Jelblokkoló tokban

Két hónapja tudjuk, hogy a magyar kormány az izraeli NSO cég kémfegyverével, a Pegasussal figyelt meg többek között újság­írókat és ellenzéki üzletembereket, politikusokat is. Legutóbb lapunk munkatársáról, Németh Dániel fotóriporterről derült ki, hogy feltörték a telefonját. Vajon miért nem rázza fel ez a mocskos ügy a társadalmat, és mi lesz velünk, ha átalusszuk ezt a botrányt is?

Jelblokkoló tokot már néhány ezer forintért is lehet venni, de a minőségibb darabokért több tízezret is elkérnek. Cipzárral vagy tépőzárral csukható, fémmel bélelt kis tasakról van szó, amelybe a mobil készülékünket helyezve megszűnik annak hálózati kapcsolata, és így a követhetősége, illetve a lehallgathatósága is megnehezül. Szívesen összehasonlítanánk a jelenlegi magyarországi árakat az egy évvel ezelőttiekkel, csakhogy egy évvel ezelőtt még azt sem tudtuk, ilyesmi egyáltalán létezik. Vagy ha feltételeztük is, hogy igen, nem kerültünk a közelébe, hiszen olyan felhasználói körök játékszerének tűnt, amelyekhez nem volt addig közünk. Ehhez képest a minap olyan beszélgetésnek voltam fül- és szemtanúja, hogy sajtóban dolgozók egymás jelblokkolóit nézegetve vitatták meg az egyes termékek ár-érték ará­nyát. Egyelőre úgy tűnik, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország legmocskosabb megfigyelési ügye közvetlenül csak az ő életükre és munkavégzésükre van hatással – de ez egyben a magyar társadalom önvédelmi reflexeinek, szabadságeszményeinek és egyáltalán a külvilágra történő odafigyelésének válságos állapotáról is fájdalmasan pontos kórképet ad.

Alig több mint két hónap telt el azóta, hogy a Direkt36 portálon megjelent egy nemzetközi együttműködésben készült tényfeltáró cikk arról, hogy a magyar kormány információszerzésre használta fel újságírók, üzletemberek, ellenzéki médiaszereplők és politikusok ellen is az izraeli NSO Group nevű kibercég Pegasus nevű kémszoftverét. A szoftver kifejezés kissé félrevezető is ebben a helyzetben; szoftvernek elsősorban a mindennapi életben praktikusan felhasználható programokat szoktuk nevezni – táblázatkezelőt, szövegszerkesztőt, játékot, vagy a rissz-rossz fotóink feljavítását segítő alkalmazást. Ehhez képest a Pegasus inkább egy kiberfegyver, amelynek a használata komoly következményekkel járhat. Gyerek kezébe nem való, autokrata kormányéba meg még kevésbé. Persze, autokratikus tendenciájú államok attól függetlenül használják, hogy a gyártó elvileg csak szigorú feltételekkel – és nem utolsósorban az izraeli kormány engedélyével – adhatja azt el az érdeklődőknek.