„Pártunk megígéri a magyarországi szegényeknek, ha bejutunk a Parlamentbe, összefogva a demokratikus baloldallal, akkor a 18 ezer milliárd forintot, amit elloptak, az utolsó fillérig visszavesszük a magyar állam tulajdonába!” – áll a Minden Szegényért Párt (Miszep) Facebook-oldalán. Nótár Zoltán, a párt elnöke kérdésünkre közölte, az országos lista nem jött össze, egyéni jelöltjeik a legtöbb helyen visszaléptek a baloldali esélyes jelöltek javára, így egyedül ő indul a Miszep színeiben a választáson, Borsod megye 5. számú választókerületében. „Szívesen visszalépnék, de nincs esélyesebb nálam. A 400 segítőnkkel készítettünk egy felmérést: 35 ezer támogatóm van, ennyien szavaznának rám. Ez a kampánnyal feltornázható akár 40–45 ezerre is.” (A választókerületben 77 ezer választópolgár él – F. Zs.) Nótár Zoltán korábban Igriciben volt roma kisebbségi képviselő, majd egy civil szervezetet vezetett, végül pártot alapított, hogy képviselni tudja a szegények, az elesettek, a nyugdíjasok érdekeit. A kampányt az 1 milliós egyéni képviselőjelölti juttatásból és egyéb támogatásokból valósítja meg: a szegényeknek élelmiszercsomagot visz és szórólapokon tájékoztatja az állampolgárokat arról, miért szavazzanak rá. A kamupárt jelzőt elutasítja. Kérdésünkre, miszerint az ajánlóíveiken szerepelt Kassai Dániel LMP-s országgyűlési képviselőjelölt neve, aki szerint több párt, köztük a Miszep is visszaélt az adataival, Nótár azt mondta: náluk ilyen nem volt, lehet, hogy összekeverték őket egy másik párttal, a Szegényekért Párttal, vagy a Szegény Emberek Magyarországért Párttal (SZEM). Ezekhez, mint mondta, semmi közük, csak a név hasonló. Utóbbi két pártnak amúgy összejött az országos lista, de a SZEM-ről szinte alig találni információt, se honlapjuk, se Facebook-oldaluk.
Az elmúlt évek pártalapításainak köszönhetően idén januárban 250 bejegyzett párt létezett Magyarországon; az áprilisi választásokon nagyjából 100 jelölő szervezet képviselteti magát.
Bár 2013-ban is felmerült, hogy változtatni kell a szabályozáson, a törvénymódosítást sokáig ígérgető Fidesz csak 2017 végén lépett: a novemberben megszavazott módosítás értelmében mostantól az országos listát állító pártoknak vissza kell fizetniük a támogatást, ha nem érnek el 1 százalékot a választáson, és a visszafizetésért az adott párt vezető tisztségviselői a vagyonukkal felelnek (lásd: Macskavagyon, Magyar Narancs, 2017. november 16.). A feltételek némiképp szigorodtak, de ez nem szegte kedvét a pártalapítóknak.
Négy éve is megérte
A jelenlegi állás szerint az április 8-i választásnak 21 párt vágna neki országos listával – eredetileg 40-en jelentkeztek be, de 19-et elutasított a Nemzeti Választási Iroda (NVB) –, valamivel több, mint 2014-ben. Négy éve „csupán” 18 párt állított országos listát, és közülük csak 4 tudott bekerülni az Országgyűlésbe, a többiek nemhogy a bejutáshoz szükséges 5, de még az 1 százalékot sem érték el. Az indulás akkor vonzóbb volt: a 2013-ban elfogadott kampányfinanszírozási törvény értelmében ugyanis az egyéni jelöltek 1 milliót kaptak, a pártlistát állító pártok pedig sokmilliós kampánytámogatáshoz juthattak attól függően, hány egyéni jelöltet tudtak állítani: 27 után 149,25 millió forint járt, a 106 egyéni választókerület mindegyikében állított jelölt esetén 597 millió. Akkor semmiféle eredményességi küszöb nem volt, vagyis ha valamelyik pártra egyetlen szavazat sem érkezett, az sem számított, mert egy fillért sem kellett visszafizetni a pártoknak (az egyéni jelölteknek viszont igen, ha nem érték el az 1 százalékot; a 2017-es módosítással ez 2 százalékra változott – F. Zs.). A Transparency International Magyarország (TI) számításai szerint a parlamentbe be nem jutó pártokhoz összesen (országos listás és egyéni képviselőknek járó támogatással együtt) 3,8 milliárd forintnyi közpénz került a 2014-es választások előtt, s ebből a valódi kampánytevékenységre fordított összeg csupán 320 millió forint volt (bővebben lásd: Tárt marokkal, Magyar Narancs, 2017. június 1.).
