Egy újkígyósi konfliktus nyomában

Ilyen a boksz

Belpol

Közfeladatot ellátó személlyel szembeni erőszak miatt a Békéscsabai Járásbíróság egyéves, de két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt egy apró asszonyt, amiért az megütötte unokája testnevelő tanárát. A történteknek legalább két olvasata van.

„A Békéscsabai Rendőrkapitányság hétfőn őrizetbe vett egy újkígyósi nőt. Az 55 éves asszony és rokonai fenyegettek, szidalmaztak egy testnevelő tanárt Újkígyóson. A nő egyszer meg is ütötte a pedagógust. A tanár nem esett el, nem sérült meg. A rendőrség a nőt közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntett elkövetésével gyanúsítja” – közölte 2018. szeptember 11-én egy előző napi bűncselekmény gyanújáról a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, amely aztán vádemelési javaslattal továbbította az ügyet.

A Békéscsabai Járási Ügyészség tavaly decemberben emelt vádat Faragó Klára ellen; a sajtóközlemény arra is emlékeztetett, hogy 1-től 5 évig büntethető, akit közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt marasztalnak el. Az ügyészség a korábbi kisebb súlyú bűncselekmény miatt büntetett előéletű vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabására tett indítványt, valamint arra, hogy a bíróság tiltsa el a közügyek gyakorlásától. Az ügy 2019 áprilisától több felvonásban a Békéscsabai Járásbíróság előtt folytatódott.

 

Első olvasat

Az újkígyósi Wenckheim-parkban, a helyi általános iskola tőszomszédságában található műfüves kispályán testnevelésórát tartott két tanár tavaly szeptemberben. Egyikük, Szabó Zoltán a hetedikes fiúkkal készülődött a bemelegítéshez, amikor Faragó Kristófot fegyelmezetlensége miatt megbüntette. Harminc guggolást kellett végeznie. Mindezt meglátta a fiú egyik rokona, aki azonnal szólt a fiú nagyszüleinek és anyjának, akik tíz perc múlva megjelentek a helyszínen. Hangos és nehezen minősíthető szitkozódások közepette közelítettek a palánkkal és védőhálóval körbevett műfüves pályához, ahová azonban nem léptek be. Szó szót követett, majd a palánkon és a védőhálón keresztül a nagymama, Faragó Klára gyengén, sérülést nem okozva megütötte a testnevelő tanárt. Ezt követően elmentek a helyszínről, de a későbbi tanúk egy része szerint riadalmat és félelmet keltettek viselkedésükkel. Az éppen zajló két tornaóra idő előtt véget ért. A békéscsabai ügyészség vádirata is megegyezik ezzel a leírással.

Az általános iskola igazgatójával, Kunstár Anna Máriával előbb Korcsog László, az inzultust nem elszenvedő, de a helyszínen tartózkodó testnevelő tanár, majd maga a sértett, Szabó Zoltán közölte, mi történt. Ezt feljelentés követte. Az eset után több mint hat órával Faragóék Újkígyós szélén található házánál megjelent két rendőrautó. A Békéscsabai Rendőrkapitányság munkatársai gyanúsítottként előállították és őrizetbe vették az alig 150 centis és 45 kilós Faragó Klárát, aki egy napot a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság fogdájában töltött. Máig nem világos, hogy erre a demonstratív kivonulásra és a kényszerintézkedésre miért volt szükség.

