Itt az új rend, máris katonai feszültség körvonalazódik a szerb határon

Belpol

Szerbia a hadsereg bevetésével is megakadályozná, hogy a toloncegyezményt megkerülve küldjünk vissza menedékkérőket. Print kiadásunk nagy cikket hoz a 15-e utáni helyzetről. Részletek.

A magyar intézkedések hatására 2-3 napról 5-10 napra nőhet az az időtartam, amelyet a menekülők Szerbiában töltenek – közölte Aleksandar Vučić kormányfő. Hacsak az embercsempészek és a szerb kormány nem fordítják Horvátország felé a menedékkérőket, napokon belül több tízezres tömeg torlódhat fel a röszkei és tompai átkelési pontokon. (…) Kedd éjszaka az látszott, hogy a szerb rendőrök meglehetősen sikertelenül próbálják visszairányítani a várakozókat valamelyik fedett befogadóállomásra, a csepergő esőben máris több száz ember aludt a szabad ég alatt.

A lassú beengedés, a gyors eljárás utáni – esetleg mindenféle eljárás nélküli – visszatoloncolás miatt a határ előtt várakozó tömegek idővel egyre elégedetlenebbek lesznek. Nem kizárt, hogy tömegesen rontanak a kerítésnek, vagy a calais-i jelenetekhez hasonlóan a még közlekedő vonatra próbálnak majd felkapaszkodni Kelebiánál. A legaggasztóbb fejlemény mégis a szerb munkaügyi államtitkár nyilatkozata, amely szerint Szerbia akár a hadsereg bevetésével is megakadályozná, hogy Magyarország a toloncegyezményt megkerülve küldjön vissza hozzájuk menedékkérőket.

A hadsereg mozgósítására készül a magyar kormány is, igaz, fideszes és KDNP-s képviselők erre vonatkozó előterjesztését nem sikerült szeptember 15-ig megszavazni, mivel nem jött össze a négyötödös többség a házszabálytól való eltéréshez. A jogszabályt így szeptember utolsó hetében fogadhatja el a parlament (a módosítani kívánt törvények kétharmadosak, de a Jobbik minden jel szerint igennel szavaz). Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a honvédség közreműködhetne „az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában”. Kormánypárti megszólalók szerint a katonák a rendőrség irányításával csak közreműködnének a rendőrök határvédelmi feladataiban, ugyanakkor több rendészeti szakértő aggályosnak tartja a tömegkezelésre nem kiképzett honvédek fegyverhasználati joggal történő bevetését. Ráadásul a rendőrség határrendészeti igazgatóságához a minap neveztek ki 860 próbaidős rendőrt, tehát a feladatokat elvileg irányító rendőrök között a szokásosnál több lesz az újonc.

A kormány egyébiránt annyira belelovalta magát a szükségállapot-retorikába, hogy még az ezt megalapozó (többek véleménye szerint alkotmányellenes) törvény elfogadása előtt leküldött 4300 katonát a határhoz. A kerítés építésében és annak felügyeletében persze a hatályos törvények szerint is részt vehetnének, de több felvételen is látszik, hogy semmi ilyesmit nem csinálnak, például a röszkei vasúti átjáró ideiglenes élőerős eltorlaszolásánál is ott álltak a fegyveres katonák. Simicskó miniszter meglehetősen átlátszó érveléssel úgy magyarázta a dolgot, hogy ez nem határvédelem, hanem a Határozott Fellépés 2015 nevű hadgyakorlat része, de azóta már névtelen honvédségi források is elismerték, hogy a katonák grasszálásának elsődleges célja az erődemonstráció.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.