Jobboldali seregszemle a Budapesti Demográfiai Csúcson

A nagy család

Belpol

Negyedik alkalommal tartott demográfiai csúcsot a kormány. Az abortuszelleneseket, homofóbokat és bevándorláselleneseket felvonultató rendezvény a valós problémák helyett sokkal inkább a kulturális és ideológiai harcról szólt.

„El kell érni, hogy akinek gyereke van, jobban éljen, mint az, aki nem vállal gyereket” – mondta múlt pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor. A Fidesz évek óta abba csomagolja a szélsőséges gondolatokat, hogy csupán a családokat, a gyerekeket, a szülők jogait védi, és hogy minden intézkedésével a „családokat” akarja megerősíteni. Ugyanebben az interjúban a kormányfő azt is kijelentette, „elfogadhatatlan a számunkra, hogy egy hiányzó magyar gyerek helyett idehozunk valakit Afrika belsejéből”, a melegeknek pedig azt üzente, hogy „elégedjenek meg azzal, hogy emberhez méltó, elfogadó, őket semmilyen hátrányban nem részesítő politikában és lehetőségekben van részük Magyarországon”.

Fix pontok

A „család” hívószavával min­denesetre a kormánynak sikerült egy akolba terelni és maga mellé állítani a szélsőjobbot, kezdve a bevándorlásellenesektől a keresztény fundamentalistákon és az abortuszelleneseken át a homofóbokig. És őket vonultatta fel a múlt héten immáron negyedik alkalommal a Budapesti Demográfiai Csúcs.

A rendezvényt 2015-ben tartották meg először, akkor még Budapesti Demográfiai Fórum néven, közvetlenül a menekültválság után. Orbán akkor a rendezvényen arról beszélt, hogy „Európában nem PC dolog demográfiai kérdésekről beszélni”, és hogy bevándorlás helyett családokra épülő Európát akar. A második alkalommal 2017-ben az éppen akkor zajló „politikai, szellemi fordulatról” számolt be, 2019-ben pedig arról értekezett, hogy a népességfogyás csak Európára jellemző, ami szerinte a világháborúk következménye; továbbá a magyar családpolitika a hagyományos családokat támogatja és nemzeti alapon áll, miközben az Európai Uniónak kifejezetten „családellenes” döntései is vannak.

Az idei csúcson Orbán tovább erősítette a korábbiakat: elutasította a bevándorlást és arról beszélt, hogy aggodalommal figyeli a „Nyugaton szélsebesen teret hódító újmarxista, újbaloldali, ahogy Amerikában mondják: woke mozgalmak térfoglalását is. Úgy látjuk, hogy már az óvodákban félre akarják nevelni a gyerekeinket. Gyermekeket használnak pride-aktivistaként, és a gyerme­keknek népszerűsítik a szabad nemválasztást. Ez része az újmarxista woke programnak”, mely „vírus” ellen viszont Magyarország be van oltva.

Novák Katalin – akkor még államtitkárként – az első, 2015-ös rendezvényen arról beszélt, azért is várták a fórumot, hogy megtudják, a „meghívott neves szakértők igazolják-e azt az irányt és célt, amelyet a kormány meghatározott”. Fölöslegesen izgult: igazolták. Ugyanis a rendezvény már akkor is az azonos nézetű, erősen jobbos emberek fóruma volt: a résztvevők között szép számmal akadtak olyan meghívott külföldi szereplők, akik a „homoszexuális ideológia” térhódítására figyelmeztettek, a hagyományos nemi szerepek mellett foglaltak állást, vagy arról értekeztek, hogy a muszlim bevándorlók miatt veszélyben van Európa.

A meghívottakat tekintve ez az irány azóta is stabil, talán csak 2017-ben csúszott be némi hiba a line-upba, amikor Philip Zimbardo amerikai pszichológus a fórumon tartott felszólalásában rögtön sietett leszögezni, hogy az ő nézetei tulajdonképpen ellentétesek az előtte elhangzottakkal, például azzal, hogy korlátozni kellene, ha valaki meg akarja választani, milyen nemű szeretne lenni, és a nyitottság, a tolerancia mellett foglal állást. Ám Zimbardót leszámítva a fellépők mindannyian nagyjából ugyanazt hajtogatják azóta is – az idén pedig sikerült néhány igazi nagykutyát felsorakoztatni, köztük állam- és kormányfőket is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.