Miután 3,4 százalékos eredménnyel, mindössze 21 ezer szavazattal simán utolsó lett a miniszterelnök-jelölti előválasztáson, bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen Fekete-Győr András, a Momentum öt és fél éve regnáló alapító elnöke. A párt küldöttgyűlése október 10-én nagyjából kétharmados többséggel megvonta a bizalmat tőle, ő erre lemondott az elnöki pozícióról.
Az elnökválasztó küldöttgyűlést november 21-re írta ki a Momentum. Hárman is jelentkeztek a posztra: Orosz Anna újbudai alpolgármester és országgyűlési képviselőjelölt, aki Fekete-Győr távozása óta ügyvezető alelnökként irányítja a pártot, Donáth Anna EP-képviselő és Hollai Gábor XVI. kerületi önkormányzati képviselő. A jelölteknek a szavazás előtt két héttel be kellett adniuk egy programot és egy motivációs levelet; lapzártánk után, szerdán egy a Momentum tagsága előtt nyitott vitát is rendeznek közöttük, a vasárnapi küldöttgyűlésen pedig kortesbeszédeket mondanak majd, és válaszolnak a küldöttek kérdéseire. A 84 fős küldöttgyűlés zárt vita után dönt a Momentum következő elnökéről.
Bár a jelöltek programja nem nyilvános, annyi sejthető, hogy Donáth Anna megválasztása hozná a legkomolyabb változást a párt irányvonalában. Az EP-képviselő a jelenleginél jobban hangsúlyozná a Momentum szociális érzékenységét és zöld karakterét, míg Orosz Anna maradna az eddigi centrista önmeghatározásnál, és ebben egyetért vele Hollai Gábor is, bár ő személy szerint a „polgári-progresszív vonalhoz” sorolja magát a párton belül. Momentumos forrásaink szoros, megjósolhatatlan kimenetelű versenyre számítanak Orosz és Donáth között; Hollait nem tartják esélyesnek, róla inkább azt gondolják, platformként tekint az elnökválasztásra, vagyis azért indul el, hogy a véleményét jobban megismerjék a pártban. Az elnökjelölteknek figyelembe kell venniük, hogy 2022 júniusában rendes tisztújítás lesz a Momentumban, a most megválasztott elnök mandátuma tehát csak hét hónapra szól. E hónapok legfontosabb kérdése az, hogyan teljesít a Momentum a közös ellenzéki kampányban, és az előválasztás eredményével is számot vetve hogyan pozicionálja magát a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki együttműködésben.
Lehetett volna rosszabb is
„Amit nagyon elrontottunk, az a várakozásmenedzsment” – értékeli az előválasztást a párt egy vezető politikusa a Narancsnak. Mint mondja, Fekete-Győr András várható utolsó helyével pontosan tisztában voltak, bár abban azért reménykedtek, hogy átlépi az 5 százalékos lélektani határt. Nyáron a Momentum hozott egy stratégiai döntést arról, hogy az előválasztási kampányban az erőforrások többségét az egyéni jelöltjeikre fordítják, nem pedig a miniszterelnök-jelöltre, de ezt nemigen kommunikálták a tagság felé. Nemcsak a nyilvánosság számára, de befelé is azt közvetítették, hogy a cél a második fordulóba kerülés, ami az utolsó hónapokban már nyilvánvalóan nem volt reális.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
