Jakab Péter a Jobbik furcsa fordulatáról: „Nem kidobjuk, hanem megjavítjuk”

Belpol

Elmarad a Jobbik november 9-i tisztújítója, Jakab Péter visszalépett az elnöki pozícióért való indulástól. Megkérdeztük, mi áll a dolog hátterében.

Jakab Péter október 17-én jelentette be Facebook-oldalán megosztott elnöki szándéknyilatkozatával, hogy indul a párt elnöki posztjáért a november 9-i tisztújító ülésen. Ehhez a munkához 2022-ig, az országgyűlési választásokig kérte a párttársai bizalmát.

Ekkor interjút kértünk tőle, ami el is készült és megjelent a Magyar Narancs legfrissebb számában. Többek között arról kérdeztük, hogyan akar a Jobbikból olyan kormányváltó erőt kovácsolni, amely nem fél az ellenzéki együttműködéstől, sőt, ha kell, dominálja is azt. Emellett szó volt még néppártosodásról, megújulásról, árulókról és hitelességről.

Íme, egy részlet az interjúból.

Magyar Narancs: A szándéknyilatkozatában azt írta, a Jobbiknak az ellenzék és a kormányváltás vezető erejévé kell válnia. Az önkormányzati választás eredményeinek fényében mit gondol, eddig hogyan teljesített a pártja?

Jakab Péter: Alapvetően elég mélyről indultunk, hiszen tavaly áprilisban kaptunk egy nagy pofont, ami annak is köszönhető, hogy magasra tettük a mércét magunkkal szemben. Azt mondtuk, hogy majd mi egyedül képesek leszünk a rezsim lebontására, kormányváltást ígértünk az embereknek, amit aztán nem tudtunk teljesíteni. Aztán jött a pártállam, az Állami Számvevőszék, jöttek az árulók és a fideszes karaktergyilkossági kísérletek. Ha a Jobbik egy átlagos párt lenne, az elmúlt egy évben két lehetőségünk lett volna: az egyik a megszűnés, a másik a besimulás. Ehelyett kitartottunk, és mára mi lettünk a nemzet lelki ereje, amire nyugodtan lehet építeni az ország jövőjét.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője

Fotó: Sióréti Gábor

 

Az októberi önkormányzati választások is ezt mutatják: a megyei listákra leadott szavazatok alapján a legtöbb megyében a Fidesz után mi vagyunk a második legerősebb párt. De nem is ez a lényeg, hanem hogy elindult egy folyamat, és óriásit léptek előre a választók abba az irányba, hogy 2022-ben, vagy ha a politikai helyzet úgy hozza, akár hamarabb előtérbe tudjunk lépni, és át tudjuk venni Magyarország irányítását. A jelenlegi rezsim az elmúlt időszakban meg akart gyilkolni bennünket. Ehhez képest, ha csak a megyei listákból indulunk ki, akkor 3,5 százalékponttal erősödtünk, tehát a gyilkossági kísérlet kudarcba fulladt.

Mégsem indul

Október 30-án azonban megváltozott a helyzet. A párt Országos Választmányának ülésén ugyanis nem fogadták el a tagok, hogy Jakab 2022-ig töltené ki az elnöki pozíciót, ezért visszalépett az indulástól, a választmány pedig arra kérte az Országos Elnökséget, Sneider Tamással az élen, hogy maradjanak 2020 májusáig, és egy évvel halasszák el a tisztújítást. Jakab mellett Varga-Damm Andrea is bejelentkezett az elnöki székért, de miután Jakab Péter visszavonta indulását, Varga-Damm is így tett.

Jakabot így interjúnk megjelenése után arról kérdeztük, hogy mi történt, miért nem fogadta el a párt, hogy Jakab 2,5 évre kéri a bizalmat, illetve számára miért nem volt elfogadható, hogy csak egy évre vállalja az elnökséget.

„Az alapszabály szerint az elnökség mandátuma épp a 2022-es országgyűlési választás kampányában járt volna le. Pusztán annyit kértem, hogy toldjuk meg a mandátumot pár hónappal, hogy a kampányban a választással, a kormányváltásért vívott harccal foglalkozzunk, ne saját magunkkal. Utána ráérünk tisztújítani. A választmány ezt nem támogatta.

Hogy a bátorság vagy a bizalom hiányzott, vagy más oka volt, az mind a mai napig nem világos a számomra. De a döntést tudomásul veszem. Bárkivel is fut neki a Jobbik a választásnak, fontos, hogy megkapja a kellő időt, hogy a párt stratégiáját végre tudja hajtani. Ehhez egy év nem elég” – mondta el Jakab Péter. A politikus hozzátette, konfliktust ez nem szült közte és a párt többi tagja között, sokan biztatták, hogy ne adja fel, neki pedig esze ágában sincs. „Se a politizálást, se a Jobbikot nem adom fel. Ha valami nem jól működik, nem kidobjuk, hanem megjavítjuk.” Majd megjegyezte, ameddig a frakció támogatja, marad frakcióvezető.

Hogy ezek után mit hoz a jövő, az nagy kérdés. Jakabnál arról is érdeklődtünk, vajon indulna-e újra jövő májusban is a Jobbik elnöki posztjáért. „Mindig a következő feladatra koncentrálok. Miután november 9-én nem lesz tisztújítás, de másnap lesz egy megismételt választás Jászberényben, most egyetlen feladat mozgat, az, hogy ezen a választáson jobbikos képviselőtársam, Budai Lóránt és az ellenzék egésze a lehető legjobban szerepeljen.”

Ahogy azt mi is megírtuk, október 29-én Vona Gábor bejelentette, hogy kilép a Jobbikból. Jakab Pétertől azt is megkérdeztük, köze van-e a tisztújítás elmaradásának, vagy az ő visszalépésének ehhez az eseményhez, de Jakab határozottan állította, hogy nincs.

A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.

A lapra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.