A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és a Pénzügyminisztérium (PM) mindeközben nem tudja pontosan meghatározni, mennyi csempészett cigarettát foglalnak le és főleg azt nem, mennyit semmisítenek meg évente. Ráadásul a tavaly 213 milliárd forint jövedéki adóval elszámolni köteles dohányipari cégektől az őket ellenőrizni hivatott vámszervek tízmilliókat fogadnak el.
Három nap, két bukta
Május 20-án bukott le egy emberrablócsoport, amely 300 ezer forintos váltságdíjat követelt áldozata rokonaitól. Eddig nyolc bandatagot gyanúsít a Szabolcs-Szatmár megyei főügyész. Az emberrablók közül egyik a kisvárdai rendőrség zászlósa, kettő pedig főtörzsőrmestere. Az emberrablók szolid cigarettacsempész-hálózatot működtettek, s egyik szállítójuk átverte a fejüket. Kisvárda a Csapon keresztül Magyarországra érkező illegális ukrán cigaretta - elsősorban a British American Tobacco (BAT) által gyártott Priluki - egyik fő lerakóhelye. Információnk szerint a több beszállítóval is dolgozó, rendőr tagokkal is jól ellátott csempészbanda azért döntött az emberrablás mellett, mert megtorlás nélkül veszélyeztetve látta piaci részesedését. Az igazi pénz tehát az illegális cigarettakereskedelemben van, a "méltányos" - az okozott kárral vélhetően azonos - váltságdíj inkább jelzés volt; a rendőr-csempészek nem is gondoltak arra, hogy felnyomják őket.
Május 23-án vált publikussá, hogy a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (Rebisz) gödöllői alosztályának két munkatársa még tavaly novemberben lekapcsolta egy ukrán cigarettacsempész sofőrjét, akitől elvették 840 ezer forintját és a szállított 4000 karton cigaretta "egy részét". A Pest Megyei Főügyészség félévi nyomozás után sem hajlandó elárulni, mennyi cigarettát nyúltak le a rebiszesek, értékesítették-e, s hogy mi lett a sofőrnél maradt cigaretta sorsa. Pedig elég nagy szállítmányról - 40 ezer doboz cigiről - van szó, amelynek piaci értéke minimum 12 millió forint. Vajon miért nem derülhet ki, hogy rendőrségi kapcsolatokkal rendelkező cigarettacsempész-banda tagjait helyezték-e előzetesbe, vagy csak saját szakállukra dolgozó rebiszeseket?
Hol ennyi, hol annyi
De nem csak a Pest Megyei Főügyészségen hallgatnak. Ugyanezt teszi a VPOP és a PM is, gyakorlatilag nem is kommentálva a két esetet. Van is miért lapítaniuk, hiszen elképesztő a káosz a lefoglalt cigaretták nyilvántartásában. 2004 februárja óta hatszor kérdeztem meg a VPOP-t, mennyi cigarettát foglaltak le 2001-től, s hivatalos válaszaikban 2001-re vonatkozóan négy, 2002-re öt, 2003-ra hat, míg 2004-re két eltérő adatot kaptam. Az eltérés a 2001-es adatközlésben a legkirívóbb: 2005. június 24-én Sipos Jenő, a VPOP szóvivője 746 316, míg 2007. április 10-én Kiss Attilla 1 063 655 karton lefoglalásáról számolt be. Tíz hónap alatt 42,5 százalékkal növekedett a négy évvel korábban lefoglalt cigaretta mennyisége! Ha a VPOP 2007. áprilisi adatsorából indulunk ki, a 2001 és 2006 közötti hat évben 5,5 millió kartont, azaz 11,1 milliárd szál cigarettát foglaltak le, ami komoly tétel; 2005-ben Magyarországon 14,3 milliárd szálat értékesítettek legálisan.
De mi a vámosok által lefoglalt cigaretta sorsa? Érdeklődésemre 2005-ben Sipos Jenő a következőt válaszolta: "Az elmúlt öt évben megsemmisített cigaretta mennyiségéről összesített adatok nem állnak rendelkezésre, azonban elmondható az, hogy a különböző eljárások során lefoglalt és jogerősen elkobzott dohánygyártmányok minden esetben megsemmisítésre kerültek." A szóvivő elfelejtett arról beszámolni, hogy 2005-ben már országos szinten is gyűjtik az adatokat. Legalábbis 2007 áprilisában a VPOP arról tájékoztatott, hogy 2005-ben 15 alkalommal összesen 1,018 millió kartont, azaz 203,6 millió szálat, alkalmanként tehát átlag 13,6 milliót semmisítettek meg, míg 2006-ban 24 alkalommal csupán 161 millió szálat. Ha pontos adatgyűjtés lenne a VPOP-nél, visszamenőleg is simán kiszámolhatnák, melyik évben hány szálat semmisítettek meg. Ha pontos kimutatások volnának, azonnal képesek lennének az analitika elkészítésére: ennyit foglaltunk le, ennyit semmisítettünk meg, ennyi van még a raktárakban.
