A Pegasus-ügy és a társadalom, amelyet hidegen hagy

Jelblokkoló tokban

Belpol

Két hónapja tudjuk, hogy a magyar kormány az izraeli NSO cég kémfegyverével, a Pegasussal figyelt meg többek között újság­írókat és ellenzéki üzletembereket, politikusokat is. Legutóbb lapunk munkatársáról, Németh Dániel fotóriporterről derült ki, hogy feltörték a telefonját. Vajon miért nem rázza fel ez a mocskos ügy a társadalmat, és mi lesz velünk, ha átalusszuk ezt a botrányt is?

Jelblokkoló tokot már néhány ezer forintért is lehet venni, de a minőségibb darabokért több tízezret is elkérnek. Cipzárral vagy tépőzárral csukható, fémmel bélelt kis tasakról van szó, amelybe a mobil készülékünket helyezve megszűnik annak hálózati kapcsolata, és így a követhetősége, illetve a lehallgathatósága is megnehezül. Szívesen összehasonlítanánk a jelenlegi magyarországi árakat az egy évvel ezelőttiekkel, csakhogy egy évvel ezelőtt még azt sem tudtuk, ilyesmi egyáltalán létezik. Vagy ha feltételeztük is, hogy igen, nem kerültünk a közelébe, hiszen olyan felhasználói körök játékszerének tűnt, amelyekhez nem volt addig közünk. Ehhez képest a minap olyan beszélgetésnek voltam fül- és szemtanúja, hogy sajtóban dolgozók egymás jelblokkolóit nézegetve vitatták meg az egyes termékek ár-érték ará­nyát. Egyelőre úgy tűnik, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország legmocskosabb megfigyelési ügye közvetlenül csak az ő életükre és munkavégzésükre van hatással – de ez egyben a magyar társadalom önvédelmi reflexeinek, szabadságeszményeinek és egyáltalán a külvilágra történő odafigyelésének válságos állapotáról is fájdalmasan pontos kórképet ad.

Alig több mint két hónap telt el azóta, hogy a Direkt36 portálon megjelent egy nemzetközi együttműködésben készült tényfeltáró cikk arról, hogy a magyar kormány információszerzésre használta fel újságírók, üzletemberek, ellenzéki médiaszereplők és politikusok ellen is az izraeli NSO Group nevű kibercég Pegasus nevű kémszoftverét. A szoftver kifejezés kissé félrevezető is ebben a helyzetben; szoftvernek elsősorban a mindennapi életben praktikusan felhasználható programokat szoktuk nevezni – táblázatkezelőt, szövegszerkesztőt, játékot, vagy a rissz-rossz fotóink feljavítását segítő alkalmazást. Ehhez képest a Pegasus inkább egy kiberfegyver, amelynek a használata komoly következményekkel járhat. Gyerek kezébe nem való, autokrata kormányéba meg még kevésbé. Persze, autokratikus tendenciájú államok attól függetlenül használják, hogy a gyártó elvileg csak szigorú feltételekkel – és nem utolsósorban az izraeli kormány engedélyével – adhatja azt el az érdeklődőknek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.