Időhúzásra játszva titkolják a tankerületi vezetők milliós motivációs jutalmait

Belpol

A tankerületi központok a veszélyhelyzetre hivatkozva húzzák a válaszadást arra a kérdésre, hogy az elmúlt év végén milyen összegű motivációs jutalmakat kaptak az intézményvezetők, valamint az országos és területi oktatásirányítás vezetői. A pedagógusokat meg bejglivel, esetleg pár ezer forintos könyvutalvánnyal „jutalmazták”.

A közelmúltban több, a gyulai tankerülethez tartozó tanár kereste meg a Narancs.hu-t azzal, hogy az elmúlt legalább másfél évben a tankerületek vezetői és munkatársai, valamint a hozzájuk tartozó oktatási intézmények vezetői jelentős jutalmakat vettek fel, például a múlt év végén ún. motivációs jutalomként. A lapunkhoz forduló tanárok úgy érzik, megalázó fizetésért és pluszjuttatás nélkül viszik hátukon az oktatást, míg a vízfejnek számító tankerületi központok és az ezeket számos esetben kritikátlanul kiszolgáló intézményvezetők jókora jutalmakban részesülnek.

Ezt követően még január 31-én közérdekű adatigényléssel fordultunk Teleki-Szávai Krisztinához, a Gyulai Tankerületi Központ vezetőjéhez, amelyben a vezetők és a pedagógusok jutalmainak összege felől érdeklődtünk. Szabatos levelünkre azonban még februárban elutasító választ kaptunk a tankerület vezetőjétől, melyből megtudtuk, hogy

igényünk „ határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását,

így az igénynek, vagy az igény teljesítésének megtagadásáról szóló értesítés megküldésének 45 napon belül teszek eleget”. Arról viszont semmit nem árult el a hivatalnok, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatban a Gyulai Tankerületi Központnak milyen koordinációs és adminisztratív tevékenységét veszélyeztetné a közérdekű adatkérés. A tavaly őszi és a mögöttünk hagyott téli járványhelyzetben – minden egészségügyi és szakmai érv ellenére –, a kormány és az oktatásügy irányítói akkor is kitartottak a jelenléti oktatás mellett, amikor az online oktatás sokkal célszerűbb lett volna, akár részlegesen is. Márpedig legfeljebb az online oktatás róhatott volna többletfeladatokat az oktatásban dolgozókra – ámbár akkor is sokkal inkább az intézményekre, mint a tankerületekre vagy a Klebelsberg Központra.

A saját maga szabta 45 napos határidő lejártakor, március 17-én újabb levelet kaptunk Teleki-Szávai Krisztinától, amely szinte szó szerint megegyezett a korábbival. Az új elem annyi volt, hogy a válaszadást újabb 45 nappal meghosszabbítja. Az indoklás ugyanaz volt, a „veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatok ellátásának” veszélyeztetése. Nehéz elhessegetni a gyanút, az időhúzás egyetlen célt szolgál: azt, hogy az április 3-i parlamenti választás előtt ezek az adatok ne kerüljenek nyilvánosságra.

A visszautalt összeg

Utóbb kiderült, hogy ugyancsak közérdekű adatkéréssel fordult a Klebelsberg Központhoz és az összes tankerületi központhoz Tóth Endre – a Momentum oktatáspolitikusa, az ellenzéki szövetség egyik fővárosi országgyűlési képviselőjelöltje – és néhány párttársa. Ők arra voltak kíváncsiak, hogy a vezetőket is beleértve tavaly hány kormánytisztviselő részesült motivációs elismerésben a kormányzási igazgatásról szóló törvény idevágó passzusai alapján a Klebelsberg Központban és a tankerületeknél. Azt is firtatták, hogy mekkora összeget fizettek ki ezen a címen osztályvezetői, főosztályvezetői, elnökhelyettesi, tankerületi igazgatói szinten, valamint a Klebelsberg Központ elnökének. Ám Tóth Endre sem kapott érdemi választ sehonnan, ő is azt tapasztalta, hogy a tankerületek az időhúzásra játszanak.

A Momentum oktatáspolitikusa lapunknak elmondta, nem igaz, hogy a beosztott tanárok semmit nem kaptak: néhány pedagógus és tantestület arról számolt be, hogy őket a múlt év végén két bejglivel vagy néhány ezer forintos könyvutalvánnyal „motiválta” a területileg illetékes tankerületi központ. A hozzájuk eljutott információk arról szóltak, hogy „nagy pénzsöprés volt tavaly évvégén”, amikor is

egyes vezetők milliós, a középvezetők 500–800 ezer forintos, míg mások néhány százezer forintos pluszjuttatásban részesültek.

„Egy fővárosi iskolában dolgozó tanárnak tavaly év végén a fizetésén túl több mint félmillió forintot utaltak a számlájára. A pedagógus ezt nem tudta mire vélni, de örült a pluszpénznek. Ám hamar kiderült, hogy csupán tévedésből, névazonosság miatt kapta ezt a pénzt, amelynek valódi címzettje a területileg illetékes tankerület egyik középvezetője volt. Ezért vissza kellett utalnia a pénzt. Mindenesetre ez is bizonyíték arra, hogy 2021 decemberében valóban adtak jutalmat az oktatásirányítás különböző szintjein dolgozóknak” – mondta lapunknak Tóth Endre. Azt is megjegyezte, hogy a Klebelsberg és a tankerületi központok időhúzása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információ-szabadság Hivatalhoz fordulnak. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.