„A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház orvosainak és ápolóinak döntő többsége már aláírta az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Az új jogviszony kapcsán kizárólag az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon döntöttek másként a kollégák: az ott dolgozó 28 orvos közül 5 orvos és két rezidens távozik, az 54 szakdolgozóból pedig 17-en döntöttek a távozás mellett. Az ellátás zavartalansága intézményen belüli átcsoportosításokkal biztosított. A részleg vezetését az eddigi osztályvezető-helyettes főorvos vette át, az ápolásszakmai irányítást pedig a korábbi helyettes főnővér végzi. Az üres álláshelyek betöltése folyamatos" - ezt a kórház írta a Népszava kérdésére. Az intézmény 17 ápolója hétfőn jelentette be, hogy feláll és nem írja alá az új szerződést.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, március elseje éjfélig kaptak haladékot az egészségügyi dolgozók, hogy aláírják azt a szerződést, amellyel maradhatnak a közellátásban, feltéve, ha akarnak.
A törvény lényege, hogy március 1-jével megszűnik az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti státusza, és átlépnek a szolgálati jogviszonyba – már aki aláírja a szerződését. Az orvosok nagy része jelentős béremeléshez jut ám a szakdolgozók (ápolók, gyógytornászok, szülésznők, műtőssegédek stb.), akik az egészségügy 75-80 százalékát teszik ki, nem kapnak semmit.
Nem a Szent Imre Kórház az egyetlen intézmény, ahol bizonyos ellátások veszélybe kerülnek, az abai szakrendelőt például március 1-vel be kell zárni. Korábban megírtuk: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetnek is ellátásokat kell lemondania , miután az egészségügyi szolgálati jogviszony március 1-i hatályba lépésével összesen három orvos maradt az osztályon. Ezt Dobosi Zsolt, a kórház orvosigazgatója írta meg a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK), a levelet Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő osztotta meg a Facebookon. A levél szerint a kórház II. Belgyógyászati Osztályán az orvosoknak csak mindössze a 20 százaléka, vagyis három fő írja alá az egészségügyi szoglálati jogviszonyt, "így a II. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály működésképtelenné vált/válik".
Szintén Kunetz Zsombor osztotta meg Facebook-oldalán azt az üzenetet, miszerint
a tatabányai Szent Borbála Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán március 1-jén éjjel nem volt éjszakai műszak.
Ahogy Kunetz írja: "A tatabányai Szent Borbála Kórházban is iszonyatos a káosz. Felmondott az összes közalkalmazott orvos munkavállaló a sürgősségi osztályon, többen távoztak a radiológiáról, többek között az osztályvezető, a kardiológián az osztályvezető főorvoson kívül két rezidens maradt, gond van a nefrológián is alig maradt orvos, a pszichiátrián a nővérek távoztak. Ez egy megyei kórház, így most működésképtelenné vált."
A Napi.hu pedig azt írja: a Szegedi Tudományegyetem SZAKK Sebészeti Klinika, Urológiai Klinika, Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály, Idegsebészeti Klinika, Pszichiátriai Klinika, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet és Arc-, Állcsont-és Szájsebészeti Klinika egészségügyi dolgozói már február 26-án jelezték az egyetem vezetésének, hogy elfogadhatatlannak tartják az ajánlott szerződéses feltételeket, többek között az ügyeleti időre csökkentett bért, a pótlékok elvételét és az egyeztetés ellehetetlenítését. Mivel kérdéseikre érdemi választ nem kaptak, megállapodást nem kötött velük az egyetem, így többen nem kötötték meg a szerződést. Az orvosok többsége aláírt ugyan, hogy a betegellátás folyamatossága biztosítva legyen, de a szerződést egy ún. záradékot jelentő nyilatkozattal látták el, mely szerint, ha "2021. május 31-ig a Klinikai Központ és az Egyetem vezetése nem teljesíti az elvárt feltételeket, akkora kollektíva él a munkaviszony felmondásának lehetőségével", írja a lap.
Jenei Zoltán, országos kórház-főigazgató azonban optimistán tekint a jövőbe. Egy keddi budapesti sajtótájékoztatón közölte, hogy
"az egészségügyben dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését a hétfő esti adatok szerint".
Jenei ezt óriási eredménynek nevezte.
Hozzátette, hogy több mint 110 ezren dolgoznak az állami egészségügyi rendszerben, ennek a csoportnak a nagy része elfogadta az új szerződését. Az arány akár még 96 százalékig is felmehet.
Egy gyors fejszámolással máris megvan az eredmény: ha a 110 ezer egészségügyi dolgozónak csak 5 százaléka nem írta alá az új szerződést, akkor 5500-an hiányoznak a rendszerből.
