Ami Jászladányban vasárnap a cigány kisebbségi önkormányzati választás ürügyén történt, az a kisebbségi önrendelkezés, a kollektív jogok lábbal tiprása. Bármennyire felháborító és botrányos is az álroma strómanok többségi szavazók általi megválasztatása, mindez nem sérti annak a kisebbségi törvénynek a betűjét, amelynek a módosítását - egyebek mellett épp az ilyen helyzetek kialakulásának veszélye miatt - a civil jogvédőktől a kisebbségi ombudsmanig sokan sürgetik hosszú évek óta - mindhiába. A törvényalkotók megbocsáthatatlan tétlenségéért most a falu többségi választói akaratának kiszolgáltatott ladányi romák fizetnek: sovány vigasz, hogy valószínűleg új fejezet is nyílik a roma emancipáció hazai történetében."Nem mondom meg" - rázta fejét hamiskásan mosolyogva vasárnap déltájban Jászladány 4. választókörének szavazóhelyiségéből távozva egy idősebb férfi a Narancs azon kérdésére, hogy szavazott-e a cigány önkormányzat képviselőire. A romák elszaporodásáról ellenben volt néhány keresetlen szava. Zakójának oldalzsebéből
a Jászladányi Szamizdat
elnevezésű, a választóknak szóló praktikus tanácsokat tartalmazó szórólapnak éppen az a része kandikált ki, ahol a támogatásra érdemesnek tartott Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) jelöltjeinek neve szerepelt, ez esetben piros ceruzával árulkodón körbesatírozva. A Roma Sajtóközpont révén lapunkhoz került, alul titokzatos "SZJSZ" aláírással ellátott dokumentum szerzői Dankó István polgármester, a vele szimpatizáló független, gazdakörös, kisgazda-egyesületes, illetve munkáspárti képviselőjelöltek, valamint a polgármester felesége és négy további CKÖ-jelölt megválasztására buzdították a ladányiakat. Két óra leforgása alatt mintegy negyven választópolgár közül további négynél fedeztük fel az ominózus kiadványt.
Mivel Jászladányban nem készült publikus közvélemény-kutatás, vasárnap estig csak találgatni lehetett, hogy a helyi választókban hogyan csapódtak le az elmúlt hetek, melyek során - elsősorban az iskolaügy (bővebben lásd: Iskola a tűréshatáron, Magyar Narancs, 2002. szeptember 19.) és az útlezárások miatt - a falu vezetéséről és lakóiról nem épp hízelgő képet festett a média. Az optimisták, köztük Kállai László, a jászladányi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke abban bíztak, hogy a ladányiak már megelégelték a polgármester romaügyben konfrontatív, népszerűséghajhász politikáját, és inkább a mérsékeltebb, a romák támogatását is élvező ellenjelöltre, Bíró Istvánra szavaznak. Dankó polgármester és köre ellenben feltehetően arra tett, hogy a roma gyerekek iskolai elkülönítését célzó alapítványosdi szavazatokat hoz, sőt a romák megrendszabályozása érdekében a falu lakói készek a számukra felkínált új eszközzel is élni. Az új eszköz nem más, mint a kisebbségi választás cinikus megerőszakolása: a polgármesterrel egyetértők szavazzák be az öttagú CKÖ-be Dankó Istvánné dr. Makai Gabriellát és négy jelölttársát.
Az már vasárnap késő este látszott, hogy Dankó István jól kalkulált: a 4691 választásra jogosult közül 2653-an adtak le érvényes voksot, 82 százalékuk Dankót támogatta. Hétfőre virradóra az is kiderült, hogy a 13 fős képviselő-testületbe csak egyetlen olyan személy került be, aki nem szerepelt a "szamizdatos" kívánságlistán. A választók akaratának megfelelően továbbá mostantól Dankóné és négy elvbarátja alkotja Jászladány új "cigány" önkormányzatát. Négyük közül hétfőn az újságírók kérdésére egyedül Banyáné Suki Rita vallotta magát romának. A CKÖ-választási lázra jellemző, hogy a megjelent 2713 szavazó közül a polgármesterjelöltekre 2711-en, a CKÖ-jelöltekre pedig eggyel többen szavaztak. Nem kevésbé meglepő, hogy
az első helyen befutó Dankónéra
jóval többen (1925) szavaztak, mint ahány voksot (1570) a legnépszerűbb önkormányzati képviselő begyűjtött. Dankó Istvánné már hetekkel ezelőtt jelezte, hogy azért indul, mert "nem elégedett a CKÖ tevékenységével". Sajnos a tudósítónak sem elégedetlensége alapjáról, sem cigány képviselőségével kapcsolatos terveiről nem sikerült megkérdeznie: a Dankó házaspár a polgármester ígérete ellenére a megjelölt időpontot követő két órában nem adta le a szavazatát, bár a vizuális élménytől a Narancs munkatársai nem lettek megfosztva, ugyanis Dankóék egyszer lassan elautóztak a bejárat előtt.
Kállai László egyelőre nem óhajtja nem romáknak átadni az iroda kulcsait, de mivel a polgármester és az új CKÖ kapcsolata feltehetően harmonikusan alakul majd, utóbbiaknak amúgy sem lesz nagy szükségük az irodára.