A négy évvel ezelőtt országos listát állító 14 kamupárt közül mindössze három tűnt fel az idei választási hajrában: az Összefogás Párt, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt (SEM) és A Haza Pártja (korábban: A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt). Utóbbinak nem jött össze az országos lista, az Összefogás Párt ugyan formailag megfelelt a feltételeknek, az NVB mégis úgy döntött, nem engedi a listaállítást, tekintettel a pártvezető, Szepessy Zsolt múltjára. Szepessyt tavaly szeptemberben „befolyással üzérkedés bűntette” miatt nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélték, mert mintegy 600 ukrán állampolgárnak ígért segítséget a magyar állampolgárság megszerzésében, amiből semmi nem lett, ő viszont zsebre vágta a pénzt. Ezt tette a 2014-es választások után is, bár csak 0,13 százalékot értek el. Szepessyt az elmúlt napokban többször is kerestük telefonon, de egy férfi mindig más indokra hivatkozva csapta ránk a telefont.
A négy éve 0,25 százalékot elérő SEM az idén 18 jelöltet delegál országos listájára, ezúttal az 1 és 5 közötti százalék megszerzése a célja. „A 2013-as alapítás óta eltelt öt évben a jelöltjeink (a 2014-es és a mostani országos lista jelöltjei közül csupán hárman ugyanazok – F. Zs.) folyamatosan, az év szinte minden napján azt teszik, ami a legfontosabb feladatunk: hogy meggyőzzünk minél több embert a sportos és egészséges élet fontosságáról” – mondta kérdésünkre Kovács András pártelnök, aki 2014-ben még úgy nyilatkozott nekünk: sem egyéniben, sem listán nem indul, mert a célja az, hogy a parlamentbe a témában jártas képviselők jussanak. Az idén viszont ő áll a lista első helyén. Sajtóértesülések szerint a párt a Facebookon próbált képviselőjelölteket toborozni, cserében félmillió forintot ajánlottak. Kovács lapunknak azt mondta, voltak olyan körzetek, ahol nem találták meg a legjobb jelöltjüket, ezért a meglévőket kérték, hogy ajánljanak hiteles embereket, és őket keresték meg az említett ajánlattal azt kérve, hogy 100 ezer forintot ajánljanak fel jótékony célra, a 400 ezer forintot pedig használják hasznos kampányeszközökre. „Bár egyéni döntés, de nem javasoltam senkinek a jelölteknek járó egymillió forint felvételét, mert nem garantálható az egyéni szavazatok 2 százaléka a mai választási feltételek között” – mondta Kovács és hozzátette: „A kampánytámogatás jó lehetőséget biztosít, hogy sok emberhez eljuttassuk a sportos és egészséges életmód fontosságát.” Megújult honlapjukon több kisfilm is látható, kampányszlogenként a „Futás szavazni!” felszólítást is használják.
A törvényt nem tartják teljesen igazságosnak, Kovács szerint nincs rendben, hogy a visszafizetésnél ugyanaz a szankció egy 0,95 és egy 0,03 százalékot elért pártnál. Ők azonban az 1–5 százalékos tartományra gyúrnak, mert akkor „az állam által biztosított forrásokat négy éven keresztül arra tudjuk felhasználni, hogy országosan támogassuk az egészséges életmódra ösztönző programokat”. A kamupárt jelzőt nagyon nem szeretik, Kovács szerint nem jó érzés, hogy olyanokkal emlegetik egy lapon őket, akik semmit sem tettek le eddig az asztalra.
