A Magyar Emberi Jogvédő Központ (MEJOK) még két évvel ezelőtt az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult annak érdekében, hogy az Ab a jogszabálynak több rendelkezését semmisítse meg, például az idegenrendészeti ellenőrzést lehetővé tevő passzust is. Az Ab egyelőre nem foglalt állást az ügyben. (Az Alkotmánybíróság sajtófőnöke érdeklődésünkre közölte: az idegenrendészeti törvény kapcsán érkezett beadványokkal kapcsolatos döntésekre szerinte "nem kell már sokat várni".)
Ill Márton, a MEJOK vezetője úgy látja, a rendőrség
időnként bosszút akar állni
szervezetükön azért, mert olykor a "MEJOK győz a hatóságokkal szemben". A MEJOK-irodában történt rendőrségi látogatás előtt egy nappal egyébként bírósági eljárást kezdeményeztek a rendőrséggel szemben, mivel a szerv nemrégiben hat kiskorút toloncolt ki az országból. A MEJOK vitatja az akció jogszerűségét. Az emberi jogi vezető úgy véli, a rendőrség ezért kvázi megfenyegette, de legalábbis zaklatta a szervezetet azzal, hogy egy mondvacsinált ürüggyel idegenrendészeti ellenőrzést tartott irodájukban. Ill szerint semmi kifogásolható nem lehet abban, hogy amennyiben a hatósággal való jogvitában nincs megegyezés, akkor bírósághoz fordulnak. Ill Márton úgy látja: normálisabb, ha a pártatlan bíróság dönt a vitás ügyben, mintha a felek a sajtón keresztül üzengetnének egymásnak. Sajnálja, hogy a rendőrségi vezetők így reagáltak lépésére, ami Illben, elmondása szerint, azt a gyanút ébresztette, hogy esetleg a rendőrségen is rájöttek: neki van igaza.
Bánfi Ferenc dandártábornok
az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatója, bár nem ismeri a konkrét ügyet, visszautasítja azt a feltételezést, hogy a rendőrség civil szervezetet fenyegetett volna meg.
lll Márton hangsúlyozza: elfogadhatatlan az idegenrendészeti ellenőrzés intézménye. Érthetetlen számára, hogy ezen a címen jogszerűen bárkihez bármikor ellátogathatnak a hatóságok. Csupán annyit kell mondaniuk, idegenrendészeti ügyön dolgoznak, s máris szükségtelen az ügyészségi jóváhagyás. Ill Márton szerint nemcsak megalázó, hanem értelmetlen is ez az ellenőrzési forma, hiszen aki bűncselekményekből akar Magyarországon megélni, az úgysem regisztráltatja magát a hatóságnál.
Szikinger István alkotmányjogász ugyancsak az Alkotmánybírósághoz fordult, ő azonban az idegenrendészeti törvény mellett a rendőrségi törvény vonatkozó részének a megsemmisítését is kezdeményezte. A beadvány megfogalmazása után nem sokkal
távoznia kellett
a rendőrtiszti főiskoláról, ahol addig elismert tanár volt. (Azóta visszatérhetett, a távozását szorgalmazó tisztségviselő ugyanis már nem dolgozik a Belügyminisztériumban, így megy ez.) Beadványát arra alapozta, hogy az államnak szavatolnia kell az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartását. Nagyon indokolt esetben az emberi jogokat az állam érdekeinek alá lehet rendelni, ez azonban nem ilyen - vélekedik az Alkotmány és Jogpolitikai Intézet (COLPI) főmunkatársa. Az idegenrendészeti ellenőrzés - ahogyan a neve is mutatja -
pusztán ellenőrzés,
és végrehajtásához nem szükséges semmilyen engedély. "Tehát ha éjjel kettőkor eszébe jut a rendőrségnek, hogy esetleg lehet nálad egy albán, nyugodtan - és jelenleg még jogszerűen - ellenőrizheti a lakásod. E rendelkezéssel viszont megszűnik a magántulajdon szentsége." A jogász szerint úgy lenne elfogadható a rendelkezés, ha - hasonlóan a házkutatásokhoz - legalább alapos gyanú és ügyészi jóváhagyás kellene egy lakás ellenőrzéséhez.
Ill Márton nem érti, hogy az alkotmánybírák miért késlekednek a döntéssel, bár hozzáteszi, rendészeti kérdésekben általában rendkívül körültekintően járnak el. Csóri Erika, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának főosztályvezetője a Narancsnak elmondta: tervezik, hogy ebben az évben elemzik az idegenrendészeti törvény hatásait. Hozzátette: konkrét ügyek kapcsán már vizsgálódtak eddig is.
Dobos Györgyné ezredes,
az ORFK idegenrendészeti osztályvezetője
Bánfi dandártábornokhoz hasonlóan ugyancsak nem tud arról, hogy idegenrendészeti ellenőrzést végeztek volna a MEJOK-nál, azt azonban durva csúsztatásnak nevezi, hogy bármikor bárkinek a lakását ellenőrizhetnék folyamatban lévő idegenrendészeti eljárásra hivatkozva. "Csakis abba a lakásba mehetünk idegenrendészeti ellenőrzés címén bármikor, amelyben idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldi lakik. Valóban elmehetünk adott esetben magához is, de csak és kizárólag akkor, ha egy külföldi az ön lakcímét tüntette fel tartózkodási helyeként" - mondta Dobosné. Az ezredes asszony azt is közölte, amennyiben a MEJOK kéri, kivizsgáltatja a szervezetnél végzett idegenrendészeti ellenőrzés jogszerűségét, s ha kiderül, hogy az akció törvénysértő volt, úgy "annak következménye lesz".
Ill Márton azonban változatlanul úgy véli, a jogszabály bármikor bárkinek a lakását "átjárhatóvá" teszi a rendőrség számára. Kétli, hogy ezzel a rendőrség csak az ezredes asszony által említett esetben szokott élni. Állítása szerint konkrét példa cáfolja a rendőrségi álláspontot: egy család háza előtt ukrán rendszámú autó parkolt; éjjel kettőkor csöngettek a rendőrök, s a hatóság emberei a riadt háziaktól azt tudakolták, nincsenek-e a lakásukban az ukrán merci utasai.
Ill Márton szerint - az Ab-állásfoglalás megszületéséig mindenképpen - az emberi jogvédő szervezeteknek egyfajta ligába kellene tömörülniük, hogy az ilyen és az ehhez hasonló zaklatásokkal szemben hatékonyabban léphessenek fel a jövőben.
Bogád Zoltán