A megyei közigazgatási hivatal azért emelt törvényességi kifogást a jegyzőnek az önkormányzati iskolai épületrész bérbeadásáról szóló határozatával kapcsolatban, mert a kisebbségi törvény értelmében az iskolához az önkormányzat csak a CKÖ egyetértésével nyúlhatott volna. A választás másnapján azonban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság az önkormányzat és a közigazgatási hivatal közötti perben meghozott ítéletében megalapozatlannak találta a hivatal törvényességi aggályait. Mivel az ítélet indoklása még nem hozzáférhető, egyelőre nem tudható, hogy az milyen jogértelmezésen alapul. Ha az önkormányzat jogszerűen járt el, az a kisebbségi törvény további, mostanáig nem ismert hiányosságaira mutathat rá: a kisebbségi önkormányzatok talán legfontosabb joga éppen a kisebbséget érintő oktatási intézkedésekhez szükséges beleegyezés. Volt.
"A kisebbségi törvény alapjában ámítás" - nyilatkozta lapunknak az amerikai kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottságának nemzetközi jogi tanácsadója. A nem hivatalos megfigyelőként Jászladányba is ellátogató Erika Schlager szerint a négy nem roma képviselő megválasztása rávilágít a jogszabály egyik fogyatékosságára. Hozzátette: mostanáig nem hallott olyan módosítási indítványt, amely ne vonna újabb problémákat maga után. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a ladányi fejlemények felgyorsítják a romák többségi politikai integrációjának már megkezdődött folyamatát.
Horváth Aladár hétfőn este éppen Jászladányba tartott, hogy lehűtse a Kállai László háza körül gyülekező felháborodott romákat. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke úgy látja, hogy a ladányi romáknak most semmit nem szabad lépniük, mert a kialakult helyzet kormányzati válságkezelő csoport sürgős felállítását tette szükségessé. A polgármester arroganciával és populizmussal romaellenes félelmeket generált, etnikai erőtérbe helyezve egy alapvetően nem oda való konfliktust. "A kormánynak
határozottan demonstrálnia kell,
hogy durván megsértették a romák alkotmány garantálta képviseleti jogait, és újra kell gondolni az egész kisebbségpolitikát" - tette hozzá Horváth, aki szerint jellemző, hogy éppen egy olyan kisebbségi önkormányzatot állítottak félre, amelyik hitelesen és jogkövető módon lépett fel a romák érdekeinek védelmében.
Az 1. szavazókörhöz középkorú roma asszony érkezik, a szavai kéretlenül is rímelnek a fentebb idézett férfi kifogásaira: "Csak azóta baj, hogy sokan vagyunk, amióta a Dankó elkezdett a cigányok ellenére tenni. De ha a cigány önkormányzatban is az ő pereputtya lesz, elköltözünk innen" - csóválta a fejét. Vasárnap a CKÖ távozó, lesújtott elnöke is úgy fogalmazott lapunknak, hogy a választás arról szólt: a romák vagy a magyarok mennek-e el a faluból. Remélhetőleg e keserű szavakat csak a fáradtság mondatta vele, az viszont egészen biztos, hogy a ladányi romákra az eddigieknél is sokkal nehezebb idők várnak. Az iskolai szegregációs törekvések, a lakóhelyi diszkriminációval összekötött egészségügyi és környezetvédelmi ártalmak mellett Jászladány mostantól a kisebbségi önkormányzatiság kudarcának a szimbóluma is.
Miklósi Gábor
Megoldások
A nem az adott kisebbséghez tartozó választók kiszűrésének eszköze lehetne a közösség(ek) tagjainak előzetes nyilvántartásba vétele, ám ez megoldhatatlannak látszó adatkezelési és főleg (a szabad identitásválasztás alapjogának korlátozását érintő) alkotmányos tilalmakba ütközne. Ha milliárdos költségvonzattal is jár, a jelenleginél mindenképpen tisztességesebb helyzetet teremtene viszont a kisebbségi önkormányzati választásnak a településitől (és több kisebbség esetén egymástól) történő térbeli és időbeni elkülönítése. A például a CKÖ-választás helyszínére belépőről így az (odakint ácsorgó) érdeklődők tudhatnák, hogy cigánynak vallja magát, és ez - honfitársaink lelkületét ismerve - a legtöbb nem romát még a környéktől is távol tartaná. A hátsó szándékok által vezéreltek döntését tovább lehetne nehezíteni, ha a kisebbségi választás aláírt névjegyzékei (tehát a ténylegesen voksolók névsora) bárki számára hozzáférhetők lennének: az adatvédelmi törvény módosítása révén a kisebbségi választáson való részvétel egyben az etnikai identitás szenzitív adata ilyen célú kezelésének jóváhagyását is jelenthetné. Igaz, a kisebbségek tagjainak bárminemű nyilvántartása a világnak ezen a részén egyelőre komoly kockázatokat rejt magában, a romák túlnyomó többsége viszont a bőrszín és egyéb külsőségek alapján bármikor, nyilvántartások nélkül és garantáltan kockázatmentesen beazonosítható.
