Itt az új rend, máris katonai feszültség körvonalazódik a szerb határon

Belpol

Szerbia a hadsereg bevetésével is megakadályozná, hogy a toloncegyezményt megkerülve küldjünk vissza menedékkérőket. Print kiadásunk nagy cikket hoz a 15-e utáni helyzetről. Részletek.

A magyar intézkedések hatására 2-3 napról 5-10 napra nőhet az az időtartam, amelyet a menekülők Szerbiában töltenek – közölte Aleksandar Vučić kormányfő. Hacsak az embercsempészek és a szerb kormány nem fordítják Horvátország felé a menedékkérőket, napokon belül több tízezres tömeg torlódhat fel a röszkei és tompai átkelési pontokon. (…) Kedd éjszaka az látszott, hogy a szerb rendőrök meglehetősen sikertelenül próbálják visszairányítani a várakozókat valamelyik fedett befogadóállomásra, a csepergő esőben máris több száz ember aludt a szabad ég alatt.

A lassú beengedés, a gyors eljárás utáni – esetleg mindenféle eljárás nélküli – visszatoloncolás miatt a határ előtt várakozó tömegek idővel egyre elégedetlenebbek lesznek. Nem kizárt, hogy tömegesen rontanak a kerítésnek, vagy a calais-i jelenetekhez hasonlóan a még közlekedő vonatra próbálnak majd felkapaszkodni Kelebiánál. A legaggasztóbb fejlemény mégis a szerb munkaügyi államtitkár nyilatkozata, amely szerint Szerbia akár a hadsereg bevetésével is megakadályozná, hogy Magyarország a toloncegyezményt megkerülve küldjön vissza hozzájuk menedékkérőket.

A hadsereg mozgósítására készül a magyar kormány is, igaz, fideszes és KDNP-s képviselők erre vonatkozó előterjesztését nem sikerült szeptember 15-ig megszavazni, mivel nem jött össze a négyötödös többség a házszabálytól való eltéréshez. A jogszabályt így szeptember utolsó hetében fogadhatja el a parlament (a módosítani kívánt törvények kétharmadosak, de a Jobbik minden jel szerint igennel szavaz). Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a honvédség közreműködhetne „az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában”. Kormánypárti megszólalók szerint a katonák a rendőrség irányításával csak közreműködnének a rendőrök határvédelmi feladataiban, ugyanakkor több rendészeti szakértő aggályosnak tartja a tömegkezelésre nem kiképzett honvédek fegyverhasználati joggal történő bevetését. Ráadásul a rendőrség határrendészeti igazgatóságához a minap neveztek ki 860 próbaidős rendőrt, tehát a feladatokat elvileg irányító rendőrök között a szokásosnál több lesz az újonc.

A kormány egyébiránt annyira belelovalta magát a szükségállapot-retorikába, hogy még az ezt megalapozó (többek véleménye szerint alkotmányellenes) törvény elfogadása előtt leküldött 4300 katonát a határhoz. A kerítés építésében és annak felügyeletében persze a hatályos törvények szerint is részt vehetnének, de több felvételen is látszik, hogy semmi ilyesmit nem csinálnak, például a röszkei vasúti átjáró ideiglenes élőerős eltorlaszolásánál is ott álltak a fegyveres katonák. Simicskó miniszter meglehetősen átlátszó érveléssel úgy magyarázta a dolgot, hogy ez nem határvédelem, hanem a Határozott Fellépés 2015 nevű hadgyakorlat része, de azóta már névtelen honvédségi források is elismerték, hogy a katonák grasszálásának elsődleges célja az erődemonstráció.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.