Ítélet Strasbourgból: embertelen volt egy család fogva tartása a tranzitzónában

  • narancs.hu
  • 2021. március 2.

Belpol

Egy öttagú család ügyében mondta ki a bíróság, hogy jogellenesen tartották fogva őket. 

Kimondta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy jogellenesen tartottak fogva a röszkei tranzitzónában egy öttagú családot - közölte a Magyar Helsinki Bizottság, amely a család jogi képviseletét látta el Strasbourgban.

Mint írják, a komoly egészségügyi problémákkal küzdő és súlyosan traumatizált család - az Iránból menekülő R.R., állapotos afgán felesége és három kisgyermekük - 2017 áprilisában léphetett be a röszkei tranzitzónába, ott adhatták csak be menedékkérelmüket, és az eljárást is ott kellett lefolytatni, mert akkoriban változtak a szabályok. 

Az asszonyt eredeti hazájában kegyetlenül üldözték, súlyos traumák érték, amelyet követően először Iránban talált biztonságra, de a férjét később itt fenyegető veszélyek miatt Iránból is tovább kellett menekülniük kisgyermekeikkel együtt. 

Az akkor bevezetett szabályok értelmében a menedékkérő családot a teljes menekültügyi eljárás idejére, időkorlát nélkül a tranzitzónába zárták, egyéni helyzetüktől és attól függetlenül, hogy az számukra embertelen, megalázó bánásmódot jelentett. Ráadásul a hazai szabályok azt is megakadályozták, hogy a ténylegesen megvalósuló fogvatartás és az elhelyezési körülmények ellen hatékony jogorvoslatot keressenek a magyar bíróságoknál.

A család esetében tovább súlyosbította a helyzetet, hogy bár a Magyar Helsinki Bizottság kérelme nyomán a strasbourgi bíróság ideiglenes intézkedésként arra szólította fel a kormányt, hogy a kérelmezőknek helyzetünknek megfelelő elhelyezést biztosítsanak, ez nem történt meg, maradniuk kellett a tranzitzónában. Emellett a férfinak hónapokon át nem adtak enni, ez is csak a strasbourgi bíróság újabb döntése nyomán történt meg. 

A család csak 3 hónap és 26 nap után szabadult a röszkei tranzitzóna konténerbörtönéből, mikor a magyar menekültügyi hatóság döntést hozott arról, hogy a családot hazájukban fenyegető veszélyek miatt védelemre szorulnak.  

A család ezután fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az EJEB-hez, hogy állapítsa meg, a röszkei tranzitzónában hónapokon át tartó elhelyezésük fogvatartásnak, mégpedig jogellenes fogvatartásnak minősül, a hazai szabályok ugyanis nem teszik lehetővé a hatékony bírósági jogorvoslatot.

A strasbourgi bíróság ma kimondta, hogy az iráni-afgán család röszkei tranzitzónában történő közel 4 hónapig tartó elhelyezése

jogellenes fogvatartásnak minősül, amelyre embertelen, megalázó körülmények között került sor, megfelelő döntés és hatékony jogorvoslat biztosítása nélkül. 

A közleményben hozzáteszik, az ítélet megfelel az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének is, a luxembourgi bíróság ugyanis tavalyi ítéletében már kimondta, hogy fogvatartásnak minősül és az uniós jogba ütközik az R.R.-ék helyzetével egyezően, a menekültügyi eljárás teljes idejére elrendelt tranzitzónai elhelyezés. Az uniós bíróság értelmezése szerint a tranzitzónában legfeljebb négy hétig lehet őrizetben tartani menedékkérőket, ezt követően biztosítani kell az országba való belépésüket és megfelelő elhelyezésüket Magyarország területén. Menedékkérők őrizetben tartására pedig ezen túl, az ország területén lévő fogdákban is kizárólag indokolt esetben, bírósági felhatalmazás esetén kerülhet sor.

Az uniós bírósági döntést követően bezárták a tranzitzónákat, így a jogellenes fogvatartás véget ért, de addig is sok száz, a mostanihoz hasonló jogellenes fogvatartás történt. 

"A strasbourgi bíróság mai döntésével pedig megnyílik az út, hogy azok a jogellenesen sanyargatott emberek, akiket korlátlan időre fémkonténerekbe zárt a magyar állam, végre igazságot kapjanak" – mondta Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, a kérelmezők jogi képviselője. 

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.