Elnökválasztás előtt a Momentum

Vezércsere a finisben

Belpol

Két ismert és népszerű politikus, Orosz Anna és Donáth Anna is pályázik a Momentum megüresedett elnöki posztjára. A pártot a relatív előválasztási kudarc és Márki-Zay Péter előretörése sajátos helyzetbe hozta, amelyből a két jelölt más-más utakon navigálna tovább.

Miután 3,4 százalékos eredménnyel, mindössze 21 ezer szavazattal simán utolsó lett a miniszterelnök-jelölti előválasztáson, bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen Fekete-Győr András, a Momentum öt és fél éve regnáló alapító elnöke. A párt küldöttgyűlése október 10-én nagyjából kétharmados többséggel megvonta a bizalmat tőle, ő erre lemondott az elnöki pozícióról.

Az elnökválasztó küldöttgyűlést november 21-re írta ki a Momentum. Hárman is jelentkeztek a posztra: Orosz Anna újbudai alpolgármester és országgyűlési képviselőjelölt, aki Fekete-Győr távozása óta ügyvezető alelnökként irányítja a pártot, Donáth Anna EP-képviselő és Hollai Gábor XVI. kerületi önkormányzati képviselő. A jelölteknek a szavazás előtt két héttel be kellett adniuk egy programot és egy motivációs levelet; lapzártánk után, szerdán egy a Momentum tagsága előtt nyitott vitát is rendeznek közöttük, a vasárnapi küldöttgyűlésen pedig kortesbeszédeket mondanak majd, és válaszolnak a küldöttek kérdéseire. A 84 fős küldöttgyűlés zárt vita után dönt a Momentum következő elnökéről.

Bár a jelöltek programja nem nyilvános, annyi sejthető, hogy Donáth Anna megválasztása hozná a legkomolyabb változást a párt irányvonalában. Az EP-képviselő a jelenleginél jobban hangsúlyozná a Momentum szociális érzékenységét és zöld karakterét, míg Orosz Anna maradna az eddigi centrista önmeghatározásnál, és ebben egyetért vele Hollai Gábor is, bár ő személy szerint a „polgári-progresszív vonalhoz” sorolja magát a párton belül. Momentumos forrásaink szoros, megjósolhatatlan kimenetelű versenyre számítanak Orosz és Donáth között; Hollait nem tartják esélyesnek, róla inkább azt gondolják, platformként tekint az elnökválasztásra, vagyis azért indul el, hogy a véleményét jobban megismerjék a pártban. Az elnökjelölteknek figyelembe kell venniük, hogy 2022 júniusában rendes tisztújítás lesz a Momentumban, a most megválasztott elnök mandátuma tehát csak hét hónapra szól. E hónapok legfontosabb kérdése az, hogyan teljesít a Momentum a közös ellenzéki kampányban, és az előválasztás eredményével is számot vetve hogyan pozicionálja magát a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki együttműködésben.

 
Együtt
Fotó: Németh Dániel

Lehetett volna rosszabb is

„Amit nagyon elrontottunk, az a várakozásmenedzsment” – értékeli az előválasztást a párt egy vezető politikusa a Narancsnak. Mint mondja, Fekete-Győr András várható utolsó helyével pontosan tisztában voltak, bár abban azért reménykedtek, hogy átlépi az 5 százalékos lélektani határt. Nyáron a Momentum hozott egy stratégiai döntést arról, hogy az előválasztási kampányban az erőforrások többségét az egyéni jelöltjeikre fordítják, nem pedig a miniszterelnök-jelöltre, de ezt nem­igen kommunikálták a tagság felé. Nemcsak a nyilvánosság számára, de befelé is azt közvetítették, hogy a cél a második fordulóba kerülés, ami az utolsó hónapokban már nyilvánvalóan nem volt reális.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.