Idegenek az éjszakában – Mad Max Röszkén

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 12.

Belpol

No camp! No camp! – skandálták a buszok előtt fekvő menekültek, szerencsére pár méterrel arrébb, a benzinkúton az embercsempészet zavartalanul folytatódott a rossz időben is. Galéria.

Éjszaka Röszkén: hideg van, mindenki kimerült, mindenki ébren van. Menekültek egy csoportja az indulásra váró buszok előtt fekszik, s azt kiabálják, hogy nem akarnak táborba menni. Míg ez tart addig is érkeznek újabb menekülők, leülnek a sínek mellé enni. Nem messze, az Agip-kutat már feladta mindenki, kb. 50 embercsempész főhadiszállásaként funkcionál – üzemanyag nem kapható, egy kopasz úr udvariasan int, hogy hajtsatok tovább. Az OMV-kút még durvább, konkurens embercsempészbandák veszekednek, a rendőrség sehol, ránézésre 100-200 ember kavar, intézkedik, szervez, olyan az egész, mint a Mad Max.

És mindez az alábbi képeken látható arcokra is rá van írva az utolsó betűig.

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

Németh Dániel képei

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.