 

Második olvasat

Faragó Sándor, a nagyapa és egyben Kristóf gyámja egy lassan hét évvel ezelőtti történetet idéz fel először, amikor unokája első osztályos volt. Az egyik iskolai napon egy vasból készült kézilabdakapu a kisfiú ujjára esett. Bedagadt és belilult az ujja, Kristóf sírt, de a tanárok sem az orvoshoz nem küldték el, sem az anyjának és a gyámjainak nem szóltak. Amikor délután nagyszülei a fiúért mentek, látták, mekkora a baj; azonnal a békéscsabai kórház sürgősségi osztályára siettek, ahol törést és 8 napon túl gyógyuló sérülést állapítottak meg. Faragó Sándor azt mondta, akkor azért nem csináltak ügyet a történtekből, mert cigány emberként az együttműködési szándékukat akarták megmutatni, nem akartak rögtön első osztályban vitát és viszályt. A nagyapa szerint unokája eredményei, szorgalma, megítélése és hozzáállása az évek folyamán fokozatosan romlott, nem függetlenül attól, hogyan kezelték őt az iskolában. Az osztálya legjobb tanulói között kezdő Kristófot egy szülői értekezleten az egyik tanító megdicsérte, kiemelve, hogy milyen jó esze van. Úgy véli, innentől lassacskán minden megváltozott. Az iskolai konfliktusok miatt, ha benne volt ő is, többször csak Kristóf kapott büntetést. Hiába jelentkezett, nem szólították fel az órán, nem di­csér­ték meg, ami keserűvé tette Kristófot. Ezért sok esetben előre bemondta a jó választ, amit idővel több tanár is zokon vett. A gyerek tanulmányi eredményei fokozatosan leromlottak, és pszichológushoz kellett vinni.

A különben izmos testalkatú Kristófnak asztmatikus problémái miatt felmentése van a hosszabb távú futás és az úszás alól. Amikor osztályával a közeli tótkomlósi uszodába mentek testnevelés­órán, a fiú hosszú ideig ült egy széken, míg társai a medencében úszni tanultak. Amikor a lábai el­gémberedtek, felállt, ki akart nyújtózni. Ezért tanára 300 (!) guggolásra büntette úgy, hogy háttal volt a medencében lévő osztálytársainak és szemben egy üres fallal. „Mi volt ez, ha nem a gyerek teljes megalázása?” – kérdi Faragó Sándor.

2018. szeptember 10-én büntetésből újból guggolnia kellett Kristófnak. A fiú nem tornafelszerelésben vett részt az órán, mert eldugták előle az öltöző kulcsát. („Tudja, sokakban él az a kép, hogy a cigány az lop” – mondja a nagypapa.) A tornasorba felállt 7. osztály fiúi közül a jelentés közben valaki odaszólt Kristófnak, aki erre önkénytelenül a hang irányába nézett, ezt észrevette a tornatanár és büntetett. A tűző napon, mindenki előtt 30-at kellett guggolnia.

Az egyik rokon értesítése után tíz perc múlva odaérkező nagyszülők és az anya valóban kiabáltak, s azt is elismerik, hogy ezek között voltak trágárságok is. Faragó Klára emiatt a bíróság előtt tett vallomásában bocsánatot kért. Azt viszont a leghatározottabban tagadta, hogy ütött volna. „Azt sem tudtam és máig sem tudom, ki a tornatanár. Akkor hogyan ütöttem volna meg?” – kérdezte a vádlott, a négy osztállyal és 28 500 forintos jövedelemmel, pszichés, demenciás problémákkal rendelkező alacsony, végtelenül sovány öregasszony. Ugyanezt erősítették meg az asszony tanúként kihallgatott rokonai is.

 

Szavak

A bíróságnak a vádlott és a tanúk vallomása, a becsatolt iratok és egy térfigyelő kamera felvétele adhattak támpontot a történtek tisztázásához és az ítélet meghozatalához. A köztéri kamera az újkígyósi Wenckheim-park közepén áll, és „belátja” a műfüves pálya nagy részét – az inzultus helyszínét azonban nem, mert az egy fa takarásában van. A két testnevelő tanár egybehangzóan állította, s ez később perdöntőnek bizonyult, hogy Faragó Klára, ha gyengén és semmilyen sérülést sem okozva is, de ütött. Abban már jócskán eltért a sértett és a koronatanú tornatanár véleménye, hogy ez mekkora félelmet keltett bennük és a diákokban. Mégis irányadó lehet, hogy a konfliktus nyomán egyik testnevelő tanár sem hívta ki azonnal a rendőrséget, hanem előbb egymás után az igazgatónőhöz mentek, és őt tájékoztatták a történtekről – ezt követően tette meg a feljelentést az iskola vezetője. A békéscsabai rendőrök a történtek után hat és fél órával érkeztek ki Faragóék házához, ahol elsőre a család nem is tudta mire vélni, miért mentek ki hozzájuk. Annál nagyobb volt a meglepetésük, hogy a szokása szerint a székén bóbiskoló idős asszonyt őrizetbe vették és bevitték a békéscsabai rendőrségi fogdára. Ahogy a két rendőrautó, úgy ez a hír is futótűzként száguldott végig a kisvároson.

