Elnökválasztás előtt a Momentum

Vezércsere a finisben

Belpol

Két ismert és népszerű politikus, Orosz Anna és Donáth Anna is pályázik a Momentum megüresedett elnöki posztjára. A pártot a relatív előválasztási kudarc és Márki-Zay Péter előretörése sajátos helyzetbe hozta, amelyből a két jelölt más-más utakon navigálna tovább.

Miután 3,4 százalékos eredménnyel, mindössze 21 ezer szavazattal simán utolsó lett a miniszterelnök-jelölti előválasztáson, bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen Fekete-Győr András, a Momentum öt és fél éve regnáló alapító elnöke. A párt küldöttgyűlése október 10-én nagyjából kétharmados többséggel megvonta a bizalmat tőle, ő erre lemondott az elnöki pozícióról.

Az elnökválasztó küldöttgyűlést november 21-re írta ki a Momentum. Hárman is jelentkeztek a posztra: Orosz Anna újbudai alpolgármester és országgyűlési képviselőjelölt, aki Fekete-Győr távozása óta ügyvezető alelnökként irányítja a pártot, Donáth Anna EP-képviselő és Hollai Gábor XVI. kerületi önkormányzati képviselő. A jelölteknek a szavazás előtt két héttel be kellett adniuk egy programot és egy motivációs levelet; lapzártánk után, szerdán egy a Momentum tagsága előtt nyitott vitát is rendeznek közöttük, a vasárnapi küldöttgyűlésen pedig kortesbeszédeket mondanak majd, és válaszolnak a küldöttek kérdéseire. A 84 fős küldöttgyűlés zárt vita után dönt a Momentum következő elnökéről.

Bár a jelöltek programja nem nyilvános, annyi sejthető, hogy Donáth Anna megválasztása hozná a legkomolyabb változást a párt irányvonalában. Az EP-képviselő a jelenleginél jobban hangsúlyozná a Momentum szociális érzékenységét és zöld karakterét, míg Orosz Anna maradna az eddigi centrista önmeghatározásnál, és ebben egyetért vele Hollai Gábor is, bár ő személy szerint a „polgári-progresszív vonalhoz” sorolja magát a párton belül. Momentumos forrásaink szoros, megjósolhatatlan kimenetelű versenyre számítanak Orosz és Donáth között; Hollait nem tartják esélyesnek, róla inkább azt gondolják, platformként tekint az elnökválasztásra, vagyis azért indul el, hogy a véleményét jobban megismerjék a pártban. Az elnökjelölteknek figyelembe kell venniük, hogy 2022 júniusában rendes tisztújítás lesz a Momentumban, a most megválasztott elnök mandátuma tehát csak hét hónapra szól. E hónapok legfontosabb kérdése az, hogyan teljesít a Momentum a közös ellenzéki kampányban, és az előválasztás eredményével is számot vetve hogyan pozicionálja magát a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki együttműködésben.

 
Együtt
Fotó: Németh Dániel

Lehetett volna rosszabb is

„Amit nagyon elrontottunk, az a várakozásmenedzsment” – értékeli az előválasztást a párt egy vezető politikusa a Narancsnak. Mint mondja, Fekete-Győr András várható utolsó helyével pontosan tisztában voltak, bár abban azért reménykedtek, hogy átlépi az 5 százalékos lélektani határt. Nyáron a Momentum hozott egy stratégiai döntést arról, hogy az előválasztási kampányban az erőforrások többségét az egyéni jelöltjeikre fordítják, nem pedig a miniszterelnök-jelöltre, de ezt nem­igen kommunikálták a tagság felé. Nemcsak a nyilvánosság számára, de befelé is azt közvetítették, hogy a cél a második fordulóba kerülés, ami az utolsó hónapokban már nyilvánvalóan nem volt reális.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk