Iványi Gábor kitüntette David Pressmant

Belpol

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség lelkésze Wesley-díjat adományozott az amerikai nagykövetnek. Az eseményre diplomaták, politikusok és a gyülekezet tagjainak jelenlétében szerda délután került sor a Megbékélés Háza Templomban.

Iványi Gábor lassú léptekkel ment a pulpitushoz. A bekészített két szék közül a kereszt díszítésűt, David Pressman – akit következetesen Dávidnak szólított – a Dávid-csillagosat foglalta el. Rövid és nagyon méltóságteljes ünnepség volt, a beszédekben pedig legalább annyi helye volt a sorok közötti gondolatoknak, mint az expliciteknek. Pont, mint az „átkosban”, mondanánk. Balatoni Péter zongoraművész játszotta az amerikai himnuszt (a végén Lisztet).

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség lelkésze, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora azt mondta Jakab apostol levelét is idézve: „Magyarország nem egy jelentős világpolitikai tényező, de ahogy a Biblia mondja, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat! Ezért nem közömbös, hogy mi történik itt velünk a Kárpát-medencében. 2010-től példátlan antidemokratikus és alkotmánysértő folyamatok indultak el. A kétharmados parlamenti uralmat megszerző Fidesz nagyjából felszámolta a jogállamot. Ma már nem beszélhetünk hatékony és cselekvőkész parlamentről, független ügyészségről és bíróságokról, sajtó- és vallásszabadságról. Soha nem látott mértéket ölt a korrupció, példátlan mértékű az egészségügy, a köz- és felsőoktatás, a kulturális élet ellehetetlenítése.”

Iványi Gábor kitért arra, hogy David Pressman mindezt testközelből megtapasztalhatta. Úgy fogalmazott, a nagykövet bátran, hitelesen és következetesen szót emelt a jogállamiság sérelmei kapcsán, és méltósággal viselte a kormány támadásait. „Az itt töltött több mint két év alatt Pressman nagykövet úr elindította azt a változásfolyamatot, ami reményt ad a demokratikus értékek helyreállítására és szolidáris az emberi jogokat tiszteletben tartó társadalom újjáépítésével. A sötétségben, amelyben jelenleg immár másfél évtizede vergődünk, biztos fénypont volt Dávid Pressman úr a jó ügyekért való kiállásával.” A lelkész végül hozzátette, a Wesley díjat a megalapítása óta eltelt tizenkét évben mindössze öt alkalommal ítélték oda kiváló emberek számára; Iványi szerint a ma Magyarországon elfogadható kitüntetések között a Wesley-díj elég előkelő helyen áll.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

A díjátadót néma csendben nézte a közönség, csak a fotósok gépei kattogtak, ahogy megörökítették az öleléseket, a visszafogott szomorkás mosolyokat. Pressman – akinek talán ez volt az utolsó nyilvános beszéde Magyarországon – a két ország közös hagyományairól, a korrupció elleni küzdelemről és a demokrácia iránti elkötelezettségről beszélt. Rogán Antal amerikai szankciós listára kerülésével kapcsolatban azt mondta, „azért cselekedtünk, mert fontos számunkra ez a (magyar-amerikai) kapcsolat és aggodalommal figyeljük, hogy a korrupció hogyan ássa alá Magyarország szuverenitását azáltal, hogy elvonja a közforrásokat azoktól, akiknek a leginkább szükségük lenne rájuk. Éppen ezért tartom helyénvalónak, hogy miután felléptünk azok ellen, akik korrupt módon gazdagítják az elit réteget egy kis időt tölthetek Önökkel is, egy olyan közösséggel, amely elkötelezetten támogatja Magyarország leginkább rászoruló állampolgárait.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

Pressman úgy folytatta, az Iványi Gábor-féle egyház azok megsegítésén dolgozik, akik a korrupció következményeit a leginkább megszenvedik. A nagykövet szerint Magyarországnak a Nyugat mellett kell lehorgonyoznia, és partneri viszont kell ápolnia az Egyesült Államokkal. „És Önökhöz hasonlóan én is hiszem, hogy meg kell őrizni és védeni kell az ilyen partnerségeket. És szembe kell nézni azokkal az erőkkel, amelyek belülről vagy kívülről fenyegetik azokat” – mondta David Pressman, aki beszédében a hazájukat hűségesen szolgáló hazafiaknak nevezte Iványiék közösségét.Honfitársaikért végzett szolgálatuk az átláthatóság, az egyenlőség és a demokrácia érdekében összhangban áll a magyar nemzet legnemesebb hagyományaival.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.