„Egyértelmű, hogy ezzel a módosítással nem sikerült visszaszorítani a kamupártburjánzást. Az lehet, hogy lelassította a folyamatot, mert ha nincs a módosítás, most nem néhány tucat, hanem néhány száz párt próbált volna országos listát állítani, de ezt már sosem tudjuk meg. Nagyon boldog lennék, ha ennyi tényleges politikai ambícióval rendelkező párt versengene a választók kegyeiért, de itt nem erről van szó” – véli László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője, aki szerint az 1 százalékos visszafizetési küszöb bevezetése fontos és szükséges lépés volt, de a változáshoz nem elégséges. Hogy miért lépte meg ezt mégis a Fidesz? A szakértő szerint rájöhettek, hogy ha nem szabnak gátat a kamupártoknak, könnyen köznevetség tárgyává válhat a szavazás a több száz pártlistával, viszont teljesen kizárni sem akarták őket a lehetséges névbeli megtévesztés, esetleg a választások közötti szívességkérés miatt, ezért az 1 százalékos küszöbbel megtizedelték őket. „Négy éve mindenféle kockázatvállalás nélkül, legálisan lehetett ellopni a kampánytámogatás millióit, most ez nehezebb, viszont ha valaki ügyesen kimenti a vagyonát, ki lehet játszani az elszámolást.” László Róbert szerint a normális működéshez szükség volna a szigorúbb és transzparens elszámolásra és arra, hogy a pártok – az egyéni jelöltekhez hasonlóan – szintén kincstári kártyán kapják az összeget.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint, ha így lenne, a kormány szándéka világos lenne: a mezőn nyíló összes virágot támogatnák, de a küszöb önmagában ehhez kevés, nem az utólagos jogi következmények miatt fog valaki elrettenni a kamupárt-alapítástól. „Sokan azt gondolják, ha 2014-ben meg lehetett szerezni a pénzt, akkor most is meg lehet, hiszen ha megvan az országos listához szükséges jelölti szám, nincs további vizsgálat, sem a pártot, sem a párt vezetőinek vagyonát illetően. Ez a korrupció tipikus képletét hordja magán: viszonylag alacsony kockázattal és befektetett energiával megvalósítható, és nagy hozammal kecsegtető magatartásról van szó.” Ligeti úgy látja, 10-nél kevesebb komoly politikai erő van a palettán, és a jelenlegi 21 országos listával ismételten több milliárd forint lehet az az összeg, amely olyan pártokhoz jut majd, amelyek nem fejtenek ki valós politikai tevékenységet.
Érezzék jól magukat!
„Mi az Y generációra hajaztunk, sok fiatalos jelöltünk van, és a hölgyeket is előtérbe helyeztük, mert én hiszek abban, hogy hölgyek kellenek a politikába” – válaszolta Kósa Sándor, amikor arról kérdeztük, kiket akar megszólítani a Demokrata Párt. Kósa az országos listával is próbálkozó (a listát a törvényi feltételek hiánya miatt nem vették nyilvántartásba – G. M.) párt elnöke, és igazi veterán a politikai életben: volt ő már a Nemzeti Újjáépítés Párt elnöke, vezette a Zöld Centrum Pártot, 2014-ben pedig a Schmuck Andor-féle Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának (Szocdemek) alelnökeként tevékenykedett. De a korábban amerikai autók importjával foglalkozó Kósa volt a felszámolási eljárás alá került Egri FC tulajdonosa is: a pártelnök ellen akkor per indult, majd üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Tavaly viszont már arról beszélt a Népszavának, hogy az ítéletet azóta hatályon kívül helyezték, mert mással szemben zajlik eljárás.
Mostani próbálkozása nem egészen másfél éves, 2016 októberében alapította a pártot.
A programjukról nehezen lehet megtudni bármit is, amikor arról kérdeztük Kósát, mit kezdenének például az oktatással, így válaszolt: „Hűha, ez most azért nehéz kérdés, mert mindenre megvan a szakértőnk.” Abban azonban biztos, hogy először az egészségügyhöz nyúlnának hozzá, mert Kósa szerint ebbe „akármennyi pénzt bele lehet rakni”, majd jönne az oktatás, végül pedig „a pénzügyi szektort állítanák talpra”. Eredeti céljuk a parlamenti küszöb elérése volt, mindenképpen szerették volna, hogy minimum egy vagy két képviselőjük ott legyen az Országgyűlésben, ám mivel a listájukat nem vették nyilvántartásba, ez nem jön össze. Kampánystratégia viszont van: „Mindent, amit csak tudunk, rá kell költeni az emberekre. Az a lényeg, hogy jól érezzék magukat, legyen az embereknek egy jó estéjük. Ma már nem a hirdetések a fontosak, ezt a social media megoldja. Ha szervezek egy kampányrendezvényt, és ott egy hiteles ember szájából elhangzik, hogy szavazzon a Demokrata Pártra, akkor talán többen megfontolják, hogy ránk szavazzanak.”
Pár hónapja lépett színre, de máris sikerült botrányba keverednie a Lendülettel Magyarországért névre hallgató pártnak. Lévai Katalin, a Medgyessy-kormány egykori esélyegyenlőségi minisztere tavaly szeptemberben jelentette be, hogy pártot alapít, idén februárban pedig arról lehetett olvasni, hogy a Lendülettel Magyarországért mind a 106 egyéni körzetben szeretne elindulni. Ez azonban nem jött össze (47 egyéni jelöltjük adta le az aláírásokat, de az érvénytelenek miatt csak 17 jelöltet vettek nyilvántartásba – G. M.), ahogy az országos lista sem. Aki a Lévai vezette formációra részletesen is kíváncsi, valószínűleg gondban lesz: a párt hivatalos honlapján nem sok információt találni, az elnökségről semmi nem derül ki, és elérhetőségként mindössze egy postafiókcím van megadva. „A honlapnak nincs nagy jelentősége a mai világban, a Facebookra koncentrálunk” – érvelt a Narancsnak Kunovics Rezső, aki hivatalosan a Lendülettel „operatív igazgatója”, s akinek a telefonszámát teljesen véletlenül találtuk meg. Magáról azt mondja, ő a párt „politikai formálója a háttérben”, és egyben az egyik alapító. Kunovics „nyugdíjas érdekvédő pártnak” nevezi a formációjukat, amely a „3 millió bizonytalan baloldali szavazóra” számít.
