Itt az új rend, máris katonai feszültség körvonalazódik a szerb határon

Belpol

Szerbia a hadsereg bevetésével is megakadályozná, hogy a toloncegyezményt megkerülve küldjünk vissza menedékkérőket. Print kiadásunk nagy cikket hoz a 15-e utáni helyzetről. Részletek.

A magyar intézkedések hatására 2-3 napról 5-10 napra nőhet az az időtartam, amelyet a menekülők Szerbiában töltenek – közölte Aleksandar Vučić kormányfő. Hacsak az embercsempészek és a szerb kormány nem fordítják Horvátország felé a menedékkérőket, napokon belül több tízezres tömeg torlódhat fel a röszkei és tompai átkelési pontokon. (…) Kedd éjszaka az látszott, hogy a szerb rendőrök meglehetősen sikertelenül próbálják visszairányítani a várakozókat valamelyik fedett befogadóállomásra, a csepergő esőben máris több száz ember aludt a szabad ég alatt.

A lassú beengedés, a gyors eljárás utáni – esetleg mindenféle eljárás nélküli – visszatoloncolás miatt a határ előtt várakozó tömegek idővel egyre elégedetlenebbek lesznek. Nem kizárt, hogy tömegesen rontanak a kerítésnek, vagy a calais-i jelenetekhez hasonlóan a még közlekedő vonatra próbálnak majd felkapaszkodni Kelebiánál. A legaggasztóbb fejlemény mégis a szerb munkaügyi államtitkár nyilatkozata, amely szerint Szerbia akár a hadsereg bevetésével is megakadályozná, hogy Magyarország a toloncegyezményt megkerülve küldjön vissza hozzájuk menedékkérőket.

A hadsereg mozgósítására készül a magyar kormány is, igaz, fideszes és KDNP-s képviselők erre vonatkozó előterjesztését nem sikerült szeptember 15-ig megszavazni, mivel nem jött össze a négyötödös többség a házszabálytól való eltéréshez. A jogszabályt így szeptember utolsó hetében fogadhatja el a parlament (a módosítani kívánt törvények kétharmadosak, de a Jobbik minden jel szerint igennel szavaz). Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a honvédség közreműködhetne „az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában”. Kormánypárti megszólalók szerint a katonák a rendőrség irányításával csak közreműködnének a rendőrök határvédelmi feladataiban, ugyanakkor több rendészeti szakértő aggályosnak tartja a tömegkezelésre nem kiképzett honvédek fegyverhasználati joggal történő bevetését. Ráadásul a rendőrség határrendészeti igazgatóságához a minap neveztek ki 860 próbaidős rendőrt, tehát a feladatokat elvileg irányító rendőrök között a szokásosnál több lesz az újonc.

A kormány egyébiránt annyira belelovalta magát a szükségállapot-retorikába, hogy még az ezt megalapozó (többek véleménye szerint alkotmányellenes) törvény elfogadása előtt leküldött 4300 katonát a határhoz. A kerítés építésében és annak felügyeletében persze a hatályos törvények szerint is részt vehetnének, de több felvételen is látszik, hogy semmi ilyesmit nem csinálnak, például a röszkei vasúti átjáró ideiglenes élőerős eltorlaszolásánál is ott álltak a fegyveres katonák. Simicskó miniszter meglehetősen átlátszó érveléssel úgy magyarázta a dolgot, hogy ez nem határvédelem, hanem a Határozott Fellépés 2015 nevű hadgyakorlat része, de azóta már névtelen honvédségi források is elismerték, hogy a katonák grasszálásának elsődleges célja az erődemonstráció.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.