Jobboldali seregszemle a Budapesti Demográfiai Csúcson

A nagy család

Belpol

Negyedik alkalommal tartott demográfiai csúcsot a kormány. Az abortuszelleneseket, homofóbokat és bevándorláselleneseket felvonultató rendezvény a valós problémák helyett sokkal inkább a kulturális és ideológiai harcról szólt.

„El kell érni, hogy akinek gyereke van, jobban éljen, mint az, aki nem vállal gyereket” – mondta múlt pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor. A Fidesz évek óta abba csomagolja a szélsőséges gondolatokat, hogy csupán a családokat, a gyerekeket, a szülők jogait védi, és hogy minden intézkedésével a „családokat” akarja megerősíteni. Ugyanebben az interjúban a kormányfő azt is kijelentette, „elfogadhatatlan a számunkra, hogy egy hiányzó magyar gyerek helyett idehozunk valakit Afrika belsejéből”, a melegeknek pedig azt üzente, hogy „elégedjenek meg azzal, hogy emberhez méltó, elfogadó, őket semmilyen hátrányban nem részesítő politikában és lehetőségekben van részük Magyarországon”.

Fix pontok

A „család” hívószavával min­denesetre a kormánynak sikerült egy akolba terelni és maga mellé állítani a szélsőjobbot, kezdve a bevándorlásellenesektől a keresztény fundamentalistákon és az abortuszelleneseken át a homofóbokig. És őket vonultatta fel a múlt héten immáron negyedik alkalommal a Budapesti Demográfiai Csúcs.

A rendezvényt 2015-ben tartották meg először, akkor még Budapesti Demográfiai Fórum néven, közvetlenül a menekültválság után. Orbán akkor a rendezvényen arról beszélt, hogy „Európában nem PC dolog demográfiai kérdésekről beszélni”, és hogy bevándorlás helyett családokra épülő Európát akar. A második alkalommal 2017-ben az éppen akkor zajló „politikai, szellemi fordulatról” számolt be, 2019-ben pedig arról értekezett, hogy a népességfogyás csak Európára jellemző, ami szerinte a világháborúk következménye; továbbá a magyar családpolitika a hagyományos családokat támogatja és nemzeti alapon áll, miközben az Európai Uniónak kifejezetten „családellenes” döntései is vannak.

Az idei csúcson Orbán tovább erősítette a korábbiakat: elutasította a bevándorlást és arról beszélt, hogy aggodalommal figyeli a „Nyugaton szélsebesen teret hódító újmarxista, újbaloldali, ahogy Amerikában mondják: woke mozgalmak térfoglalását is. Úgy látjuk, hogy már az óvodákban félre akarják nevelni a gyerekeinket. Gyermekeket használnak pride-aktivistaként, és a gyerme­keknek népszerűsítik a szabad nemválasztást. Ez része az újmarxista woke programnak”, mely „vírus” ellen viszont Magyarország be van oltva.

Novák Katalin – akkor még államtitkárként – az első, 2015-ös rendezvényen arról beszélt, azért is várták a fórumot, hogy megtudják, a „meghívott neves szakértők igazolják-e azt az irányt és célt, amelyet a kormány meghatározott”. Fölöslegesen izgult: igazolták. Ugyanis a rendezvény már akkor is az azonos nézetű, erősen jobbos emberek fóruma volt: a résztvevők között szép számmal akadtak olyan meghívott külföldi szereplők, akik a „homoszexuális ideológia” térhódítására figyelmeztettek, a hagyományos nemi szerepek mellett foglaltak állást, vagy arról értekeztek, hogy a muszlim bevándorlók miatt veszélyben van Európa.

A meghívottakat tekintve ez az irány azóta is stabil, talán csak 2017-ben csúszott be némi hiba a line-upba, amikor Philip Zimbardo amerikai pszichológus a fórumon tartott felszólalásában rögtön sietett leszögezni, hogy az ő nézetei tulajdonképpen ellentétesek az előtte elhangzottakkal, például azzal, hogy korlátozni kellene, ha valaki meg akarja választani, milyen nemű szeretne lenni, és a nyitottság, a tolerancia mellett foglal állást. Ám Zimbardót leszámítva a fellépők mindannyian nagyjából ugyanazt hajtogatják azóta is – az idén pedig sikerült néhány igazi nagykutyát felsorakoztatni, köztük állam- és kormányfőket is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.