Ügyészség: A csengeri örökösnő később visszavonta a Kósára terhelő vallomást

  • narancs.hu
  • 2021. március 2.

Belpol

Egyéb bűncselekményekre vonatkozó adatot nem tárt fel a nyomozás - közölték. 

Közleményt adott ki kedden a Legfőbb Ügyészség az úgynevezett "csengeri örökösnő" ügyében. 

Mint ismert, P. Mária (korábban Sz. Gáborné) 2013 és 2018 között több embertől is csalt ki pénzt egy állítólagos 1300 milliárd forintos külföldi örökségre hivatkozva. 2013-ban Kósa Lajost is megkereste, akitől befektetési tanácsokat kért, a politikus többször is találkozott vele, és egy közjegyző előtti megállapodást is aláírtak. Kósa közreműködött volna a vagyon sorsának rendezésében, amiért cserébe a nő anyagi hasznot ígért.

Február közepén a Blikk arról írt, hogy Kósa a nővel aláírt egy olyan gyanús ajándékozási szerződést is, amely alapján Kósáé lett volna az egyik legnagyobb francia pénzintézet, a Credit Industrial et Commercial Bank 24,09 százaléka, mert a nő elhitette vele, hogy 99 százalékos részesedése van a bankban.

Néhány napja az LMP-s Csárdi Antal pedig egy nyomozati anyag alapján arról beszélt, hogy a nő 68 millió forintot továbbított Kósának, aki a nőt kérte meg, hogy "egy uniós projekt kapcsán járó pénzösszeget" az ő számlájára utalhassanak, mondván a politikus nem kérheti a sajátjára. Csárdi arról is beszélt, hogy az ügyészség nem akarja kihallgatni Kósát. 

A fideszes politikus tagadja, hogy bármit elfogadott volna a nőtől, az ügyészség pedig a közleményében most visszautasítja azokat a feltételezéseket, hogy törvénysértően vagy szakszerűtlenül járt volna el az ügyben. 

Mint írják, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozást, a nyomozás során a történeti tényállás egészét vizsgálták.

"Mivel arra derült fény, hogy a terhelt nő az örökség meglétével kapcsolatban Kósa Lajost is megtévesztette, őt - egyes közéleti szereplők állításával szemben - a nyomozás során tanúként kihallgatták. Mivel azonban kára nem keletkezett, így az ügyben nem szerepel sértettként" - írják, hozzátéve, hogy 

"a nyomozó hatóság az eljárásban hivatalból vizsgálta az egyéb bűncselekmények esetleges megvalósulását is, azonban a nyomozás ezekre vonatkozó adatot nem tárt fel".

A nyomozást befejezték, a Mátészalkai Járási Ügyészség pedig már benyújtotta a vádiratot a Mátészalkai Járásbírósághoz, az ügyészség közlése szerint ez tartalmazza "az egyes közéleti szereplők által megjelölt cég kapcsán az átutalás körülményeit és annak a pénznek a sorsát is, amely a csengeri örökösnő bankszámlájára érkezett. Mindez teljességgel beleillik a vád tárgyát képező csalássorozatba."

Az ügyészség arról is ír, hogy a nő később visszavonta azt a vallomását, amelyben a Csárdi által is említett tranzakciókról beszélt: "A csengeri örökösnő későbbi vallomásaiban, így a saját kezűleg írt vallomásaiban maga is cáfolta azt, hogy az ügyben felmerült kft-től kapott pénzt más személynek vagy más személy megbízottjának adta tovább és csupán ezen személy kérésére ismerte el utólag a tartozást.

A nyomozás egyéb bizonyítékai is cáfolták a terhelt nő saját maga által is visszavont nyilatkozatait. A nő arra hivatkozott, hogy ezeket a valótlan állításokat külső befolyásra tette."

Az ügy bírósági szakaszban van, kedd reggel lett volna egy tárgyalás, ám ez a Telex beszámolója szerint ez "a Mátészalkai Járásbíróság működésével kapcsolatos ok miatt" elmaradt. 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.