A cigaretták megsemmisítését a VPOP közlése szerint nagyteljesítményű darálókkal, égetéssel vagy szennyező anyaggal történő leöntéssel végzik. E tevékenységekre környezetvédelmi engedéllyel rendelkező cégek jogosultak. Ilyen például a VPOP szerint a debreceni Anita Tranzex Kft., a szegedi Elcometal Kft. vagy a Fővárosi Hulladékégető. Ez utóbbi cégnél többször is érdeklődtem, mennyi cigarettát semmisítettek meg a vámszervek megbízásából, de csak ezt a választ kaptam: "A hulladékhasznosító műbe beszállított és az itt megsemmisített cigaretta mennyiségéről kötött szerződésünk nem ad felhatalmazást részünkre ezen adatok közlésére." A cigarettamegsemmisítés mennyiségi és pénzügyi adatai titkosak tehát. A VPOP-nál arra hivatkoznak, hogy "a VPOP Jövedéki Igazgatósága kizárólag összesítve, valamennyi jövedéki termék megsemmisítési költsége tekintetében rendelkezik információval. Kizárólag a dohánygyártmányok (illetve szűkebben véve a cigaretták) megsemmisítési költségei nem állnak rendelkezésre."
Ez nagy baj, hiszen Magyarországon a cigaretták megsemmisítését részben vagy egészében azok a hazánkban működő multinacionális dohányipari cégek finanszírozzák a vámszervek helyett, amelyek jövedékiadó-befizetéseit ugyanezen vámszervek ellenőrzik. Jelentős összegről van szó, hiszen csak 2006-ban "dohányáruk jövedéki adója" címen a PM hivatalos közlése szerint 213 milliárd, míg a VPOP szintén hivatalos adatai szerint 216,98 milliárd forint folyt be a költségvetésbe; jóval több, mint amennyi a teljes magyar hadikiadás. (Vajon mi van a különbségként megjelenő 4 milliárd forinttal?) A Magyar Dohányipari Szövetség 2004 áprilisában jelentette be, hogy tagcégei beszállnak az állami cigarettamegsemmisítés finanszírozásába. A VPOP arra a kérdésre, nem korrupció-e önmagában, ha az adóellenőr pénzt fogad el az ellenőrzöttől, azt a választ adta: "A VPOP a Magyar Dohányipari Szövetséggel (a továbbiakban Szövetség), illetve tagvállalataival (a továbbiakban Cégek) megkötött együttműködési megállapodások alapján, a már jogerősen elkobzott és megsemmisítendő dohánygyártmányokat érintő megsemmisítések végrehajtásában működik együtt, oly módon, hogy az egyes Cégek, vagy a Szövetség finanszírozzák meg az eljárás költségeit. Anyagi támogatást a testület (vagyis a VPOP - F. P.) semmilyen címen nem kap és nem kapott, ezért korrupcióveszélyről ennek kapcsán nem is beszélhetünk."
Szemmel tartani
Van némi ellentmondás, hiszen a VPOP is elismeri, hogy a megsemmisítés költségeit a vámszervek helyett a dohányipar viseli. Ez egyértelműen anyagi támogatás, amelynek mértékét titkosították az érintettek. Az együttműködési szerződés megkötése óta a dohányipari cégek összesen 650 milliárd forint jövedéki adót és 240 milliárd forint áfát fizettek be, s információnk szerint egyetlen esetben sem állapított meg a VPOP szabálytalanságot, netán jogsértést. Eközben a dohányipari cégek az anyagi támogatáson túl szakmai segítséget is nyújtanak a vámosoknak, például a lefoglalt cigaretták eredetének megállapításához. Ehhez tényleg értenek, hiszen a Magyarországra csempészett cigaretta nagy részét ők maguk gyártják külföldi gyáraikban. De miért az önzetlen dohányipari segítség? Minden általuk gyártott, de megsemmisítendő cigarettán busás haszonra tesznek szert. Mondjuk az Ukrajnában gyártott Prilukit a BAT eladja az ottani csempészeknek, akik, ha nálunk lefoglalják tőlük az árut, visszaszaladnak Ukrajnába, és új szállítmányt vásárolnak. Eközben itthon a csempészárut megsemmisítik, s az nem zavarja a BAT hazai cigarettaértékesítését. Ez nagy üzlet - de csak akkor, ha tényleg megsemmisül a lefoglalt csempészáru.
Úgy tűnik, a dohányipar egyáltalán nem biztos abban, hogy a vámosok raktáraiban évekig porosodó csempészcigaretta-hegyek tényleg a szemétégetőkben végzik. Amíg a vámosok a saját költségükön semmisítették meg a csempészett cigarettát, kifejezetten ráfizetéses volt számukra a csempészek lefülelése, hiszen az eljárás, a tárolás és a megsemmisítés is a területi vámszervek pénzét emésztette, miután címzett költségvetési pénzt e célra sosem kaptak. 2001-ben például néhány nagy szállítmány lefülelése miatt 1,1 milliárd szál volt a fogás, aminek a megsemmisítését évekig nyögték. 2002-ben már csak 534 millió szálat, 2003-ban pedig 561 millió szálat foglaltak le. Aztán jött a dohányipar, és 2004-ben már 906 millió, 2005-ben 1,4 milliárd, 2006-ban pedig 1,1 milliárd szálat kapcsoltak le - ha hiszünk a legutolsó adatközlésüknek.
A dohánygyárak még így sem lehetnek biztosak a dolgukban, hiszen a cigarettamegsemmisítés ellenőrzése igen nehéz. Egy akció keretében átlag 10 millió szálat dolgoznak fel a szemétégetők, ami 50 ezer kartonnak felel meg. De tényleg minden karton cigaretta megsemmisül a zúzással vagy a leöntéssel? A vámosok - legalábbis információnk szerint - még egyetlen, bandába beépült rendőrt vagy vámost sem füleltek le az évek során. Úgy látszik, ahhoz az kell, hogy a csempészek magukat is bemártva feldobják a hatósági embereket a hatóságoknál.
A szerző újságíró, a Füstirtók Alapítvány elnöke
