„Megkérdeztem Orbán Viktort, milyen érzés a hatalom”

  • - urfi -
  • 2015. szeptember 15.

Belpol

Adam LeBor vezető nyugati lapok magyarországi szakírója. És van egy durva története.

Adam LeBor neve sokaknak ismerős lehet, és nemcsak azért, mert hosszú évek óta tudósítja Budapestről a világ legbefolyásosabb lapjait, köztük a The Economistot, a The Timest és a Newsweeket. Hanem például azért is, mert Budapest protokoll címen kiadott egy meglehetősen elszállt, fantáziadús és nagyot mondó politikai krimit, amelyben Magyarországot a szélsőjobboldali Hunfalvi Attila miniszterelnök irányítja, az EU leendő elnöke pedig idegengyűlölettel próbál szavazatokat szerezni (lásd keménynek tűnő, de visszatekintve inkább engedékeny kritikánkat).

2010-ben a fideszes sajtó hőse lett néhány napra, mivel a The Timesban közölt publicisztikájában védelmébe vette Orbán gazdasági szabadságharcát. „Szóval éljen Magyarország, amiért szembeszállt a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval” – írta akkor. Azóta is folyamatosan tudósít hazánk ügyes-bajos dolgairól, és láthatóan próbál „kiegyensúlyozottan tájékoztatni”. Többször sietett például leszögezni, hogy a magyarországi antiszemitizmus nem mindennapi erőszakot jelent, vagy hogy az „orbánizmus” nem diktatúra, és még csak nem is a putyini irányított demokrácia, hanem valami speciális magyar képződmény. Legutóbb azzal keltett kisebb feltűnést, hogy Simicska kirohanása után meglehetősen részletesen járta körül a világ vezető gazdasági lapjában, hogy mit jelent a „gecizés” nyelvileg és politikailag.

Adam LeBor most a The Intercepten tette közzé írását, amelynek már a címe – Hogyan lett Magyarország miniszterelnöke fiatal liberálisból menekültgyalázó autokrata? – is jelzi, hogy valami elnagyolt pályaképpel lesz dolgunk. Nagy Imre újratemetésétől indul a cikk, amely az elmúlt negyedszázad villámgyors áttekintése után eljut a jelenig és a következtetésig, hogy „Orbán jelenleg megállíthatatlannak tűnik”. Ezután LeBor gyorsan összegzi a helyzetet:

A politikai és gazdasági hatalom olyannyira centralizált, mint a kommunizmus bukása óta még soha. Párthű emberek vették át az irányítást az állami intézmények fölött. Felemelkedett a jó kapcsolatokkal rendelkező ’minigarchák’ új osztálya, és hatalmas vagyonokat szerez. Az állami televízió kormánypárti propagandát nyomat. Magyarország pengékkel felszerelt kerítést épít a déli határára, hogy távol tartsa a migránsokat. A hadsereg a határon gyakorlatozik, ahol hamarosan csatarendbe állhat.

LeBor természetesen leszögezi, hogy Magyarország szabad ország, ahol még politikai foglyok sincsenek, sőt tüntetni is lehet, a Fidesz pedig továbbra is a legnépszerűbb párt.

A legjobb azonban a cikk végén olvasható anekdota:

Még 1999-ben, amikor Orbán csak egy éve volt miniszterelnök, megkérdeztem tőle a parlamenti irodájában, hogy milyen a politikai hatalom a valóságban. Olyan, mint amilyennek elképzelte? Erre nagy kedvvel felnevetett, és azt mondta: „Ez sokkal jobb.”

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.