Kálmán Olga piti kormányzati bosszút lát a színházak fenntartásának tervezett átalakításában

  • narancs.hu
  • 2019. december 5.

Belpol

Attól tart, a színházak csak akkor maradnak életben, ha ideológiailag kedves vezetők kerülnek az élükre.

Ez most a kormány bosszúja Budapest elvesztéséért, vagy esetleg a kormány bosszúja Budapest elvesztéséért? - teszi fel a kérdést Facebook-oldalán Kálmán Olga, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes kulturális tanácsadója.

A volt tévés egy minisztériumi közleményre reagál, melyet azután adott ki az Emmi, hogy kiszivárgott: a kormány megszüntetné az NKA-t és beleszólna a fővárosi fenntartású színházak igazgatóinak kinevezésébe.

Az Emmi szerint "színházat önként vállalt feladataként fenntarthat egy önkormányzat, vagy fenntarthat az állam, de lehet vegyes - önkormányzati és állami - fenntartású és finanszírozású is, és ennek megfelelően alakulnának a fenntartói jogok is. Tehát egy, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színház működésébe az állam, a minisztérium nem szól bele."

Kálmán ezt - kérdésekben megfogalmazva - úgy értelmezi, hogy ha a főváros meg akarja tartani a jelenlegi jogait - tehát az igazgatók kinevezésének a jogát - akkor a kormány nem fog pénzt adni az intézmények működtetésére, az állami finanszírozással viszont együtt jár majd a beleszólási jog a vezetők kiválasztásába.

"Értsük úgy, hogy ha a színházak életben akarnak maradni akkor csak IDEOLÓGIAILAG KEDVES VEZETŐK kerülhetnek az intézmények élére? Értsük úgy, hogy ez egy piti bosszú?" - zárja bejegyzését.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.