Kálmán Olga piti kormányzati bosszút lát a színházak fenntartásának tervezett átalakításában

  • narancs.hu
  • 2019. december 5.

Belpol

Attól tart, a színházak csak akkor maradnak életben, ha ideológiailag kedves vezetők kerülnek az élükre.

Ez most a kormány bosszúja Budapest elvesztéséért, vagy esetleg a kormány bosszúja Budapest elvesztéséért? - teszi fel a kérdést Facebook-oldalán Kálmán Olga, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes kulturális tanácsadója.

A volt tévés egy minisztériumi közleményre reagál, melyet azután adott ki az Emmi, hogy kiszivárgott: a kormány megszüntetné az NKA-t és beleszólna a fővárosi fenntartású színházak igazgatóinak kinevezésébe.

Az Emmi szerint "színházat önként vállalt feladataként fenntarthat egy önkormányzat, vagy fenntarthat az állam, de lehet vegyes - önkormányzati és állami - fenntartású és finanszírozású is, és ennek megfelelően alakulnának a fenntartói jogok is. Tehát egy, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színház működésébe az állam, a minisztérium nem szól bele."

Kálmán ezt - kérdésekben megfogalmazva - úgy értelmezi, hogy ha a főváros meg akarja tartani a jelenlegi jogait - tehát az igazgatók kinevezésének a jogát - akkor a kormány nem fog pénzt adni az intézmények működtetésére, az állami finanszírozással viszont együtt jár majd a beleszólási jog a vezetők kiválasztásába.

"Értsük úgy, hogy ha a színházak életben akarnak maradni akkor csak IDEOLÓGIAILAG KEDVES VEZETŐK kerülhetnek az intézmények élére? Értsük úgy, hogy ez egy piti bosszú?" - zárja bejegyzését.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.