„Magyarországon 4-4,5 millió ember ingázik naponta és szeretnék nekik segíteni, ezt tartom a legfontosabb célkitűzésemnek. Olcsóbbá szeretném tenni a szolgáltatást belátható időn belül és jobban szervezetebbé” – mondta a minap Lázár János egy rádióműsorban. Az építési és közlekedési miniszter hozzátette, 2023-ban nagy változásokat terveznek, amiről majd Orbán Viktor miniszterelnök ad tájékoztatást.
Azt még nem tudjuk, mit tervez a kormány a közlekedés terén, azt viszont már igen, hogy Lázár a közelmúltban több jelentős kormányzati projektet is leállított. A Telex cikke nyomán lapunk is megírta január végén, milyen fejlesztéseket fújt le a miniszter; számos olyan döntést hozott, ami a főváros agglomerációját érinti hátrányosan.
Megismétlődött a múlt
A más települések mellett Fóton és Veresegyházon is áthaladó 71-es vasútvonalat már régóta rendbe kellene tenni. A vonat ezen az útvonalon hétköznap reggel és kora délutántól estig 22-38 perceként, azon túl óránként jár, Váctól a Nyugati pályaudvarig másfél óra alatt ér be – ha nincs késés –, vagyis az érintett településen lévők elég lassan tudnak bejutni a fővárosba.
Vargha Nóra fóti független önkormányzati képviselő még 2017-ben készített egy dokumentumot Szelényi Zsuzsa, ez egykori Együtt országgyűlési képviselője számára, amelyben több térségi megvalósításra váró közlekedési projektet sorolt fel. Ebben megemlítette, hogy 2010-ben már indult a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által egy projekt a vasútszakasz korszerűsítésére, bizonyos szakaszokon kétvágányúvá tételére, valamint a vasútállomásokra történő ráhordás (P+R parkolók, kerékpártárolók, autóbuszmegállók) feltételeinek kialakítására, megközelítő utak burkolására.
A 2010-es adatok szerint naponta átlagosan 52 személyvonat közlekedett a vonalon,
a vonatokon 11-12 ezer ember utazott, ez a szám 2017-re jelentősen megnőhetett, pláne a mostani népsűrűséghez viszonyítva, ha abból indulunk ki, hogy hányan költöztek ki az agglomerációba az elmúlt években.
A dokumentumban Vargha Nóra részletezte, hogy a Rákospalota-Újpest-Veresegyház-Vác vasútvonal pályainfrastruktúrájának (vasúti pálya, felsővezeték, biztosítóberendezések stb.) korszerűsítése szerepelt a tervek között. A jelenlegi óránkénti 60 kilométer per órás sebességet egyes szakaszon 80-100 kilométer per órára növelték volna, amivel a Budapest és Vác közötti menetidő mintegy 20 perces csökkentése volt a cél. Sőt, a kapacitáshiány és zavarérzékenység enyhítésére több helyen második vágány létesítését tervezték.
A megvalósíthatósági tanulmány, az örökségvédelmi és környezeti hatásvizsgálatok, az engedélyezési tervek elkészültek, az engedélyek beszerzése, továbbá a kiviteli- és tendertervek elkészítése is megtörtént. A beruházás finanszírozására a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) keretén belül mintegy 4,8 milliárd forint állt rendelkezésre, aminek a 15 százaléka hazai forrás, 85 százaléka pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó támogatás lett volna. Csakhogy a projekt részeként megvalósuló váci vasútállomás és környékének felújítása a teljes költség kétszeresét felemésztette, írta Vargha Nóra a dokumentumban.
A múlt megismételte magát, ugyanis az 71-es vasútvonal fejlesztése megint terítékre került, csakhogy Lázár János „lezárta”. Érdekesség, hogy miközben a projektet leállították, a Pest Vármegyei Kormányhivatal megadta a fejlesztésre vonatkozó a környezetvédelmi engedélyt.
