlásáról és az eredményről, majd a legfiatalabb képviselők, azaz a korjegyzők igazoló testületként – ez inkább csak formalitás, hagyomány, mert a megbízólevél már igazolja – megvizsgálják a mandátumokat. Ezt követően tesznek esküt a mandátumigazoláson átesett képviselők. Valójában ezután kezdődhet az érdemi képviselői munka.

magyarnarancs.hu: Van egy – az elmondandó szöveget tartalmazó – esküokmány is, amit kötelező aláírni. Melyik aktus számít az eskü letételének?

MA: Aki fizikailag képes az eskü elmondására, annak meg kell tennie. Ez számít. Az esküokmány már ennek a ténynek az igazolására szolgál (bár a szabályozás a két aktust együtt is nevezi eskütételnek). (Cikkünk megjelenése előtt jött ki a hír, miszerint Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója közölte: aki nem tesz a parlament alakuló ülésén esküt, nem viselhet semmilyen tisztséget sem - a szerk.)

magyarnarancs.hu: Ezért is van az a szabály, hogy tilos hozzáírni, vagy leírt a szövegből elvenni. Meg azért, hogy renitenskedésnek elejét vegyék, nehogy egyesek mindenfélét odaírjanak, valamit kihúzzanak, kommentárokat fűzzenek hozzá.

MA: Lehetetlen ellenőrizni, hogy valakinek csak mozog a szája, avagy a hivatalos, előolvasott szöveget mondja-e, vagy valami mást, akár a paprikás krumpli receptjét. Voltak már ilyen viták, hogy egy egész politikai oldal még hozzáköltött valamit, vagy éppen nem mondott semmit.

 
Milánkovich András

magyarnarancs.hu: „Érvényességi kellék”, hogy az eskütétel az Országgyűlés plénuma előtt történjék?

MA: Igen, törvény írja elő.

magyarnarancs.hu: Még tartja magát az a terv, hogy a momentumosok nem mennek be az alakuló ülésre.

MA: Az várható ez esetben velük kapcsolatban, ami az előző ciklusban Hadházy Ákossal történt 2018-ban: ő sem az alakuló ülésen tett esküt. A mandátumát igazolták már ott, de végül június 4-én - a napirend megtárgyalása után – mondta el esküjét. Egy héttel később, 11-én a Karácsony Gergely helyére került párbeszédes Kocsis-Cake Olivio és a Gémesi Györgyöt váltó LMP-s Hohn Krisztina mandátumát már (a szabályoknak megfelelően) a mentelmi bizottság vizsgálta meg, s tett javaslatot elfogadásukra, erről szavazott a plénum, mindkettejükről külön-külön. Az eskütételre ezt követően került sor.

magyarnarancs.hu: Na és ha valaki eltöri a lábát, bekerül a kórházba, és ott van mondjuk komplikációk miatt három hétig, egy hónapig?

MA: Ugyanez az eljárás az ilyen esetekben is.

magyarnarancs.hu: Ennélfogva nem tudja letenni az esküt, addig viszont nem illetik meg teljes körűen a képviselői jogok, köztük a tiszteletdíj és az egyéb juttatások. Míg ha valaki az eskütétel után, hazafelé menet szenved balesetet, mindez már jár neki?

MA: Így van.

magyarnarancs.hu: Alapesetben az alakuló ülésen jelentik be az országgyűlési frakciók megalakulását.

MA: Olyan korlátozás nem következik a szabályokból, hogy ezt kizárólag az alakuló ülésen lehetne megtenni. Ám ameddig az esküt nem teszi le a képviselő, addig frakciót sem alakíthat, ahhoz nem csatlakozhat. S nem tölthet be parlamenti tisztséget, nem vehet részt egyetlen parlamenti bizottság munkájában sem. Azok összetételének egyébként – egy-két kivétellel - illik tükröznie a képviselőcsoportok közti létszámarányokat. Ráadásul - bár minden képviselő jogosult legalább egy bizottság munkájában részt venni - azok osztozkodnak a helyeken. Frakció azonban hivatalosan addig nem létezik, amíg be nem jelentik.

magyarnarancs.hu: Ám amíg ez meg nem történik, a frakció működéséhez szükséges anyagi forrásokat sem kapják meg...

MA: Valóban.

magyarnarancs.hu: Hallani, hogy addig - hiszen az alakuló ülés utáni következőig hetek telhetnek el – akár százmillió forinttól is eleshet a Momentum. Ebben nemcsak az esküt „elhalasztó” képviselőik elmaradó tiszteletdíja van benne, hanem az összes lehetséges parlamenti munkatársuk fizetése is, akikkel a helyzet rendeződéséig szerződést sem lehet kötni, ráadásul akadhat még egy csomó más hátrány. Van valamilyen határideje annak, hogy mennyi idő alatt kell lehetőséget teremteni azon képviselők számára, akik az alakuló ülésen nem tudták letenni az esküjüket?

MA: Fix szabály nincs. Alkotmányjogi nézőpontból közelítve: ameddig bizonyos képviselők – bármely okból – nem vesznek részt a parlamenti munkában, az egyúttal azt is jelenti, hogy a rájuk voksoló választói csoport addig parlamenti képviselet nélkül marad.  Ezért a napirendet alakító parlamenti többségnek minél hamarabb alkalmat kell teremtenie arra – ez esetben azzal, hogy az alakuló ülésről hiányzó képviselők a lehető legrövidebb időn belül letehessék az esküt –, hogy a legfőbb népképviseleti szerv teljes létszámmal működhessen, mert az így tudja ellátni legmegfelőbben alkotmányos feladatát.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk