Így nyomul Orbán a Vajdaságban

Exportált orbánizmus 2.: a Vajdaság

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020. február 20.

Belpol

Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős pénzeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és a segítségükkel hogyan növeli befolyását a magyar kormány. Két hete Szlovéniáról írtunk, most Szerbia következik, és rövidesen sorra kerül Románia.

Részlet a Magyar Narancs csütörtöki lapszámában megjelenő cikkből.

A népszámlálási adatok szerint a délszláv háború előtt 450 ezer magyar élt a Vajdaságban, míg a 2011-es hivatalos adatok már csak 250 ezer magyart rögzítenek. Forrásaink szerint viszont manapság csupán 150–170 ezer magyar élhet Szerbiában.

Arról, hogy a vajdasági magyarság száma 200 ezer alá esett, hivatalosan nem beszél senki. A népesség ilyen mértékű csökkenésének ugyanis komoly társadalmi és politikai következményei vannak: ha a kisebbség létszáma bizonyos szint alá esik, az indokolatlanná tesz egy sor nemzetiségi jogosítványt és intézményt.

Ebbe a szűkülő térbe nyomult be az orbáni külpolitika. A Vajdaságban könnyű dolga volt: a helyi magyar politikai elit vezető rétege már 2010 előtt megkezdte az igazodást, ráadásul az utóbbi években a belgrádi politikai változások is kedvezően alakultak a Fidesz szempontjából.

A politikán túl a Fidesz a Vajdaságba öntött rengeteg pénzzel és helyi lojális embereivel befolyása alá vonta a magyar nyelvű sajtót, és kulturális életet. A Vajdaságba az elmúlt években mintegy 100 milliárd forintnyi támogatás érkezett Magyarországról gazdaságfejlesztés címén. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a határon túli szavazatokat a Fidesz kapja, de jut a pénzből a baráti nagyvállalatoknak is.

false

 

Fotó: MTI - Mathé Zoltán

A kultúrairányítás szürke eminenciása

Vajdasági beszélgetéseink során rendre előjött Lovas Ildikó neve, az író-műfordító az utóbbi években már inkább kultúrpolitikusként dolgozik. Előbb Szabadka művelődési tanácsosa volt, jelenleg tagja a VMSZ-nek, és ő a Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa is. Nem mellesleg Pásztor István élettársa és a vajdasági „kultúrairányítás szürke eminenciása”.

Forrásaink szerint ő tartja a kapcsolatot a szerkesztőségekkel a politika részéről, rajta keresztül intézik a „kéréseket”. A Magyar Mozgalom alapítói közül többen is említették, hogy az ő konfliktuskereső magatartása és az általa gerjesztett ellentétek is nagyban hozzájárultak a szakításhoz.

Lovas lett a vezetője a magyar kormány támogatásaiból 2017 végén alapított Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központnak (VM4K) is, amely a Szekeres László Alapítványon keresztül gyakorlatilag az MNT kezében van. A VM4K azonnal kapott 400 millió forintot a Szabadka központjában lévő műemlék Donát Mór-ház megvásárlására és felújítására.

Hogy azóta mennyi jutott a VM4K-nak Magyarországról, nem tudni, mert a pénzek nagy része az MNT-n keresztül érkezik. A VM4K szervez képzéseket, gyerekprogramokat, vannak koncertek és közéleti előadások, valamint kutatásokat is végez a vajdasági magyarság körében (például hogy képet kapjanak a helyi magyarság „gondolkodásáról, irányultságáról, kulturális fogyasztásáról”). Ahogy a vajdasági kulturális életet ismerő forrásunk fogalmazott, az intézmény valódi feladata, hogy „a pénzeket meg a gondolkodást megfelelő irányba terelje.

Oda csak a Fidesz-elkötelezettségű embereket engedik be.” Erről magunk is meggyőződhettünk, amikor végigböngésztük a Donát Mór-házba meghívott előadókat: Demeter Szilárd „író, filozófus, rockzenész”, Szájer József „európai parlamenti képviselőjelölt, alkotmányjogász”, Deli Andor, Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet főigazgatója, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és kormánypárti főcivil, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel a Nézőponttól, Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet kutatója, aki Kereszténység végveszélyben: Európa, Közel-Kelet, migráció címmel tartott előadást.

A teljes cikket a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő lapszámában olvashatják.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.