Kedden a bíróság elutasította a Magyarország területéről korábban kiutasított 33 éves iráni orvostanhallgató lány fellebbezését, így a kiutasítási döntés jogerőssé vált - közölte Léderer András, a lány képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság munkatársa egy online sajtótájékoztatón.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság március 16-án utasított ki az országból 13 iráni egyetemistát, akik a hatóság szerint megsértették a járványügyi szabályokat. A diákok március 7-én kerültek karanténba a Szent László Kórházban, miután egyetemista társuknál kimutatták a koronavírust.
A Helsinki Bizottság arról nem tudott információt adni, hogy a bíróság a másik 12 iráni ügyében is döntött-e, de megjegyezték, eddig eléggé azonos séma szerint zajlottak az eljárások.
A bíróság döntése azt jelenti, hogy a kiutasítási döntés elvben végrehajthatóvá vált, Léderer András tájékoztatása szerint vannak is repülőjáratok Iránba, ha nem is túl sűrűn, és Irán a saját állampolgárai hazatérésére még nem vezetett be korlátozást.
A Helsinki Bizottság ugyanakkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az ügyben, azt remélik, a bíróság úgynevezett ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kiutasítás felfüggesztését. Már csak azért is, mert ügyfelüket egy a koronavírus-járvány szempontjából különösen veszélyeztetett országba küldenék, ahol tömegsírokba temetik a járvány áldozatait.
Kádár András Kristóf, a Helsinki társelnöke azt mondta, minden jogi lehetőséget ki fognak használni, végigviszik az eljárásokat, még akkor is, ha a lány már nem lesz Magyarországon.
Abszurd eljárás
A Helsinki ügyfele március 7. és 13. között volt karanténban a Szent László kórház egy 3 ágyas kórtermében, később házi karanténba rendelték, utóbb pedig mindkét koronavírus-tesztje negatív lett. Amikor elhagyta a kórházat, őt és iráni társait körülbelül 20 rendőr vette körbe, papírokat adtak át nekik, megindították ellenük az idegenrendészeti eljárást, és ezzel párhuzamosan a büntetőeljárást is.
A lány azt állítja, nem hagyta el a karantént engedély nélkül, jóllehet a szobában már az első nap elfogyott a szappan és a WC-papír, és csak a folyosón jutott hozzá kézfertőtlenítőhöz, oda nővéri engedéllyel járhatott ki.
Az iráni orvostanhallgatót kétszer hallgatta ki a rendőrség, a rendőrségi gyanúsítás azonban önellentmondást tartalmazott, és ellentmondott a kórházi iratoknak is. Bár a kórház adatai szerint a betegfelvétel este 11 óra után történt, az első rendőrségi irat azt tartalmazta, hogy a lány este fél 9 körül hagyta el erőszakosan a számára kijelölt szobát. Ráadásul a szobaszám sem stimmelt.
Miután ezt az ügyvédek szóvá tették, a későbbi gyanúsítás szövegében már csak annyi volt, hogy a lány a karantén időtartama alatt valamikor "megszegte a járványügyi szabályokat."
Léderer András problematikusnak látja azt is, hogy az idegenrendészeti hatóság és a bíróság szerint a lány veszélyt jelent a közrendre, miközben az ellene indult büntetőeljárás még a vádemelésig sem jutott el. "Példátlan húzás, hogy egy jól láthatóan előre megkomponált intézkedéssorozat eredményeképp kettétörjék egy fiatal lány életét" - mondta Léderer.
Aggodalom a börtönökben
Kádár András Kristóf a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogyan alakult át a Helsinki Bizottság működése a veszélyhelyzetben.
"Megtartottuk az eddigi témáinkat, például arra kértük az ombudsmant, végezzen célzott alapjogi vizsgálatot a börtönökben, mert a túlzsúfoltság miatt a fogvatartottak jobban ki vannak téve a járványveszélynek" - mondta Kádár.
Hozzátette, jogvédelmi tanácsadásukat kiterjesztették a munkaügyre és az egészségügyre, például a Magyar Orvosi Kamarával is együttműködnek az orvosok jogainak védelméért.
Gyűjtést is szerveznek egészségügyi dolgozóknak, Kádár szerint az adományokat vélhetően kiegészítik annak a sérelemdíjnak egy részével, amit a kormány fizetett nekik, amiért hazudott a Helsinkiről a nemzeti konzultáció kérdőívén.