A bíróságnak kevés kételye volt a történtekkel kapcsolatban, a vádirati tényállást fogadta el. Szavahihetőnek mondta a két fiatal testnevelőt és elfogultnak a vádlott tanúként meghallgatott rokonait. S bár a kamerafelvételen semmi sem látszik, közvetett bizonyítékok alapján bizonyítottnak látta a járásbíróság, hogy az ütés megtörtént. Fel sem merült, hogy az alacsony, törékeny asszony a több mint egy méter magas palánk és a háló ellenére ezt hogyan tehette. „Az ütés a hálón keresztül megtörténhetett” – mondta ki a bíróság.

Az ítélet indoklása ellentmondásosnak tartotta a vádlott vallomását abban is, hogy ha nem ismerte fel a tornatanárt, akkor valójában kivel kiabált. Másrészt hozzátette, hogy konfliktusokat nem így kell „elintézni”. Ez igaz, ismerik el Faragóék, de ők azt mondják, bennük hét év sérelmei és megaláztatásai szakadtak fel ekkor. Kristóf és a család sérelmeiből az iskolavezetés nem ismer el semmit, szerintük a fiú asztmájáról szóló orvosi igazolásokat is késve kapták meg.

A két testnevelő „vallomása erősítette egymást”, mondta ki a békéscsabai bíróság. A gyenge ütés tekintetében valóban; de a két férfi eltérően ítélte meg, hogy a Faragó család fellépése keltett-e vagy sem félelmet és riadalmat. A bírói érvelés szerint egyébként ugyan a gyenge ütést több tanú nem látta, de az „attól még megtörténhetett”. A Békéscsabai Járásbíróság számára a legerősebb érv az volt, hogy a tornatanár következetesen fenntartotta azon vallomását, hogy őt a kiabálással tarkított számonkéréssel és a gyenge ütéssel inzultus érte.

A bíróság a büntetés kiszabásakor a büntető törvénykönyv változásáról beszélt: eszerint az ilyen bűncselekmények esetében elegendő az erőszakos fellépés sérülés okozása nélkül is ahhoz, hogy a korábbi pénzbüntetéssel szemben felfüggesztett szabadságvesztés legyen az ítélet. Így kapott első fokon Faragó Klára 1 éves szabadságvesztést 2 évre felfüggesztve.

Faragó Sándor az elsőfokú ítélet után ezt mondta a Narancsnak: a bírósági indoklásnak az a része, hogy a két tornatanár vallomásával szemben elfogultnak mondta ki a neje mellett tanúskodókét, bennük azt erősíti, hogy a cigány ember szava nem ér annyit. Emellett hiányolta, hogy a bíróság nem volt kíváncsi a 2018. szeptember 10-én az újkígyósi Wenckheim-parkban történtek egészére. Ha ugyanis ez tényleg érdekelte volna, akkor, szülői engedéllyel, meghallgatott volna több, a Kristóf osztályába járó tanulót, és néhányat a másik csoportból.

A nagypapának az fáj a legjobban, hogy unokája hosszú évekre visszamenő megaláztatása iránt, ha nem is e per keretei között, senki nem mutatott érdeklődést. A tavaly szeptemberi konfliktus után, megóvandó a gyereket a további sérelmektől, kivették az iskolai közösségből. Azóta magántanuló.

Neked ajánljuk