Jakab Péter a Jobbik furcsa fordulatáról: „Nem kidobjuk, hanem megjavítjuk”

Belpol

Elmarad a Jobbik november 9-i tisztújítója, Jakab Péter visszalépett az elnöki pozícióért való indulástól. Megkérdeztük, mi áll a dolog hátterében.

Jakab Péter október 17-én jelentette be Facebook-oldalán megosztott elnöki szándéknyilatkozatával, hogy indul a párt elnöki posztjáért a november 9-i tisztújító ülésen. Ehhez a munkához 2022-ig, az országgyűlési választásokig kérte a párttársai bizalmát.

Ekkor interjút kértünk tőle, ami el is készült és megjelent a Magyar Narancs legfrissebb számában. Többek között arról kérdeztük, hogyan akar a Jobbikból olyan kormányváltó erőt kovácsolni, amely nem fél az ellenzéki együttműködéstől, sőt, ha kell, dominálja is azt. Emellett szó volt még néppártosodásról, megújulásról, árulókról és hitelességről.

Íme, egy részlet az interjúból.

Magyar Narancs: A szándéknyilatkozatában azt írta, a Jobbiknak az ellenzék és a kormányváltás vezető erejévé kell válnia. Az önkormányzati választás eredményeinek fényében mit gondol, eddig hogyan teljesített a pártja?

Jakab Péter: Alapvetően elég mélyről indultunk, hiszen tavaly áprilisban kaptunk egy nagy pofont, ami annak is köszönhető, hogy magasra tettük a mércét magunkkal szemben. Azt mondtuk, hogy majd mi egyedül képesek leszünk a rezsim lebontására, kormányváltást ígértünk az embereknek, amit aztán nem tudtunk teljesíteni. Aztán jött a pártállam, az Állami Számvevőszék, jöttek az árulók és a fideszes karaktergyilkossági kísérletek. Ha a Jobbik egy átlagos párt lenne, az elmúlt egy évben két lehetőségünk lett volna: az egyik a megszűnés, a másik a besimulás. Ehelyett kitartottunk, és mára mi lettünk a nemzet lelki ereje, amire nyugodtan lehet építeni az ország jövőjét.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője

Fotó: Sióréti Gábor

 

Az októberi önkormányzati választások is ezt mutatják: a megyei listákra leadott szavazatok alapján a legtöbb megyében a Fidesz után mi vagyunk a második legerősebb párt. De nem is ez a lényeg, hanem hogy elindult egy folyamat, és óriásit léptek előre a választók abba az irányba, hogy 2022-ben, vagy ha a politikai helyzet úgy hozza, akár hamarabb előtérbe tudjunk lépni, és át tudjuk venni Magyarország irányítását. A jelenlegi rezsim az elmúlt időszakban meg akart gyilkolni bennünket. Ehhez képest, ha csak a megyei listákból indulunk ki, akkor 3,5 százalékponttal erősödtünk, tehát a gyilkossági kísérlet kudarcba fulladt.

Mégsem indul

Október 30-án azonban megváltozott a helyzet. A párt Országos Választmányának ülésén ugyanis nem fogadták el a tagok, hogy Jakab 2022-ig töltené ki az elnöki pozíciót, ezért visszalépett az indulástól, a választmány pedig arra kérte az Országos Elnökséget, Sneider Tamással az élen, hogy maradjanak 2020 májusáig, és egy évvel halasszák el a tisztújítást. Jakab mellett Varga-Damm Andrea is bejelentkezett az elnöki székért, de miután Jakab Péter visszavonta indulását, Varga-Damm is így tett.

Jakabot így interjúnk megjelenése után arról kérdeztük, hogy mi történt, miért nem fogadta el a párt, hogy Jakab 2,5 évre kéri a bizalmat, illetve számára miért nem volt elfogadható, hogy csak egy évre vállalja az elnökséget.

„Az alapszabály szerint az elnökség mandátuma épp a 2022-es országgyűlési választás kampányában járt volna le. Pusztán annyit kértem, hogy toldjuk meg a mandátumot pár hónappal, hogy a kampányban a választással, a kormányváltásért vívott harccal foglalkozzunk, ne saját magunkkal. Utána ráérünk tisztújítani. A választmány ezt nem támogatta.

Hogy a bátorság vagy a bizalom hiányzott, vagy más oka volt, az mind a mai napig nem világos a számomra. De a döntést tudomásul veszem. Bárkivel is fut neki a Jobbik a választásnak, fontos, hogy megkapja a kellő időt, hogy a párt stratégiáját végre tudja hajtani. Ehhez egy év nem elég” – mondta el Jakab Péter. A politikus hozzátette, konfliktust ez nem szült közte és a párt többi tagja között, sokan biztatták, hogy ne adja fel, neki pedig esze ágában sincs. „Se a politizálást, se a Jobbikot nem adom fel. Ha valami nem jól működik, nem kidobjuk, hanem megjavítjuk.” Majd megjegyezte, ameddig a frakció támogatja, marad frakcióvezető.

Hogy ezek után mit hoz a jövő, az nagy kérdés. Jakabnál arról is érdeklődtünk, vajon indulna-e újra jövő májusban is a Jobbik elnöki posztjáért. „Mindig a következő feladatra koncentrálok. Miután november 9-én nem lesz tisztújítás, de másnap lesz egy megismételt választás Jászberényben, most egyetlen feladat mozgat, az, hogy ezen a választáson jobbikos képviselőtársam, Budai Lóránt és az ellenzék egésze a lehető legjobban szerepeljen.”

Ahogy azt mi is megírtuk, október 29-én Vona Gábor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból. Jakab Pétertől azt is megkérdeztük, köze van-e a tisztújítás elmaradásának, vagy az ő visszalépésének ehhez az eseményhez, de Jakab határozottan állította, hogy nincs.

A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.

A lapra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.