Részlet a Magyar Narancs csütörtöki lapszámában megjelenő cikkből.
A népszámlálási adatok szerint a délszláv háború előtt 450 ezer magyar élt a Vajdaságban, míg a 2011-es hivatalos adatok már csak 250 ezer magyart rögzítenek. Forrásaink szerint viszont manapság csupán 150–170 ezer magyar élhet Szerbiában.
Arról, hogy a vajdasági magyarság száma 200 ezer alá esett, hivatalosan nem beszél senki. A népesség ilyen mértékű csökkenésének ugyanis komoly társadalmi és politikai következményei vannak: ha a kisebbség létszáma bizonyos szint alá esik, az indokolatlanná tesz egy sor nemzetiségi jogosítványt és intézményt.
Ebbe a szűkülő térbe nyomult be az orbáni külpolitika. A Vajdaságban könnyű dolga volt: a helyi magyar politikai elit vezető rétege már 2010 előtt megkezdte az igazodást, ráadásul az utóbbi években a belgrádi politikai változások is kedvezően alakultak a Fidesz szempontjából.
A politikán túl a Fidesz a Vajdaságba öntött rengeteg pénzzel és helyi lojális embereivel befolyása alá vonta a magyar nyelvű sajtót, és kulturális életet. A Vajdaságba az elmúlt években mintegy 100 milliárd forintnyi támogatás érkezett Magyarországról gazdaságfejlesztés címén. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a határon túli szavazatokat a Fidesz kapja, de jut a pénzből a baráti nagyvállalatoknak is.
|
A kultúrairányítás szürke eminenciása
Vajdasági beszélgetéseink során rendre előjött Lovas Ildikó neve, az író-műfordító az utóbbi években már inkább kultúrpolitikusként dolgozik. Előbb Szabadka művelődési tanácsosa volt, jelenleg tagja a VMSZ-nek, és ő a Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa is. Nem mellesleg Pásztor István élettársa és a vajdasági „kultúrairányítás szürke eminenciása”.
Forrásaink szerint ő tartja a kapcsolatot a szerkesztőségekkel a politika részéről, rajta keresztül intézik a „kéréseket”. A Magyar Mozgalom alapítói közül többen is említették, hogy az ő konfliktuskereső magatartása és az általa gerjesztett ellentétek is nagyban hozzájárultak a szakításhoz.
Lovas lett a vezetője a magyar kormány támogatásaiból 2017 végén alapított Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központnak (VM4K) is, amely a Szekeres László Alapítványon keresztül gyakorlatilag az MNT kezében van. A VM4K azonnal kapott 400 millió forintot a Szabadka központjában lévő műemlék Donát Mór-ház megvásárlására és felújítására.
Hogy azóta mennyi jutott a VM4K-nak Magyarországról, nem tudni, mert a pénzek nagy része az MNT-n keresztül érkezik. A VM4K szervez képzéseket, gyerekprogramokat, vannak koncertek és közéleti előadások, valamint kutatásokat is végez a vajdasági magyarság körében (például hogy képet kapjanak a helyi magyarság „gondolkodásáról, irányultságáról, kulturális fogyasztásáról”). Ahogy a vajdasági kulturális életet ismerő forrásunk fogalmazott, az intézmény valódi feladata, hogy „a pénzeket meg a gondolkodást megfelelő irányba terelje.
Oda csak a Fidesz-elkötelezettségű embereket engedik be.” Erről magunk is meggyőződhettünk, amikor végigböngésztük a Donát Mór-házba meghívott előadókat: Demeter Szilárd „író, filozófus, rockzenész”, Szájer József „európai parlamenti képviselőjelölt, alkotmányjogász”, Deli Andor, Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet főigazgatója, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és kormánypárti főcivil, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel a Nézőponttól, Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet kutatója, aki Kereszténység végveszélyben: Európa, Közel-Kelet, migráció címmel tartott előadást.
A teljes cikket a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő lapszámában olvashatják.
Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.
Magyar Narancs
Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a
e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!