A Bács-Kiskun megyei városban a Fidesz 2006-ban nyert először helyhatósági választást. Nagy ambícióval láttak munkához, igaz, a halasiak a városházi Fidesz-többséget a ciklusok óta népszerű szocialista Várnai László polgármester újraválasztásával ellensúlyozták.
Ámokot futni
E konstelláció feszültségforrás lett; a helyzetet és a jobboldal akkori magatartását jól jellemzi a fideszes alpolgármesternek, Lukács Lászlónak a választások után hat héttel született blogbejegyzése, miszerint "hajrá, foglaljunk el minden sáncot, minden bástyát!".
A jobboldali többség számos költséges és tökéletesen haszontalan külső megrendelést fogadtatott el a képviselő-testülettel, városon kívüli jobboldali újság drága megrendelésétől debreceni szakértők ugyancsak bőkezű (és szintén eredménytelen) megbízásáig. A méltánytalan személyi intézkedések mellett a fő attrakció az utóbb botrányairól elhíresült Halasi Városgazda Zrt. létrehozása volt 2007-ben. A cég - amelyet egy közismerten Fidesz-közeli vállalkozó emberei kezdtek vezetni - szabálytalan pénzügyi, adminisztratív és beruházási-kivitelezési gyakorlata és végül a vezetők hatalmi és személyes harcai miatt csúfosan megbukott. Bár a jobboldal az utolsó percig védte a Városgazdát, Várnai polgármester vizsgálatot rendelt el, majd egy évvel az alapítás után a város hűtlen kezelés miatt ügyészségi feljelentést tett (lásd: Erre varrjunk gombot!, Magyar Narancs, 2008. szeptember 11.). Ezt követően új, azóta problémamentes munkát végző igazgatóságot állítottak fel. Az első időszak Városgazdájáról az járja a városban, hogy fő feladata az önkormányzati pénznek a jobboldalhoz közel állók zsebébe csatornázása volt. Lehet, hogy ez ilyen formában puszta városi szóbeszéd: az viszont tény, hogy nemcsak az adott munkakörre alkalmatlan személyeket vettek föl irreálisan magas bérrel, de - mint a minapi megyei főügyészségi vizsgálat is rámutatott - egy alig 30 millió forintot érő telket bő 70 millióért akart a cég megvenni egy magánszemélytől.
A debreceni mintát követő Városgazda-alapítás másik célja a politikai ellenőrzés kiterjesztése volt. E társaság ellenőrzése alá vonták az önkormányzati termálfürdőt, a művelődési intézményt - és tervezték még több intézmény és a vízszolgáltató integrációját is -, valamint a sajtót; utóbbinál gyors tempóban neki is fogtak a leváltásokhoz.
A Városgazda ügyei miatt került mind ellentmondásosabb helyzetbe az idén tavasszal parlamenti mandátumot szerző Lukács László. Az akkor alpolgármesterként dolgozó tanár-népművelő a felügyelőbizottsági elnöki szerepe miatt vált támadhatóvá: az ellenzék, illetve egy vélhetően jobboldali körökből származó, interneten is megjelent hangfelvétel szerint nemcsak ellenőrizte, de egyes ügyekben utasította is a holding kétségtelenül bábszerepet játszó vezetését. Lukács kezdettől visszautasítja a vádakat (lapunknak tett nyilatkozatát visszavonta).
Levél Orbánnak
A botrányok elolvasztották az előző ciklus jobboldali többségét. Ez sem ment persze simán, a sikertelenség és a költekezés miatti népszerűségvesztés számos belső konfliktust eredményezett. Ezeket a Fidesz akkori első embere, Lukács a blogját jellemző stílusban kezelte: az újságírókat és pártbéli bírálóit egyaránt előszeretettel nevezte "orvosi esetnek", "balliberális" vagy kommunista "bérencnek", "szatírnak". Végül három fideszes képviselő levelet írt Orbán Viktornak és Kövér Lászlónak, hogy Lukács "feszültségkeltéssel, gyanúsítgatással félrevezeti a frakciót". "Egyetlen cél vezérli, a romokat a városban hagyva a Fidesz népszerűségével a parlamentbe kerülni."
Lukácsnak, aki bár magára maradt a halasi jobboldal különféle vállalkozói és karrierista körei között zajló pozícióharcokban, pártbéli hátországa megmaradt, és ő lett a kiskunhalasi választókerület országgyűlési képviselőjelöltje; mandátumot végül a második fordulóban, az országos Fidesz-átlaghoz képest szerényebb szavazati aránnyal szerzett.