Vargha Nóra megkeresésünkre elmondta, a legnagyobb probléma a vasútvonallal az, hogy a jelentős részén egyvágányú, ezért nem lehet járatsűrűséget és sebességet növelni, ráadásul így a vonal nagyon ki van téve a baleseteknek, késési okoknak. „Ha hideg van, szétfagy a váltó, ha meleg, akkor felpúposodik a sín. Ha havazik, akkor megereszkedik a felsővezeték, a széltől befújt vizes levelek pedig csúszósak” – sorolta.
A kormányzati döntés az önkormányzat tervezését sem könnyíti meg, ugyanis a tervezett projekt miatt egyes közlekedési infrastrukturális elemeket (parkolók, utak) nem újítottak fel vagy telepítettek, mondván, majd a kormányzati fejlesztés során ezekre is sor kerül. Azonban ha nem valósul meg a későbbiekben sem a projekt, akkor vagy marad minden így, vagy városi pénzből kell a fejlesztésekre áldozni.
A képviselő úgy véli, a klímaválság korában a közösségi közlekedés a preferált, amellyel a legnagyobb embertömegeket lehet mozgatni, viszont ebben az esetben
„valahol a hatvanas években tartunk”, miközben ez a vonal lassan használhatatlanná válik az agglomerációs közlekedésre.
Sok hűhő semmiért
De nem csak a 71-es vasútvonal felújításának újbóli felfüggesztése érinti érzékenyen az agglomerációból a fővárosba ingázókat. Ferjancsics László váci alpolgármester posztolt a minap a Facebookon arról, hogy – szintén Lázár János döntésének köszönhetően – nem újul meg a Vác-Alsóváros megállóhely és közúti csomópontja, nem épül a nagyállomás mellé nagy férőhellyel bíró P+R parkoló, nem lesz kiszámíthatóbb a váci vasútvonal Nyugatiba bevezető szakasza, és kerékpárosbarát fejlesztések is elmaradnak. Hozzátette: az önkormányzat, a hivatal dolgozói és az a saját részéről nem kevés munkát öltek az egyeztetésekbe, a kormány által megbízott tervezők által felvetett helyi jogszabályok módosításába.
Az alpolgármester megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ) módosította a képviselő-testület két eljárásban, egyebek mellett új P+R parkolók és parkolóház elhelyezése miatt. (Egyébként a kiszivárgott minisztériumi dokumentum szerint Pest megyében 50 elővárosi helyszínen létesítettek volna több ezer parkolót.) A Vác-Alsóváros megállónál a kerékpárútat átvezetése és több tucat új parkolóhely jött volna létre a megállóhely mindkét oldalán. Ez az állomás onnan lehet ismerős, hogy a térség országgyűlési képviselője, Rétvári Bence tavaly április elsején sajtótájékoztatón bejelentette, befejzték a karbantartását mintegy 277,5 millió forintból.
Az állomáson valóban történt felújítás (új peronbútorok, utasbeálló telepítése, térvilágítás csere stb.), de azért érdemes megnézni a Telex riportját, hogy hogyan néz ki a megálló közvetlen környezete, ahol Rétvári beszámolója szerint 2022 április elejéig 90 ezren megfordultak. Röviden: a peronokon tényleg történek javítási munkálatok, de például az aluljáró, a lépcsők és a parkolók érintetlenek, vagyis leromlott állapotúak maradtak. A megálló érintett a 71-es és a 70-es vonallal is, utóbbi egészen Szobig fut; Pest megye legészakibb részéről, sőt még Nográd megyéből is érkeznek ide munkahelyükre ingázók, hogy igénybe vegyék a vasút szolgáltatásait.
Ferjancsics László szerint egy közvetlen kiadása van az önkormányzatnak a HÉSZ módosítással kapcsolatban, de pontosan nem mutatható ki, hogy az mekkora összeget jelent. Viszont a munkatársak több tucat egyeztetésen vannak túl. „Magam remélem, hogy a már majdnem végleges tervek (ha engedik befejezni azokat), hasznosak lesznek a következő években akkor is, ha a beruházás nem indul el. Egyébként a megbízott tervezők nem álltak le a munkával, február elején is küldtek egyeztetésre anyagot” – fogalmazott.
(Címlapképünkön: a MÁV Start Zrt. Stadler FLIRT vonata érkezik a Veresegyházához tartozó Ivacs megállóhelyhez. Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
