Így üresítette ki a kormány a pedagógus-életpályamodellel járó béremelést

Belpol

Az életpályamodell sosem volt több jól hangzó szlogennél.

Idén sem lesz béremelés a pedagógusoknál, a kormánynak továbbra sincs olyan javaslata, ami legalább a pedagógusok napi megélhetési problémáit rendezné - számolt be lapunk hétfőn a tanárok szakszervezetei és a Belügyminisztérium (BM) közötti tárgyalások után. A BM - ez ugyan nem a megbeszélés témája volt - ugyanakkor hajlandó felülvizsgálni, hogy a tanári életpályamodellben tényleg szükség van-e annyi minősítésre, mint amennyire jelenleg kötelezik a dolgozókat. A munkaterhek csökkentésével a tanári pálya vonzerejét növelnék. Erről a Magyar Hírlap című kormánypárti lap írt.

Az életpályamodell valójában sosem volt több jól hangzó szlogennél. A tanárok 2013 októberében kapták meg első olyan fizetésüket, amelyet a pedagógus-életpályamodell érvénybelépésével számítottak. A Népszabadság akkori híre szerint bár több pénzt kaptak, ám a többlet jó részét „nem ingyen adják”, „azért pluszmunkát várnak el.” 

Ebből is már látszódhatott, hogy pedagógusok nem számítanak, ha a propaganda céljai felülírják a mégoly jogosnak mondott igényeket. A 2011-es törvény úgy rendelkezett róla, hogy csak 2013. szeptember 1-jétől vezessék be az életpályamodellel járó béremelést. Azonban már 2012 áprilisában kormányhatározat született arról, hogy egyetértenek ezzel, de csak ha „a makrogazdasági és költségvetési feltételek azt megalapozottá teszik”. „Ellenkező esetben a 2014. januártól történõ bevezetés lehetõsége megvizsgálandó.”

2012 októberében (tehát még mindig a rendelkezés hatályba lépte előtt csaknem egy esztendővel) Giró-Szász András akkori kormányszóvivő a Kossuth Rádióban azt mondta, tartalmazza ugyan a 2013-as költségvetés a pedagógusi bértáblát, illetve béremelést, de az Európai Unió azt kérte, hogy a 2012-es és a 2013-as hiánycélt 2,5, illetve 2,2 százalékban állapítsa meg Magyarország, és plusz tartalékokat építsen be a rendszerbe, amiket szükség esetén meg lehessen mozgatni, ha az európai válság úgy hozza. A pedagógus-béremelés ebbe a kategóriába került. „A kormányszóvivő elismerte: a bevezetés függ attól, hogy az unióban milyen helyzet alakul ki.”

A vége az lett, hogy az életpályamodell egyik elemének, az azonnali egyösszegű emelésnek – arra hivatkozva, hogy időközben az ebben részesítettek a körét bővítették a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértőként és előadóként, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakkal – csak a 60 százalékát kapták meg az iskolában és óvodában dolgozó pedagógusok. Még pontosabban: annak is az 50 százalékát, azzal, hogy a maradék 10-et négy évre elosztva, 2017-ig kapják majd. Erről a 2013-as a tanév kezdete előtt, még néhány nappal született döntés, az Országgyűlés sebtében összehívott, kétnapos rendkívüli ülésén.

Eredetileg az életpályamodell három részből állt: egy azonnali, szemmel látható béremelésből, a továbbá a minimálbérhez igazodó illetményalapból és az előmeneteli rendszerből.

Ezzel szemben még a rendelkezés hatályba lépése előtt az egyszeri béremelést megfaragták, valamint kidöntötték az életpályamodell legstabilabbnak ígért oszlopát, a kereset minimálbérhez igazítását. Csak összehasonlításképpen: annak összege jelenleg 200 000 forint, nem beszélve a garantált bérminimumról, ami 260 000. S hogy még szebb legyen a történet: noha az állami iskolákban dolgozó pedagógusok közalkalmazottak, nem vonatkoznak rájuk azok általános előmeneteli szabályai, beleértve – éppen az önálló bértábla miatt – a díjazásukat is. Ami már a bevezetése előtt megroggyant.

Az ígért előnyökért „cserébe” például megnövekedett a tanárok kötelező óraszáma: hetenként 22-26-ot kell abszolválni. A különbözetért nem jár túlórapénz, és csökkent a pótlékok száma. 

Szükséges hangsúlyozni: mindez az állam által fenntartott általános és középiskolákban, illetve az önkormányzati óvodákban dolgozó pedagógusokra vonatkozik, az összesnek mintegy kilencven százalékára. Nem tartoznak ide a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási egyesület, más személy vagy szervezet fenntartásában működő köznevelési intézményben dolgozó kollégáik. 2019 óta a szakképző intézmények – technikumok, szakiskolák – pedagógusai sem. Sőt az ott dolgozó tanárok – hiába van ilyen diplomájuk – hivatalosan nem is pedagógusok, hanem oktatók, ez a titulusuk. Pluszban már nem is közalkalmazottak. Mindezek miatt jogilag munkavállalók – e tekintetben a Munka törvénykönyve vonatkozik rájuk –, így valamennyivel védtelenebbek, de általában kicsit jobban keresnek közalkalmazott kollégáiknál. Persze nem annyit, mint amennyit a pedagógusi bértábláról való leválasztásukkor.

„Harminc százalékos emelésről volt szó – mondta lapunknak egy ilyen pedagógus. – Mindenkinek. Csakhogy kiemelt cél volt, hogy a pályakezdő kollégák nettó fizetése kétszázezer forint fölé emelkedjék – nagyon helyesen –, ám ehhez övékét akár 50-60 százalékkal kellett emelni, így az idősebb kollégáknak 10-15 százalékos növelés jutott.” És mesélt még valamit az egyetemi végzettségű „oktató”: „Tudnivaló, hogy a szakképző iskolába járó gyerekek a második és harmadik évben az egyik héten itt vannak, a másikon az úgynevezett képzőhelyen. Ehhez azonban az első tanév befejeztével szakmai alapvizsgát kell tenniük. Ha sikerül, a képzőhellyel – tehát ott, ahol a szakmájuk gyakorlati részével foglalkoznak – a szakképzési törvény szerint munkaszerződést kötnek, és hetente nettó 82 ezer forintot kapnak. Kétheti munkáért, mert a hónap másik felét az iskolában töltik. Ha ezt megszorzom kettővel: egy hónap alatt 164 000 forint. A múlt év végén is vizsgáztattam. Akkor a fizetésem nettó 234 ezer forint volt.

Arra gondoltam, hogy az a 15 éves gyerek, aki szemben ül velem, több mint kétharmadát megkeresi a következő tanévtől – tanulóként – annak, amennyiért én dolgozom, diplomásként.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.