Így foglalja el Orbán a Várat

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. március 2.

Belpol

Mennyibe kerül Orbán régi álma, és mi lesz a következménye a Vár átalakulásának az elköltött százmilliárdokon túl? Cikksorozat a Magyar Narancsban.

A kormányzat egy része (Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium) és a Magyar Nemzeti Bank közpénzfaló alapítványai is a budai Várba tartanak, követve Orbán Viktor évtizedes lázálmát. Nyomukban átalakítják a királyi palotát, és már helyezkednek a baráti cégek is a jó lehetőségre. Az építkezésekre már elment 120 milliárd forint, a palota átalakítására 200 milliárdot szánnak, de ha minden megvalósul, ami a tervekben van, a szaldó akár az 1000 milliárdot is elérheti. Ha minden megvalósul, ami a tervekben van, akkor az elszálló milliárdok számítanak majd a legkisebb veszteségnek. Építészek szerint a rekonstrukció történelmietlen, az pedig, hogy (a Kossuth térhez hasonlóan) pont a Horthy-korszakot idézik meg, része a kormány múltrekonstrukciós kísérletének, és még a világörökségi címet is elveszíthetjük.

A költözések után több ezer hivatalnok fog naponta feljárni a Várba, ez pedig óhatatlanul átalakítja a Várnegyed jellegét. A jelenlegi infrastruktúra már most is alkalmatlan a lakók kiszolgálásra, ám most már viszont az új fideszes elit szempontjai a mérvadóak, még a turizmus is háttérbe szorul.

A Csikós udvar látványterve, a háttérben a visszaépíteni tervezett kupolával

A Csikós udvar látványterve, a háttérben a visszaépíteni tervezett kupolával

Fotó: Közti Zrt./MTI

A kormány szokása szerint próbálta titkolni mi és mennyiből történik a Várban, mi azonban megpróbáltuk összeszedni, amit eddig lehet tudni a Várnegyed átalakulásáról. Kétrészes cikksorozatunk első része az e heti Magyar Narancsban olvasható, ebben a három költöző minisztériummal, a Magyar Nemzeti Bank ügyeivel, valamint a Hauszmann-tervvel foglalkozunk. Íme egy, az egész költözést jól jellemző részlet a történetből:

Az MNB Pallas Athéné Geolpolitikai Alapítványa (PAGEO) az Úri utca 72.-ben építi fel központját. A Kapisztrán térnél található, amúgy rossz állapotban lévő épületet 795 millió forintért vásárolták meg. Az 1500 négyzetméteres házhoz egy 1700 négyzetméternyi, labirintusszerű pincerendszer is tartozik. Ez a föld alatti terület tavaly híresült el, mikor a 444 azt írta, hogy az irodák és oktatási termek alá egy komplett wellnessrészleget építenének. A lap birtokába került dokumentumokon ugyanis több pezsgőfürdő és egy nagyobb méretű medence is látható volt. A PAGEO szerint wellness nem, oktatási termek, könyvtár, tárgyaló és nyitott, közösségi terek viszont lesznek az épületben, illetve a Várnegyed legnagyobb pincerendszerében. Később aztán kiderült, hogy lesz itt még borozó és borospince is, és valahogyan mégis hasznosítani fogják a budai hegyek mélyéből előtörő termálvizet. Az építkezésekre eddig több mint 200 millió forint már biztosan elment. Ebből több mint 30 millió jutott a Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető Raw Development Kft.-nek, és 131 millió a generálkivitelezőknek.

A PADA  doktori iskolája

A PADA doktori iskolája

Fotó: PADA

A 60 milliárd forintból gazdálkodó Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) szintén a Várba készül. Az alapítvány a nem akkreditált doktori iskoláit vinné az első kerületbe, elvileg. Ehhez képest, ahogy azt tavaly megírtuk, az Úri utca 21. szám alatti régi budai városházában – ahogy azt a Narancs megírta – nem csak oktatási funkció kap helyet. Az ország egyik legértékesebb, 3500 négyzetméteres ingatlanának földszintjén ugyanis lesz étterem, lounge-kávézó, gourmet-szaküzlet és könyvesbolt is. A felújítás teljes körű lesz, hiszen az egész épületet teljesen kibelezték. Az építményt 1,85 milliárd forintért vásárolta meg az MNB az MTA-tól, a felújítás pedig hatmilliárd forintba kerül. A terveket és a műszaki ellenőri feladatokat a máltai DVM Design Kft. látja el (a DVM-hez köthető tulajdonosi kör régebb óta üzleti kapcsolatban van az MNB-vel. A jegybank tőlük vásárolta meg jóval áron felül, majdnem 18 milliárd forintért az Eiffel Palace irodaházat, és annak felújítását is ők végezhették el. Ez itt szerzett jövedelmet offshore cégekbe vitték ki a tulajdonosok, ahogy a DVM egyik birtokosa is egy máltai bejegyzésű társaság), míg a legnagyobbat feltehetően a kivitelező nyeri, mely nem más, mint a Mészáros Lőrinc-közeli Magyar Építő Zrt. A szintén Szemerey Tamáshoz köthető, legutóbb az Origót behúzó Száraz István tulajdonában lévő Frank Digital 5,5 millió forintért készíthet videódokumentációt a felújításról. A beruházás kapcsán még az MNB Papcsák Ferenc vezette felügyelőbizottsága is megemlítette, problémás kicsit, hogy a rekonstrukció többe fog kerülni, mint az épület vételára.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.