Ítélet Strasbourgból: embertelen volt egy család fogva tartása a tranzitzónában

  • narancs.hu
  • 2021. március 2.

Belpol

Egy öttagú család ügyében mondta ki a bíróság, hogy jogellenesen tartották fogva őket. 

Kimondta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy jogellenesen tartottak fogva a röszkei tranzitzónában egy öttagú családot - közölte a Magyar Helsinki Bizottság, amely a család jogi képviseletét látta el Strasbourgban.

Mint írják, a komoly egészségügyi problémákkal küzdő és súlyosan traumatizált család - az Iránból menekülő R.R., állapotos afgán felesége és három kisgyermekük - 2017 áprilisában léphetett be a röszkei tranzitzónába, ott adhatták csak be menedékkérelmüket, és az eljárást is ott kellett lefolytatni, mert akkoriban változtak a szabályok. 

Az asszonyt eredeti hazájában kegyetlenül üldözték, súlyos traumák érték, amelyet követően először Iránban talált biztonságra, de a férjét később itt fenyegető veszélyek miatt Iránból is tovább kellett menekülniük kisgyermekeikkel együtt. 

Az akkor bevezetett szabályok értelmében a menedékkérő családot a teljes menekültügyi eljárás idejére, időkorlát nélkül a tranzitzónába zárták, egyéni helyzetüktől és attól függetlenül, hogy az számukra embertelen, megalázó bánásmódot jelentett. Ráadásul a hazai szabályok azt is megakadályozták, hogy a ténylegesen megvalósuló fogvatartás és az elhelyezési körülmények ellen hatékony jogorvoslatot keressenek a magyar bíróságoknál.

A család esetében tovább súlyosbította a helyzetet, hogy bár a Magyar Helsinki Bizottság kérelme nyomán a strasbourgi bíróság ideiglenes intézkedésként arra szólította fel a kormányt, hogy a kérelmezőknek helyzetünknek megfelelő elhelyezést biztosítsanak, ez nem történt meg, maradniuk kellett a tranzitzónában. Emellett a férfinak hónapokon át nem adtak enni, ez is csak a strasbourgi bíróság újabb döntése nyomán történt meg. 

A család csak 3 hónap és 26 nap után szabadult a röszkei tranzitzóna konténerbörtönéből, mikor a magyar menekültügyi hatóság döntést hozott arról, hogy a családot hazájukban fenyegető veszélyek miatt védelemre szorulnak.  

A család ezután fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az EJEB-hez, hogy állapítsa meg, a röszkei tranzitzónában hónapokon át tartó elhelyezésük fogvatartásnak, mégpedig jogellenes fogvatartásnak minősül, a hazai szabályok ugyanis nem teszik lehetővé a hatékony bírósági jogorvoslatot.

A strasbourgi bíróság ma kimondta, hogy az iráni-afgán család röszkei tranzitzónában történő közel 4 hónapig tartó elhelyezése

jogellenes fogvatartásnak minősül, amelyre embertelen, megalázó körülmények között került sor, megfelelő döntés és hatékony jogorvoslat biztosítása nélkül. 

A közleményben hozzáteszik, az ítélet megfelel az Európai Unió Bírósága jogértelmezésének is, a luxembourgi bíróság ugyanis tavalyi ítéletében már kimondta, hogy fogvatartásnak minősül és az uniós jogba ütközik az R.R.-ék helyzetével egyezően, a menekültügyi eljárás teljes idejére elrendelt tranzitzónai elhelyezés. Az uniós bíróság értelmezése szerint a tranzitzónában legfeljebb négy hétig lehet őrizetben tartani menedékkérőket, ezt követően biztosítani kell az országba való belépésüket és megfelelő elhelyezésüket Magyarország területén. Menedékkérők őrizetben tartására pedig ezen túl, az ország területén lévő fogdákban is kizárólag indokolt esetben, bírósági felhatalmazás esetén kerülhet sor.

Az uniós bírósági döntést követően bezárták a tranzitzónákat, így a jogellenes fogvatartás véget ért, de addig is sok száz, a mostanihoz hasonló jogellenes fogvatartás történt. 

"A strasbourgi bíróság mai döntésével pedig megnyílik az út, hogy azok a jogellenesen sanyargatott emberek, akiket korlátlan időre fémkonténerekbe zárt a magyar állam, végre igazságot kapjanak" – mondta Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, a kérelmezők jogi képviselője. 

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.