Éppen amikor Kunoviccsal telefonon beszéltünk, kiderült, hogy Lévai Katalin nem indulhat a zuglói körzetben, mert ajánlóívei megegyeznek a Fidesz jelöltjének íveivel, sőt több esetben még az aláírók sorrendje is azonos. Erről Kunovics nem akart részletesen nyilatkozni, de azt kijelentette, hogy nem vettek fideszes listákat, és cáfolta, hogy a Fidesz állna a párt mögött. Az azonban mindenképpen érdekes, hogy a Lendülettel Magyarországért több olyan billegőnek számító körzetben is elindul, ahol esélyes lenne valamelyik ellenzéki párt a Fidesszel szemben: próbálkoznak a XVIII. kerületben, ahol Kunhalmi Ágnesnek van nagy esélye, és elindítják az MSZP-ből kizárt, a kvótanépszavazáskor a „nem” szavazatra buzdító Móricz Esztert is a XV. kerületben, ahol a helyi polgármester, Hajdu László (DK) az egyik esélyes.
A Hajrá Magyarország! Pártnak már a kampány első heteiben sikerült felhívnia magára a figyelmet azzal, hogy jelöltjeik aláírásokat hamisítottak: íveiken felbukkant a Jobbik újpesti képviselőjének, egy-egy LMP- és Együtt-képviselőnek, illetve Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének a neve, holott ők nem írtak alá ennek a formációnak. A pártot Racker Béla alapította, aki korábban az MDF színeiben politizált, 2014-ben pedig az Új Magyarország Párt jelöltjeként bukkant föl. Utóbbi volt az a Zuschlag Jánoshoz köthető párt, amely ellen a 2014-es országgyűlési választások után költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt nyomozás indult, amit az ügyészség tavaly májusban megszüntetett (országos listájuk 0,03 százalékot kapott). Racker Béláról a 2014-es választás idején az is kiderült, hogy szerepel a NAV feketelistáján, lévén magánszemélyként több mint tízmillióval tartozott. Akkor a választások előtt azt mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy „jelentős motiváció volt a kampánypénz, de ez a lehető legjobb kampányfinanszírozás”.
„Se jobbra, se balra nem tartozunk, igazából középen vagyunk”– avatta be a Narancsot a párt ideológiájába Nagy Gábor László, a Hajrá Magyarország! alelnöke, aki korábban szintén az MDF-ben politizált. Szerinte a „kamupártozás” teljesen elfogadható, pártjukat azonban nem tartja annak, mert „nem minden kispárt kamupárt. Mögöttünk nem állt senki, minket nem finanszírozott gazdag papi, csak a kampánytámogatásra támaszkodhatunk”. Attól ugyanakkor tartanak, hogy nem lesz meg az 1 százalék a választáson, és vissza kell fizetni a támogatást: „Senki nem kockáztatja szívesen az egzisztenciáját, de beleállunk.” Azóta azonban kiderült, nem leselkedik ilyen veszély a pártra, mert 77 egyéni jelöltje közül csak 26 indulhat, így országos listáját nem vették nyilvántartásba.
| És még Vannak olyan pártok, amelyek arra sem vették a fáradságot, hogy minimális politikai tartalommal rukkoljanak elő, esetleg készítsenek egy honlapot vagy Facebook-oldalt. Bár a Tenni Akarás Mozgalom országos listáját nyilvántartásba vették, egyetlen betűt sem találtunk róluk a világhálón. Egy igen hasonló nevű formáció, a Tenni Akarók Magyarországi Pártja is felbukkan egyéni jelöltjeivel, róluk sem sok információt sikerült gyűjtenünk. Az Oxigén Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Párt sem ad hírt magáról: utóbbi kettő a hvg.hu értesülései szerint a Szepessy Zsolt-féle Összefogás Párthoz köthető, ráadásul a Családok Pártja az aláírásokkal is csalt. Mindez nem akadályozta meg a Nemzeti Választási Bizottságot abban, hogy a két utóbbi párt országos listáját is nyilvántartásba vegye. Szintén van országos listája a NET Pártnak, amelyről ugyancsak alig valamit lehet tudni. |
