Interjú

„Naponta hallunk új ötleteket”

Petschnig Mária Zita közgazdász

Belpol

A kormány már külső forrásokból, az államadósság terhére növelné a mozgásterét a választás előtti osztogatáshoz, miközben a NER-birodalomnak juttatott hatalmas pénzek nem növelik a versenyképességet. A Pénzügykutató Zrt. a napokban teszi közzé legfrissebb elemzését a magyar gazdaság helyzetéről – a tanulmány vezető szerzőjét faggattuk.

Magyar Narancs: A Magyar Nemzeti Bank friss inflációs prognózisa is megerősíti, hogy viszonylag magas szinten beragadt az árak emelkedése, őszre ők is 5 százalék feletti inflációt vetítenek előre. Ebben Magyarország jóval az uniós átlag felett teljesít, pedig ott is emelkednek az árak.

Petschnig Mária Zita: Ez már most is 5 százalék felett alakul, a decemberi infláció a mi számításaink szerint 5,6 százalékos lesz.

MN: Mi lehet az oka annak, hogy a feltörekvő régiókban és benne Magyarországon ilyen magas az áremelkedés mértéke?

PMZ: A magas magyarországi infláció eredete kicsit korábbra nyúlik vissza. A 2018-as országgyűlési és a 2019-es európai parlamenti választásra készülve mind a fiskális, mind a monetáris politika, és hozzájuk kapcsolódva a jövedelempolitika is rendkívül laza volt. Nagy volt a kereslet növekedése, és ez húzta magával az árakat – már abban a periódusban is, amikor a külső infláció, az eurózóna inflációja, ahonnan zömében importálunk, alacsony volt. Már 2019-ben az első-második helyen voltunk az unión belül az inflációs rátát tekintve, előbb a románokkal, majd tavaly a lengyelekkel vetélkedve. Tavaly recesszió volt, amikor a kereslet visszaesik: ennek a normális hatása általában az, hogy vagy lassul az infláció, azaz dezinfláció lesz, vagy egyenesen csökken az árszint, vagyis defláció köszönt be. Az EU több államában ez következett be – nálunk nem. Mondjuk, közben volt egy igen jelentős árfolyamromlás is, ami az importhatás révén önmagában is növelte volna az inflációt. (Az inflációról lásd még interjúnkat Király Júliával: „Ez totális szereptévesztés”, Magyar Narancs, 2021. szeptember 7.)

MN: A fiskális politika, a kormány intézkedései mennyivel járultak hozzá a magas deficit és infláció kettőséhez?

PMZ: A mi specialitásunk az, hogy nálunk a fiskális politika mellett a jegybank is fűtötte az inflációt, tavaly aztán kiváltképp, és csak most nyáron állt le ezzel. Mostanra ijedt meg az MNB az inflációs adatoktól és már próbálja szűkíteni a keresletet – kamatemeléssel és mennyiségi korlátozásokkal is. Csakhogy emellett a költségvetési túlfűtés egyáltalán nem mérséklődik. A tavaly benyújtott, ez évre elfogadott költségvetés 2,9 százalékos hiánnyal számolt, aztán mintha meggondolták volna magukat, úgy vélték, jobb, ha nagyobb a mozgástér, így nőtt decemberre az idei deficit-előirányzat 6,5 százalékra. Amikor pedig áprilisban hivatalosan is módosították az idei költségvetést, már 7,5 százaléknál tartottunk. A kormány a választásokra készül, és szinte naponta hallunk új ötleteket, amellyel a választópolgárokat kívánják megnyerni. Kiszámoltam, hogy amit eddig tudunk, az mintegy 5,5 millió embert érintene, nekik kedvezne a kormány. Persze itt sok átfedés is lehet, mert aki mondjuk családi alapon visszakapja az idei szja-t, az akár benne lehet a moratóriumban is, de lehet akár fegyveres testület tagja is…

 
Fotó: Németh Dániel

MN: Ahogy a családban lehet nyugdíjas is…

PMZ: A nyugdíjasokat és a bérből, fizetésből élőket is figyelembe véve itt milliós rétegek megvásárlása kezdődött el. Az a benyomásom, hogy minél inkább úgy érzi a kormány, hogy a következő választásokat elveszítheti, annál több pénzt enged át az egyéni fogyasztás számára. Tavaly, amikor a válság kitört, a kormány még elzárkózott attól, hogy többletjövedelmeket juttasson azoknak, akiket a válság közvetlenül érintett, mondván, mi munkaalapú társadalmat építünk. A szociális szempontokat teljesen félresöpörték, és a beruházásokat próbálták erősíteni; erre rengeteg pénz ment már az elmúlt évben is. Főleg a NER környékén zajló nagyberuházásokra – a koncepció az volt, hogy ezek hatása majd lecsorog a munkavállalókhoz is, akik így tudják bővíteni a fogyasztásukat. Csakhogy a beruházások nem indulnak azonnal, főleg nem indulnak válságban, amíg a piaci kilátások bizonytalanok. Az idei első félév még a várakozásunkhoz képest is csalódás. Felmerül a kérdés, hogy hol van az a rengeteg pénz, több százmilliárd forint, amit kiszórtak, főleg Szijjártó Péter minisztériumán keresztül – ráadásul ingyen, támogatás formájában, nem pedig hitelként. Az EU ugyanis ezt is megengedte, amikor feloldotta a cégtámogatás-korlátozást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.