„Kapacitásaink határán túl voltunk, amikor megérkezett a járvány”

Belpol

Egészségügyi dolgozók mesélnek arról, hogy milyen belülről megélni a káoszt.

„A koronavírus járvány előtt is mindenki tudta, és érezte, hogy a munkakörülmények messze nem ideálisak, túl van hajtva a rendszer, a békeidő is egy folyamatos háborúhoz hasonlított. A magyar intenzíves betegekért lényegében senki nem lobbizik, egy költséges ellátás ellenére is nagy esély van ugyanis a rossz kimenetelre. Kapacitásaink határán túl voltunk, amikor megérkezett a járvány” – kezdi egy budapesti orvos, aki már eldöntötte: nem írja alá az új törvényre szabott szerződését.

Az általunk megkérdezett – és neve elhallgatását kérő – orvos továbbá arról számolt be lapunknak,  a járvány előtt az sem volt ritka, hogy nem volt elég fehér lepedő vagy pelenka a betegek részére. Nem csoda, hogy a Narancsnak nyilatkozó ápolók egyike pedig arról beszél, hogy az, ami most folyik már régen nem nevezhető minőségi betegellátásnak. „A járvány tavaszi időszakában miközben lélegeztetésre kellett egy nap alatt megtanítani olyan kollégákat, akiknek nem ez a szakirányuk, a hetente többször változó eljárásrendek befogadását, oktatását kellett vállalnunk, minden kórházi dolgozóval megértetnünk. Az eddigi feladatainkat pedig ugyanígy el kellett végezni. Mindeközben parancsokat, parancsnokokat kaptunk, segítséget nem” – folytatja a pályaelhagyást fontolgató orvos. Tapasztalata szerint a járvány második hullámára való felkészülés csak a nagy szavak szintjén történt meg. „Szinte nem akarták, hogy a kollégákról kiderüljön, covidosok. Az egészségügyi dolgozók veszélyeztetése volt az ára annak a látszatnak, hogy fel vagyunk készülve a járványra” – meséli megszólalónk, aki már átesett a koronavíruson.

A Magyar Narancs aktuális lapszámában ápolókkal beszélgettünk arról, milyen munkakörülmények között kénytelenek dolgozni. Most rövid részletet közlünk a cikkből:

Egy krónikus daganatos betegeket ellátó osztályon az ott dolgozók egy része karanténban van, másik részüket a fertőző osztályra vezényelték át, így a maradók egyre nehezebben oldják meg a beosztásokat; nem ritka, hogy a főnővérnek is be kell állnia 12 órás műszakba. „Nehéz összeegyeztetni a főnővéri teendőket a műszakozással, hiszen ha nem tudom későbbre halasztani a főnővéri feladataimat, akkor azzal szúrok ki, akivel egy műszakban vagyok. Csökkentett létszámmal kell több feladatot ellátnunk, a koronavírus miatt pedig jelentősen megnőtt az adminisztráció is. Ha egy beteg Covid-gyanús az osztályon, akkor az is pluszenergia és idő, amíg beszerezzük a szükséges védőfelszereléseket. Ez pedig a betegellátástól veszi el az időt” – ezt már Katalin meséli, aki tud olyan esetről, amikor egy nap annyi ember esett ki egy másik osztályról, hogy az ellátás érdekében a főnővérnek is 24 óráznia kellett.

Linda (cikkünkben az ország különböző pontjain dolgozó ápolók szólalnak meg, saját kérésükre azonban nevüket megváltoztattuk, továbbá nem említünk konkrét intézményneveket – CS.-E. E.) kollégáinak kilencven százaléka azért lett koronavírusos, mert az illetékesek nem engedték időben tesztelni a Covid-gyanús betegeket. „Nem csoda, hogy a vírus pillanatok alatt szétterjedt az egész osztályon. Nem volt védőszemüvegünk, sem elegendő sebészi maszkunk és gumikesztyűnk. Végül le kellett zárni, kiüríteni és fertőtleníteni az egész osztályt.” Linda állítja, hogy minőségi betegellátásról már szó sincs. Egy-egy napra vezényelnek át krónikus betegekhez fülészeten meg szülészeten dolgozó nővéreket, akik nem ismerik a pácienseket, és sokszor nem tudják, hogyan kell őket ellátni. Van, hogy egyik kórházból a másikba költöztetnek át komplett osztályokat egyetlen nap alatt. Linda szerint több kolléga emiatt benyújtotta a felmondását, mert nem bírta idegekkel ezt a káoszt. „Szerettem volna nemrég konzultálni az egyik beteg kezelőorvosával – idézi fel Linda –, de a doktor úr kétségbeesve kért tőlem egy nap haladékot, hogy képbe kerüljön, hova került és hol vannak egyáltalán a betegei. A telefonközpontosok is az összeomlás szélén vannak, az átköltöztetett osztályok nem ismerik a telefonszámokat, a vonalak folyton foglaltak és a hozzátartozók sem tudják, hol kell keresni az ápoltakat. Nálunk 25 betegre jut két ápoló, a létszámhiány miatt azonban gyakran nem az eredeti kollégák dolgoznak itt, előfordul, hogy olyanok is, akiknek korábban nem nagyon kellett fizikai munkát végezniük. Márpedig itt a betegeket pelenkázni, etetni és mosdatni kell. Ha valaki szóvá teszi, hogy így nem lehet minőségi betegellátást végezni, akkor erre az a válasz, hogy a túlélésért dolgozunk.”

A teljes cikkért keresse a friss Magyar Narancsot az újságárusoknál, vagy fizessen elő online!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.