A belharcok és a városházi jobboldali többség kudarcai Lukács és a Fidesz támogatottságát is kikezdték - példa rá az őszi helyhatósági voksolás. Az előző ciklus végére azért is tűnt el a Fidesz többsége a városi testületben, mert - mint akkoriban többen fogalmaztak - sokan nem tűrték el, hogy kritikájukra pártállami reflexekre jellemző válaszokat kapjanak. Az Orbánnak írt említett levél egyik szerzője, Dózsa Tamás mellett hasonló okok miatt távozott az őszi választások előtti hetekben Halász Balázs képviselő is. A helyi jobboldali szavazók körében mindketten nagy támogatottságot élveztek, vagyis előre látható volt, hogy nélkülük gondban lesz a helyi Fidesz október 3-án.
A polgármesterjelöltként induló Lukács Lászlót egy független, Gyovai István nagycsaládos mérnök (korábban főépítész, városfejlesztési és kistérségi vezető) győzte le egy csupán augusztusban alapított egyesület, a Jövőnk Halas színeiben. Dózsa és Halász - akik jobboldali független polgármester- és képviselőjelöltként is indultak - jelentékeny számú szavazatot szakított a Fidesztől, amely az új szabályok szerinti kisebb létszámú testület legnagyobb frakciójaként is kisebbségbe szorult. A tárgyalások eredményeként a Jövőnk Halas három, a (volt népszerű polgármesterük mellett a Zuschlag-ügy terhét máig cipelő) szocialisták kettő, illetve az említett két jobbos-független képviselő, plusz a polgármester alkotta koalíció nyolc embere vezeti négy évig a halasi önkormányzatot.
Posztot vegyenek!
Mégpedig négy alpolgármesterrel. A joggal meghökkentő helyzet a kezdetben a Fidesszel is tárgyaló Gyovai szerint úgy keletkezett, hogy a jobboldal tarthatatlan követelésekkel állt elő. A koalíció helyi sajtóbeli nyilatkozataiból a napokban kiderült: a Fidesz számos posztot létesített volna (alpolgármesterek, "biztosok" és tanácsnokok), továbbá a korábbi ciklusból már ismert cégalapításokat is tervezett. Döntő többséget vártak volna az önkormányzati bizottságokban is, főleg személyi-kinevezési kérdésekben; az egyik alpolgármester Lukács László lett volna. Ám a Fidesz belviszonyaira és a halasi jobboldal hozzáállására jellemző, hogy mind a helyi Fidesz-elnök Skribanek Zoltán, mind a Fidesz-KDNP szövetségesei udvariasan azt javasolták: a parlamenti képviselő Lukács inkább a budapesti Kossuth téren dolgozzon Kiskunhalasért. Skribanek még lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha Lukács és néhány frakcióbeli támogatója "mégis áterőszakolja" a képviselő alpolgármesteri tisztségét. "Parlamenti képviselőnek igen, helyi városvezetőnek nem kívánták megválasztani Lukácsot; nem lehet megkerülni a választási eredmény miatti politikai felelősséget. Lukács ezzel szemben választókerületi elnökként a halasi Fidesz-csoport feloszlatását tervezi, ami roppant súlyos és antidemokratikus lépés lenne" - indokolta álláspontját Skribanek.
A függetlenek szemében a leginkább elutasított követelés a közelebbről meg nem nevezett "leváltási igény" volt. Ennek részleteiről egyelőre nem nyilatkoznak, de több forrásunk biztosra veszi, hogy mind a városházi apparátust, mind a sajtót elérték volna a politikai alapú leváltások. Az új polgármester állítólag ezért kényszerült arra, hogy a képviselő-testület minden csoportját egy-egy alpolgármesteri címmel "vásárolja meg". Az "ár" nem rossz: a helyettesek főállású státuszban és fizetéssel végzik munkájukat. A körülmények ismeretében logikusnak tetsző, ám nagyvonalú pozícióosztogatás hallatán természetesen sokan kiakadtak Kiskunhalason. Különösen azért, mert Gyovai a Fidesszel folytatott tárgyalások abszurd részleteiről egyelőre hallgat. Ez azonban nem sokáig tartható - a tét ugyanis immár nem csak az új városvezetés szavahihetősége. Sokan azért szavaztak a civilekre, mert azt ígérték, hogy szakítanak a pártpolitizálás utált hagyományával és a közpénzpazarlással.
