Hűtlen kezeléssel vádolja Karcag vezetését a "Sámándob" tervezője

  • narancs.hu
  • 2023. június 30.

Belpol

A pavilont Karcagon állítják fel újra, de a korábbi acélelemeket hagyták szétrohadni, ezért a tervező az Integritás Hatósághoz fordult. 

Bejelentést tett az Integritás Hatóságnál Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében – írja az Átlátszó.

A "Sámándob" néven ismert pavilont 2015-ben Olaszországban állították fel először több mint 2 milliárd forintért, majd a magyar kormány úgy döntött, hogy hazahozza, végül Karcagra szánták "sztyeppemúzeumnak".

A pavilon nagy része fából készült, ami a pavilon tervezője, Sárkány Sándor szerint még külföldön szétrohadt. A vasszerkezet 2017-ben jutott el Karcagra, de mivel sokáig nem volt elég pénze az önkormányzatnak, hogy újból felépítsék, így addig egy cég telephelyén tárolták. 

A Sámándob újbóli felállítása 2020-ban még 2,6 milliárdba került volna, de a karcagi önkormányzatnak akkor nem volt rá pénze, 2021-ben pedig már nettó 3,8 milliárd forintért vállalta a munkát a budapesti Zeron Zrt. és a székesfehérvári Peszter Kft. konzorciuma. A közbeszerzési felhívás szövegében az szerepelt, hogy „a teherhordó acél- elemei (a lebontott pavilonból származó egyedi acél termékek kötelezően felhasználandóként kalkulálandók) az Ajánlatkérő rendelkezésére állnak, ezeket Ajánlatkérő megrendelői szolgáltatásként térítésmentesen biztosítja a beruházás megvalósításához”. 

Mivel azonban a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor, a pavilon főtervezője beadványában az Integritás Hatóságnál most az elmaradt újjáépítés kivizsgálását kéri, szerinte ugyanis a nem megfelelő tárolással „hűtlen kezelést elkövetők felelősségre vonása politikai alapon elmaradt”. 

Sárkány szerint a Sámándob Karcagra kerülésekor szigorú feltételekhez kötötték, hogy hogyan lehet tárolni az épület acélszerkezetét, de ezt nem tartották be, a szabad ég alatt rohasztották azt, ezért „Karcag elöljárói a hűtlen kezelést bizonyíthatóan elkövették. A közpénz hatékony és észszerű felhasználása, törvényessége nem valósult meg”.

Az önkormányzat honlapjára feltöltött táblázat szerint a NÉPSZER Nagykunsági Építő és Szerelő Kft.-vel kötöttek bérleti szerződésst a bontott építési anyagok lerakodására és raktározására, bruttó 46 millióért: 2017 és 2022 között bruttó 41 millió forintot költöttek az épület elemeinek raktározására, a 2017-es lerakodás 5 millió forintba került.

Azt nem tudni, milyen felhasználható része maradt az eredeti pavilonnak és mit építettek be, mi az, amit lefestettek, és mi az, amit újragyártottak, ugyanis a vállalkozó egy korábbi levele szerint bizonyosan van olyan is, amit újra kellett gyártani. A Sámándob 2023 március óta már szerkezetkészen áll Karcag városában, a kivitelezés határidejét viszont már meghosszabbították, az épületnek elvileg augusztusra kellene elkészülnie.

Mint ismert, az Integritás Hatóság létrejöttét az Európai Unió szorgalmazta az uniós támogatások lehívásának feltételeként, a szervezet feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása, bár büntetőeljárást nem folytathat és vádat sem emelhet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.