"Tegnap Gulyás Imitől ismét használhatatlan elektronikus anyagokat kaptam" - írta e-mailben 2006. február 23-án a később különleges személyes adattal való visszaélés miatt vádlottként a bíróság elé került Ferenczi István, a gyulai kistérségi szervezet akkori térségfejlesztési menedzsere. A címzett Mokán István, a Fidesz térségi országgyűlési képviselőjelöltjének, Tóth Imrének a kampányfőnöke volt. Ferenczi levele egyértelműsítette, hogy megvan a gyulai, az eleki és a lökösházi lista is, de gond van a gesztivel és a kötegyánival, és kérte a települések listafelelőseinek a nevét és elérhetőségét. Küldeményét ezzel zárta: "Van két számlám. Szervezzük meg az elszámolását. Én legfeljebb a hó végén megyek a könyvelőmhöz. Közvetítőszemély beiktatását nem javaslom."
Az utóbb gyulai adatbázisügyként elhíresült történet egyik lehetséges szereplőjét - mások mellett - Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügy-miniszter nemrég a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének nevezte ki: Gulyás Imre a Békés megyei hivatal élére került.
Az adatbázisbotrány néhány héttel a 2006-os országgyűlési választás előtt robbant ki, amikor a gyulai kistérség fejlesztési menedzsere, Ferenczi László számítógépén a választópolgárok adatait tartalmazó és politikai szimpátiájukat részben osztályozó adatbázist találtak. A számítógépről közjegyző jelenlétében kimentett információk között két könyvtárra bukkantak, amelyek mintegy 10 500 nevet tartalmaztak; a nevek mellett több helyütt az "Sz" a szimpatizánst, az "E", az ellenfelet/ellenséget jelölte - máig nem tudni, milyen szempontrendszer alapján. Az adatbázis használati utasítása harmadik értékelési szempontként a "B", bizonytalan megjelölést is ajánlotta.
Hosszas nyomozás után zárta le az ügyet a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, amely különleges személyes adattal való visszaélés miatt Ferenczi László és Gulyás Imre ellen tett vádemelési javaslatot. A Gyulai Városi Ügyészség a rendőrségi nyomozásnak azt a megállapítását nem vonta kétségbe, hogy az adatbázis készítőjéhez Gulyás hivatali számítógépéről is mentek adatok, azt viszont szerinte a nyomozás nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ténylegesen Gulyás is küldte el őket. Ezek szerint - némi túlzással - Gulyás Imre akkori munkahelye, a sarkadi kistérségi iroda átjáróház volt, ahonnan az egyik vezető számítógépéről boldog-boldogtalan küldhetett leveleket, táblázatokat egy gyulai e-mail címre. Annak megválaszolásával viszont adós maradt az ügyészség, hogy ha nem Gulyás küldte a hivatali gépéről a kérdéses leveleket, akkor ki. Másrészt, mint már idéztük, az adatbázis-készítőnek nem volt kétsége afelől, hogy Gulyás gépéről maga Gulyás küld anyagokat - hiszen miért panaszkodott volna a kampányfőnöknek, név szerint is mószerolva Gulyást? Az ügyészség azonban a magányos tettes teóriáját favorizálva egyedül Ferenczi László ellen emelt vádat.
Az ügyben lezajlott háromfelvonásos büntetőper fordulatosra sikeredett. Első fokon az Orosházi Városi Bíróság különleges személyes adatokkal való visszaélés bűntettében megállapította Ferenczi bűnösségét, akit ezért pénzbírsággal sújtott. A másodfokon ítéletet hozó Békés Megyei Bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat, mondván, hogy "a bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem valósultak meg maradéktalanul, a bűncselekmény befejezetté válásához szükséges eredmény, azaz a jelentős érdeksérelem nem volt tetten érhető". 2010 elején ez utóbbi vélekedést osztotta a jogerős ítéletet hozó Szegedi Ítélőtábla is. (Nota bene: az ítélet tehát a legkevésbé sem fogta vissza a pártokat attól, hogy illegális választói adatbázist készítsenek, vagy a meglévőt kiegészítsék, pontosítsák - mindezt az idei választások előtt. Az a bírósági indoklás pedig különösen emelkedett, miszerint nem volt megállapítható, hogy a vádlott tudata eshetőleges szándékkal kiterjedt volna az érdeksérelem okozására - miközben településenkénti listafelelősöket kért a pénzért dolgozó adatbázis-készítő a parlamenti képviselő kampánycsapatától, majd politikai szempontból osztályozták a választópolgárokat.)
Egyébként sem az eltérő álláspontra jutó első- és másodfokú bíróság, sem az ügyészség nem vette észre, hogy a Ferenczi Lászlót védő Herjeczki János gyulai ügyvéd ugyancsak szerepel az adatbázisban, és érintettként nem lehetett volna a vádlott védője - ezt a gikszert csak harmadfokon orvosolta a bíróság.
Gulyás Imre az adatbázisügy kirobbanása után, évekkel ezelőtt kérdéseimre azt válaszolta: egyszer majd elmeséli, valóban mi történt. Mostani megkeresésünkkor azonban már semmit nem volt hajlandó nyilatkozni a Békés megyei közigazgatási hivatal új vezetője. Azt hangoztatta, hogy egy lezárt ügyről van szó, amelyhez semmi köze.
A korábban üzemmérnöki és számítógépes folyamatirányítói szakmérnöki diplomát szerző Gulyás Imre 2005-től a Sarkad és környéke többcélú kistérségi társulás osztályvezetője volt. Két évvel ezelőtt - munka mellett - szerezte meg jogi diplomáját. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal újonnan kinevezett vezetője néhány hónappal ezelőtt tette le a közigazgatási szakvizsgát.
